A szülő-baba jógaórák sokkal több mint szórakozás és játék. Koncentrálj az ászana-sorozatokra, és segíts az új családoknak kötődni és együtt növekedni.
A puszta boldogság állapotában Max megpróbál kiugrani az anyja karjaiból. Az általában csendes és félénk, 10 hónapos New York-i kisfiú visít örömében, amikor a szomszédos jógastúdióba megy, ahol szülők és babák együtt gyakorolnak. Tapsol, amikor meglátja az osztálytermet megtöltő fényes játékokat, és kuncog, amikor a puha takarójára telepszik.
“Max alig várja, hogy játszhasson, énekelhessen és énekelhessen” – mondja az édesanyja, Tara Weiss Bronstein. “És én is alig várom már. Ahogy ő a jógagyakorlatok révén javítja a koordinációját, úgy én is arra használom, hogy fizikailag felépüljek a terhességből és a szülésből. És ahogy ő imádja üdvözölni a többi babát, én is izgatottan várom a többi szülőt, akik közül néhányan közeli barátaimmá váltak.”
Ha szeretnél szülő-baba jógát tanítani, rengeteg olyan tanítványt találsz, akik ugyanolyan lelkesek, mint Max, az anyukája és a barátaik. Ahhoz, hogy ezeknek a tanulóknak a lehető legtöbbet hozza ki az órából, képesnek kell lenned megfelelni az igényeiknek azzal, hogy egy egyedi jógatípust kínálsz nekik, amely koncentrált és speciális, ugyanakkor rugalmas és játékos.
Játék céllal
A friss szülők gyakran kimerültek a nehéz babakocsik cipelésétől és az álmatlan csecsemők hajnali 3-kor történő ágyba vitelétől. A babák is válogatósak és vannak rossz napjaik. A szülő-baba jóga egyik célja, hogy mindkettőjüknek segítsen egy kicsit elengedni magukat.
“A te feladatod oktatóként az, hogy minden órát szórakoztatóvá tegyél” – mondja Helen Garabedian, a massachusettsi Sudburyben működő Itsy Bitsy Yoga alapítója. “Ez tükröződik a gyakorlatokban, és abban, ahogyan megközelíted őket.” Ahogy a babák böfögnek és böfögnek – és ahogy a szülők spontán, egyéni szüneteket tartanak a szoptatáshoz és pelenkázáshoz -, a legjobb szülő-baba jógaoktatók támogatást nyújtanak azáltal, hogy az oktatásuk laza és rugalmas.
Bár a szülő-baba jógaóráknak komoly célja van – segítenek a felnőtteknek nyújtani a merev testet és segítenek a babáknak növelni fizikai erejüket és képességeiket -, ezek az órák tele vannak gurgulázó örömmel. A szülők Setu Bandha Sarvangasanában (hídpózban) tartják magukat, miközben felemelt hasukon ugráltatják a babáikat. Adho Mukha Svanasana (lefelé néző kutya) pózban függeszkednek, miközben a csecsemők orrát simogatják. Vannak plüssállatok, énekelnek, csiklandozzák a pocakot és masszírozzák a lábujjakat. A lila (isteni játék) ezen eleme minden korosztály számára előnyös. Ha segítesz a szülőknek és a babáknak megtanulni együtt kilélegezni és játszani, erősebb szülő-gyermek kötelék alakul ki, ami egy másik fontos célja ennek a jógatípusnak.”
“Ösztönözd az állandó szemkontaktust a felnőttek és a csecsemők között” – tanácsolja Mary Barnes, aki a New York-i Pure Yoga for Two-ban oktatja a jógát. Egy anya a kezei közé helyezheti a babát a Down Dogban, átmehet Plank Pózba, majd visszatérhet a Down Dogba, és közben végig a babáját nézheti – vagy akár fél kézzel is végezheti a pózokat, és a szabad kezét a baba hasán pihentetheti. A résztvevők “baba jógával” is kötődnek egymáshoz, ahol a szülő a baba testét nyújtja különböző pózokban, mint például az Ananda Balasana (Happy Baby Pose) vagy egy mini Down Dog.
Az úttörő tanárok kifejlesztették sajátos óraformátumaikat, hogy tükrözzék a játék és a cél eme egyensúlyát, így te is bátran létrehozhatod a saját formádat. Egy 30 perces óra tartalmazhat 10 perc babajógát, 10 perc szülő-baba jógát, 5 perc játékidőt és 5 perc központozást vagy relaxációt. Egy 90 perces óra több időt adhat a felnőtt jógára (miközben a babák a padlón lévő takarókról figyelnek), és még mindig tartalmazhat 20 perc babajógát, 20 perc szülő-baba jógát és 5 perc központozást vagy relaxációt. Az órák követhetik az ászanák meghatározott sorozatát – Napüdvözlet, majd hátrahajlások, előrehajlások, inverzek, majd csavarások -, vagy a test különböző részeire koncentrálhatnak, megdolgoztatva a hasizmokat, a csípőt, a vállakat, majd a hátat. De bármilyen formátumot is választasz, annak változnia kell.
Mint szülő-baba jógaoktató, próbálj meg minden pózt és munkát beilleszteni, amit csak szeretnél. De ha egy csecsemő elkezd nyafogni, majd a jajgató babák kórusa csatlakozik hozzá, tanulj meg csak nevetni rajta. Ha nem megy, tartogasd a következő alkalomra. Azért, hogy megelőzzék a fent említett nyafogást, és mindenki nyugodt maradjon, a tanárok igyekeznek biztosítani a szülőket arról, hogy nem kell “bekapcsolódniuk” vagy “csinálniuk” semmit. A tapasztalt oktatók emlékeztetik erre a tanítványaikat, majd megtestesítik ezt a nyitott hozzáállást. “Ha a baba meditáció közben felsír, nyugtasd meg az aggódó anyukát, hogy ez nem csak rendben van, hanem jó. Emlékeztesd arra, hogy kilenc hónapig várt, hogy hallja az első hangokat – és hogy milyen boldog lesz, amikor ezek a hangok szavakká válnak” – mondja Garabedian.”
Akár csendes központozással fejezed be az órát, akár azzal, hogy a babák boldogan, egyhangúan visítanak, legalább 15 percet iktass be utána, hogy a diákok beszélgethessenek és ismerkedhessenek. “Ha egy újdonsült anya részt vesz egy ilyen órán, akkor az először vezetheti be egy szülői közösségbe” – mondja Jyothi Larson, a Yoga Mom, Buddha Baby című könyv szerzője és a New York-i Integral Yoga Institute szülés utáni oktatója. “Ennek a támogató rendszernek a megteremtése létfontosságú. Az általam ismert nők még mindig barátok más anyukákkal, akikkel az óráimon találkoztak egy évtizeddel ezelőtt, és a gyerekeik a mai napig együtt játszanak.”
Specializáld a tudásod
A szülő-baba jóga hívei szerint ez egy növekvő trend; az elmúlt néhány évben nőtt az óráik és a képzések száma. Több száz Itsy Bitsy Yoga és Radiant Child Yoga oktató kínál órákat szerte az Egyesült Államokban, és van egy kis sereg alulról jövő oktató is, mint Helen Garabedian és Jyothi Larson, akik szülő-baba jógaoktatókat képeznek, akik aztán elindulnak és létrehozzák saját óráikat. Mivel kifelé nézve ez többnyire szórakozásnak és játéknak tűnik, néhány oktató elköveti azt a hibát, hogy azt hiszi, hogy előzetes tapasztalat és néhány csecsemőjógáról szóló könyv elolvasásánál nagyobb felkészülés nélkül is hatékonyan taníthatja ezeket az órákat. A tapasztalt oktatók figyelmeztetnek, hogy ez veszélybe sodorhatja az órákra járó diákokat – mind a szülőket, akik általában elsős anyukák, mind a babákat, akik általában egyévesnél fiatalabbak, és még nem kúsznak.
“Ahhoz, hogy ezt a fajta jógát kínálni tudd, és jól csináld, tudnod kell, hogyan taníts konkrét pózokat, például csuklónyújtásokat, amelyek enyhítik a carpal tunnel szindrómát, amit a szülők a babák egész napos cipelésétől kapnak” – mondja Julia Mannes, a New York-i Life in Motion szülő-baba jógaoktatója. “Tudnod kell, hogyan kell óvintézkedéseket tenni, például úgy tartani a babákat, hogy megtámasztod a nyakukat, mert három-hat hónapos korukig nem elég erősek ahhoz, hogy maguktól felemeljék a fejüket.”
Ha úgy érzed, hogy vonz az új családokkal való munka, kutass egy kicsit a környékbeli képzési programok után. A szülő-baba jóga képzés általában megköveteli, hogy már rendelkezz egy 200 órás alapképesítéssel a rendszeres jógaoktatáshoz. Ezen felül a szülő-baba képzésed 20-40 óra tanfolyamidőben fedheti le az alapokat. Ahhoz, hogy találj egy tanfolyamot a közeledben, keresd meg a környékbeli szülés előtti és szülés utáni tanárokat, vagy fontold meg az olyan programokat, mint az Itsy Bitsy Yoga és a Radiant Child Yoga, amelyek az egész Egyesült Államokban kínálnak szatelit tanfolyamokat.
A képzés során olyan technikákat tanulsz, mint a diastasis recti (a rectus abdominis izom bal és jobb oldalának szétválása, ami gyakran előfordul a terhesség alatt) korrigálása, azáltal, hogy az anyák a köldöküket a gerincükhöz ölelik, miközben olyan pózokat végeznek, amelyek segítenek a hasizmok újjáépítésében: Marjaryasana (macska póz), Bitilasana (tehén póz) és Navasana (teljes csónak póz). E különleges gyakorlatok mellett olyan készségeket is megtanulhatsz, mint például, hogyan kell vegyes szintű órákat tartani – erre azért van szükség, mert a szülő-baba jóga olyan felnőtteket vonz, akik évtizedek óta gyakorolják az ászanákat, és olyan kezdőket is, akik nem tudják megkülönböztetni a Sarvangasana-t (vállállás) a Savasana-tól (hulla póz).
A pránájáma, ha végeznek, csak a szülőknek szól, mivel a babák még nem elég idősek a légzőgyakorlatokhoz. A szülők hanyatt feküdhetnek, a babát a hasukra fektethetik, és hasi légzéseket végezhetnek, miközben fel-le emelik a babát. A szülés miatt gyenge hasizmok erősítésére az anyák a csónakpózban Kapalabhatit (koponyafényes légzés) végezhetnek. A meditáció azokon a napokon szerepel, amikor a babák csendesebbek. A szülők jellemzően az óra végén meditálnak, miközben az ölükben tartják a babáikat, vagy a hátukon, a padlón lévő takarókon pihentetik őket.
Ahogyan az újdonsült szülőkre szabott pózokat, úgy a kifejezetten babák számára kifejlesztett gyakorlatokat is megtanulod. Ilyen például a Pavanmuktasana (szélkönnyítő póz) egyik változata, ahol a csecsemő térdét a mellkasához vezeted, hogy segítsd az emésztését. Egy másik egy “keresztmintás” gyakorlat, amelyben a baba jobb kezét a bal térde felé húzod (és a bal kezét a jobb térde felé), hogy segítsd a baba motoros koordinációjának fejlődését, amit később a kúszáshoz fog használni.
Ha elsajátítottad ezeket az alapokat, és megértetted a szülés utáni felépülést és a csecsemők fejlődésének alapjait, készen állsz arra, hogy taníts – vagy akár indíts órákat egy hozzád közeli jógastúdióban vagy közösségi központban.