A “glokalizáció” egy olyan történelmi folyamat, amelynek során a helységek közvetlen gazdasági és kulturális kapcsolatokat alakítanak ki a globális rendszerrel az információs technológiák segítségével, megkerülve és felforgatva a hagyományos hatalmi hierarchiákat, mint a nemzeti kormányok és piacok.
A glokalizáció kifejezés azonban kétértelmű és vitatott, mivel mindkettőt jelöli:
- az utópisztikus eszményt, hogy felfedezzük a nem anyagi “ajándékgazdaságot”, amely az információs technológiákon keresztül összeköti a helyit és a globálist (ahogy fentebb javasoltuk), és
- a globális vállalati stratégiát, amely az árukat a helyi piacokra szabja vagy a helyi helyeket fetisizálja a termékmárka céljaira (pl, a McIlhenny cég által az Avery-szigetnek mint a Tabasco szósz mitikus hazájának a kifejlesztése)
A “globalizáció” kifejezést ezzel szemben gyakran használják arra a történelmi folyamatra utalva, amely a multinacionális vállalatok, a szórakoztatóipar, a CNN, a web stb. által lakott “globális” birodalom közötti egyirányúbb kapcsolathoz vezet. és a leigázott “helyi” birodalom között, ahol a hely, a szomszédság, a város, a lokalitás, az etnikum stb. identitást megerősítő érzései túlélnek (ha csak épphogy is) a globális kapitalizmus, a média és a hálózati identitások globális támadásával szemben.
Wayne Gabardi írja:
“a globális-lokális kapcsolatok különböző, egymást átfedő mezőinek fejlődése … a globalizált pánlokalitás állapota…., amit Arjun Appadurai antropológus deterritorializált, globális térbeli “tájaknak” (etnoszkópiák, technoszkópiák, pénzügyi tájak, médiakópiák és ideoszkópiák) nevez ….”. A glokalizációnak ez az állapota a nemzetállami társadalomhoz kötődő territorializáltabb tanulási folyamatról egy folyékonyabb és transzlokálisabb folyamatra való áttérést jelent. A kultúra sokkal mobilabb, emberi szoftverré vált, amelyet a különböző kontextusokból származó elemek keverésére használnak. Mivel a kulturális formák és gyakorlatok jobban elkülönülnek a földrajzi, intézményi és aszkéta beágyazottságtól, tanúi vagyunk annak, amit Jan Nederveen Pieterse posztmodern “hibridizációnak” nevez”. (Wayne Gabardi, Negotiating Postmodernism, 33-34)
Work Cited
- Gabardi, Wayne. Negotiating Postmodernism. Minneapolis: U Minnesota P, 2000,
Related Ideas on this Site
- scape
Sea also these examples of the term “glocalization” being used on the Web:
- glocalization (noun). A globális piacra szánt, de a helyi kultúrához igazított termékek vagy szolgáltatások létrehozása. tovább… (Word Spy)
- A japán üzleti gyakorlatban használt kifejezés valójában a termékek adott piacokra történő értékesítésére, illetve készítésére utal. És mint azt szerintem a legtöbben itt tudják, a japán üzletemberek különösen sikeresek voltak termékeik különböző piacokon történő értékesítésében, ellentétben az amerikaiak esetlen stratégiáival
még egészen a közelmúltig . tovább (Roland Robertson) - A glokalizáció folyamata azt jelenti, hogy San Franciscónak és más amerikai városoknak meg kell birkózniuk önmagukért egy újonnan kialakuló nemzetközi kormányzati struktúra és egy egyre impotensebb, közömbösebb és csökevényesebb nemzetállam kontextusában. Néhány előnyös helyzetben lévő város számára a glokalizáció folyamata – legalábbis rövid távon – új lehetőségeket teremt a helyi autonómia érvényesítésére és saját gazdasági sorsuk irányítására. A legtöbb város számára azonban a glokalizáció rossz hír: nagyobb problémák, kevesebb forrás, nincs segítség a szövetségi hatóságoktól, egyre durvább városok közötti verseny, és a globális üzlet és pénzvilág hely nélküli hatalma által uralt erőtlen helyek státuszának csökkenése. more (Richard E. DeLeon)
- Friedman úgy definiálja a glokalizációt, mint “egy kultúrának azt a képességét, hogy amikor más erős kultúrákkal találkozik, képes befogadni azokat a hatásokat, amelyek természetesen illeszkednek az adott kultúrába és gazdagíthatják azt, ellenállni azoknak a dolgoknak, amelyek valóban idegenek, és tagolni azokat a dolgokat, amelyek bár mások, mégis élvezhetők és ünnepelhetők másként”. Friedman szerint például jó glokalizáció az, amikor egy japán kislány elmegy egy tokiói McDonaldsba, hogy “élvezze az amerikai életmódot és ételeket”. Rossz glokalizáció az, amikor a kislány Los Angelesben száll le a repülőgépről, és meglepődik, hogy “Amerikában is van McDonalds!”. A kislánynak tisztában kell lennie azzal, hogy a McDonalds nem része a japán kultúrának. Különben egy nagyon unalmas világ felé tartunk: csupa Lexus és semmi olajfa. tovább (Edward Tanguay kritikája Thomas Friedman A Lexus és az olajfa című könyvéről)
< Vissza az Ideas Site főoldalára
Kérlek, írj nekem bármilyen hibás linkről vagy hibáról, vagy ha további linkekre van javaslatod ezen az oldalon.