Charles Lindbergh beszédet mond az America First Committee gyűlésén a New York-i Madison Square Gardenben 1941. május 23-án. Lindbergh a Pearl Harbor elleni japán támadásig az Egyesült Államok második világháborús szerepvállalásának egyik vezető ellenzője volt. AP hide caption
toggle caption
AP
Charles Lindbergh beszél az America First Committee gyűlésén a New York-i Madison Square Gardenben 1941. május 23-án. Lindbergh a Pearl Harbor elleni japán támadásig az Egyesült Államok második világháborús szerepvállalásának egyik vezető ellenzője volt.
AP
Charles Lindbergh azonnal amerikai hőssé vált, amikor 1927-ben New Yorkból Párizsba vezette a Spirit of St. Louis-t. Ő volt az első ember, aki egyedül és megállás nélkül átrepülte az Atlanti-óceánt.
Lindbergh Európában is ikon volt, az 1930-as évek végén Angliába költözött. 1941-re azonban hazatért, és az Amerika Első Bizottsága vezető hangjaként járta az Egyesült Államokat – egy mintegy 800 000 tagot számláló elszigetelődési csoport, amely azt állította, hogy Anglia megpróbálja belerángatni Amerikát egy olyan háborúba, amelyet szerinte el kellene kerülnie.
“Arra a következtetésre jutottam, hogy ezt a háborút nem nyerhetjük meg Anglia számára, függetlenül attól, hogy mennyi segítséget küldünk. Ezért alakult meg az America First Committee” – mondta Lindbergh 1941-ben, néhány hónappal a Pearl Harbor elleni japán támadás előtt, amely az Egyesült Államokat a második világháborúba taszította.
Pár jelentős évvel később, a háború pusztítása után az izolacionizmus kiment a divatból. Ehelyett Amerika lett a mozgatórugója egy olyan globális háló létrehozásának, amely a mai napig meghatározza a világot – NATO, ENSZ, erős amerikai katonai jelenlét Ázsiában, nyitott tengerek, kereskedelmi megállapodások sokasága.
Ezeket a megállapodásokat most Trump elnök kérdőjelezi meg. Gyakran úgy jellemezte őket, mint olyan terhet, amit az Egyesült Államoknak le kellene vetnie, és megközelítését az “Amerika az első” kifejezésbe sűrítette.”
“Ettől a naptól kezdve új jövőkép fogja irányítani országunkat. Ettől a naptól kezdve csakis Amerika az első, Amerika az első” – mondta Trump a január 20-i beiktatásán.
Lindbergh America First bizottságának sok kritikusa volt, köztük dr. Seuss, akinek karikatúrái gúnyolták a csoportot, amiért a náci Németország agressziója ellenére az Egyesült Államokat a második világháborúból való kimaradásra szólította fel. Dr. Seuss/Courtesy of Special Collections & Archives, UC San Diego hide caption
toggle caption
Dr. Seuss/Courtesy of Special Collections & Archives, UC San Diego
Trump soha nem teremtett kapcsolatot Lindbergh és csoportja között, pedig vannak hasonlóságok és különbségek egyaránt. A külpolitikai szakzsargonban Lindbergh és csoportja izolacionisták voltak. Ők ki akarták tartani az Egyesült Államokat a legtöbb külföldi összefonódásból.
Trumpot inkább unilateralistaként szokták jellemezni – olyasvalaki, aki szerint az Egyesült Államok elköteleződhet a világban, de a saját feltételei szerint, szövetségek vagy multinacionális csoportok, például az Egyesült Nemzetek Szervezete által nem korlátozva.
Mégis Trump, akárcsak Lindbergh előtte, azt állítja, hogy az USA-nak nem kellene a világ rendőrének lennie.
Ian Bremmer, a globális kockázatokat elemző Eurasia Group vezetője így magyarázta Trump világnézetét az NPR-nek adott interjújában:
“Az USA-nak nem kellene nemzetközi szinten hirdetnie az értékeit. Nem kellene megmondania más országoknak, hogyan vezessék magukat. A multilaterális intézmények, amelyekben az USA-nak jelentős szerepe volt, részei ennek a problémának.”
A terhek középpontba állítása
Trumpnak bőven van társasága a globális status quo támadásában. Liberálisok és konzervatívok azzal érvelnek, hogy az olyan intézményeket, mint az ENSZ és a NATO, legalábbis át kellene strukturálni, hogy lépést tartsanak egy olyan világgal, amely drámaian megváltozott a megalakulásuk óta. A kritikusok az amerikai katonai akciókra is rámutatnak, amelyek hatalmas költségekkel járó, eredménytelen háborúkat eredményeztek.
“Sok amerikai megnézte az elmúlt évtizedek politikáját, és belátta, hogy a globális seriffként fellépő USA nem volt előnyös számukra” – mondta Bremmer. “Dollárbilliókat pazaroltak el Irakban és Afganisztánban, amerikaiak ezreinek életét veszítették el… és ezt nem akarják többé látni.”
Trump leginkább a világrend megbontásáról beszélt, anélkül, hogy elmondta volna, mi lépne a helyébe. Pedig ha az USA egyszerűen visszalép szuperhatalmi szerepéből, Oroszország, Kína, Irán és mások sok elemző szerint örömmel lépnének be az űr betöltésére.
“Az Amerika által létrehozott nemzetközi rendet most több irányból is példátlan fenyegetés fenyegeti” – figyelmeztetett nemrég David Petraeus nyugalmazott tábornok a Capitol Hillen.
Petraeus szerint az USA. még mindig megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy szuperhatalom legyen, de aggódik “valami talán még ennél is károsabb dolog miatt – az önbizalom, az elszántság és a stratégiai tisztánlátás elvesztése Amerika részéről azzal kapcsolatban, hogy létfontosságú érdekünk megőrizni és megvédeni azt a rendszert, amelynek létrehozásáért oly sokat áldoztunk.”
Trump inkább a terhekre, mint a megfoghatatlan előnyökre összpontosított, amelyeket az Egyesült Államok azzal kapott, hogy évtizedeken át azon dolgozott, hogy a saját képére formálja a világot. Azt állítja, hogy a NATO-szövetségesek nem húzzák a talpukat, azok az amerikai csapatok, amelyek a második világháború óta Ázsiában vannak, túl drágák, a kereskedelmi megállapodások pedig az amerikai munkavállalók állásába kerülnek.
“For many decades, we’ve enriched foreign industry at the expense of American industry, subsidized the armies of other countries, while allowing for the very sad depletion of our military,” Trump declared at his inaugural.
Lindbergh (right) at a U.S. military base in the Pacific in 1945. He flew more than 50 combat missions in the Pacific during World War II. AP hide caption
toggle caption
AP
Lindbergh (right) at a U.S. military base in the Pacific in 1945. He flew more than 50 combat missions in the Pacific during World War II.
AP
Lindbergh changes course
Lindbergh once expressed similar sentiments.
“The doctrine that we must enter the wars of Europe in order to defend America will be fatal to our nation if we follow it,” he said in 1941.
But then came Pearl Harbor, and that changed everything. Lindbergh mozgalma összeomlott – és ő nemcsak támogatta az amerikai háborús erőfeszítéseket, hanem csatlakozott hozzájuk. Bár civil, nem katonai státusza volt, mégis több mint 50 harci bevetést teljesített a Csendes-óceánon.
A háború végeztével pedig gyakran visszatért Európába, hogy támogassa a kontinens újjáépítésére irányuló amerikai erőfeszítéseket.
Minden elnöknek váratlan válságokkal kell szembenéznie, és ahogy Trump irányt szab egy ingatag világban, az “America First” saját értelmezése is kihívások elé kerülhet.