Hogyan számítsuk ki a Kínából importált termékek szárazföldi költségét

tényleges költség - szárazföldi költség

Importőrként a Made-in-China számos olyan termék esetében jó választás, amelyeket helyben vagy online jó haszonnal lehet értékesíteni. Valójában azonban túl sok új kínai vásárló csak a termék árára összpontosít, és aztán csúnya meglepetés éri őket, amikor a célországban fizetniük kell, amit nem terveztek be a költségvetésbe.

A beszállító keresése & árajánlatot kérni csak az első lépés. Minden vásárlónak ki kell számolnia a megvásárolni kívánt termék landed costját, mielőtt ténylegesen importálná azt. Ne menjen bele az importálásba, hogy aztán kiderüljön, hogy többet költött, mint amennyiért el tudja adni.

Ez a bejegyzés segít tanulmányozni és megérteni az importált áruk valódi költségeit.

Kérem, vegye figyelembe: Elég sok vásárló mindig egy egyszerű képletet vagy sablont keres az első importszámításhoz. Tudomásunk szerint ilyen ingyenes & azonnali eszköz még nincs. Ez annyira bonyolult és számos változó van benne.

Miután itt megtanulta az alapelvet, akkor koncentráljon az első próbarendelésre kis mennyiséggel. Ez legyen a legjobb gyakorlat.

Keep reading.

Mi az a landed cost?

A landed cost a termék (egy szállítmány) teljes költségét jelenti, amelyet az eladó raktárától/gyártójától a vevő raktáráig/üzeméig kell fizetni.

Az összetevők listája, amelyeket meg kell határozni, tartalmazza a termék eredeti költségét, az ellenőrzési díjakat, az összes közvetítői és logisztikai díjat, a teljes szállítási költséget, a vámokat, a tarifákat, az adókat, a biztosítást, a valutaváltást, a ládázási költségeket, a banki díjat és a kezelési költségeket.

Nem mindegyik összetevő van jelen minden szállítmányban, de a teljes költség részeként kell figyelembe venni.

Az alábbi táblázat segítségével ellenőrizheti, és számítási képletként használhatja.

Incoterms 2010
incoterms-chart-2

incoterms-chart-2

It’s the trade term agreed by the seller and buyer. And it should be listed on the Proforma Invoice or Quote Sheet. The Incoterms rules are intended primarily to clearly communicate the tasks, costs, and risks associated with the transportation and delivery of goods.

For example:

EXW, means buyer pays everything in transport.
DDP, means seller pays everything in transport.

Landed Cost = EXW/FOB + To-Door Freight + Customs Fees

  • EXW/FOB to be paid to the seller/supplier
  • To-Door Freight to be paid to the freight forwarder
  • Customs Fees to be paid to the customs (via customs broker)

Why Choose EXW or FOB

Of course you can choose DDP (shipping via courier is DAP). In this case, you don’t need to do any calculation by yourself. De nyilván jelentős összeg csúszik el könnyen. Ráadásul szinte egyetlen beszállító sem tudja megadni a DDP árat, amit a legtöbb esetben nem lehet az elején meghatározni.

Ezért a legtöbb importőr a FOB-ot választja, ami azt jelenti, hogy a szállítóra bízza a belső szállítást a közelebbi kikötőbe vagy repülőtérre, és elkészíti a vámdokumentumokat az exporthoz, valamint viseli a helyi díjakat.

Míg kisebb megrendelések esetén jobb az EXW.

A többit aztán a vámügynökével vagy a szállítmányozójával együttműködve tudja megoldani – azaz kérjen fuvarozási árajánlatot FOB-tól az Ön házáig.

Egy példa

Ez sok változóval jár, ezért az alábbiakat használja iránymutatásként:

  • Az áruk költsége – $ változó, az egységár és a mennyiség függvényében.
  • Fuvar – $ változó, a mennyiségtől, a kikötőtől, ahonnan érkezik/ ahová érkezik, az évszaktól, az alkalmazott szállítmányozó cégtől stb. függően. $ 1,00 – $5,000.
  • Vám – $ változó százalékos arányban a vám által az árura vetített értékből
  • Adó (áru- és szolgáltatási adó vagy hozzáadottérték-adó) – $ változó százalékos arányban (az áruk költségének vámértéke + fuvar + biztosítás + vám)
  • Egyéb, pl. vámkezelés, okmánydíjak, rakparti díjak stb. – Minden máson felül további 3%.

A képlet általában a következő:

  • Szállítás értékének összege, amelyet az eladó ad meg
  • Szállítás fuvardíjának összege, amelyet az olyan cég ad meg, mint mi
  • Szállítás vámjának összege, amelyet a vámhatóság ad meg a vámügynökön keresztül

A következőkben térjünk rá a legbonyolultabb részre – a vámdíjakra.

Importvámok – vámok & Adók

Az egyik leggyakoribb hiba itt az, hogy megkérjük a kínai beszállítót, hogy erősítse meg a célpiacon érvényes adókat és vámokat. A beszállítók nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy az Ön kormánya hogyan osztályozná az adott terméket, és milyen előírások vonatkoznak rá.

Nem csak a beszállítója, de a szállítási szolgáltatások sem tudják teljes bizonyossággal megmondani, hogy mennyi lesz a vám, csak a vámhatóság tudja véglegesen megállapítani, hogy mennyi a fizetendő vám.

A behozatal után fizetendő vámok megfizetéséért végső soron az importőr a felelős, ami azt jelenti, hogy ez teljes mértékben az Ön felelőssége.

Az adott termékre vonatkozó vámösszeg megtalálása előtt meg kell határoznia az áru harmonizált vámtarifaszámait.

1. Keresse meg a termékek HS-kódját.

A HS-kódok (Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer) egy nemzetközi osztályozási rendszer részét képezik, amely a vámhatóságok számára egyszerű az adott tétel megtalálása a katalógusok között, és az importált termékkategóriát egy adott behozatali vámhoz társítja.

Figyelem: A HS-kódokat vámkódoknak, vámkódoknak, harmonizált kódoknak, exportkódoknak, importkódoknak és Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer kódjainak is nevezik. Tehát soha ne keveredjünk össze. Ha egy 6-10 számjegyű kód jelöli a terméket, akkor az a vám számára az a kód.

Az egyes országokban a HS-kódok eltérőek lehetnek. A szállítója által megadott kód csak egy alap. Használja az első 6 számjegyet fő kategóriaként, majd minősítse át az adott tételt az Ön országában.

A kereskedelmi számlán helyesen kell szerepelnie. A vámok & Az adókat a különböző termékek HS-kódja és a kereskedelmi számlán feltüntetett bejelentett érték (lásd alább #2) alapján számítják ki.

A termék helyes kódjának ismerete központi jelentőségű az importálás folyamatában. Enélkül vagy hiba használata nemcsak késleltetheti a vámkezelést, hanem váratlan költségeket is okozhat. További részleteket itt talál.

2. Deklarált érték.

A vámdíjak a vámérték alapján számított százalékos arányok. A vámérték a bejelentett értéken alapul, amelyet viszont a kereskedelmi számlán – a szállító által a vámkezeléshez kiállított dokumentumon – kell feltüntetni.

Importvám = Vámérték x vámmérték

  • Egyesült Államok, Kanada & Ausztrália: FOB-érték alapján
  • Európai Unió: CIF-érték alapján

Vám/adómentes összeg (de minimis érték)

A rendeltetési ország de minimis értéke az Ön küldeményének bejelentett értéke, amely alatt nem kell vámot és adót fizetni. Meaning, if you are importing a shipment with a total declared value LESS than this amount, duty and tax do not apply (certain products may be subject to other types of fees or taxes, i.e. alcohol and tobacco).

Certain countries have a separate threshold. Below show you some data from publicly available sources or our practical experiences. We accept that it may not be perfectly accurate or up to date.

  • Australia: 1000 AUD
  • Canada: 20 CAD
  • Europe: 22 EUR
  • Japan: 130 USD
  • New Zealand: 308 USD (incl. freight)
  • Russia: 10000 RUB
  • Singapore: 307 USD
  • South America: 50 USD
  • United Kingdom: 15 GBP
  • United States: 800 USD

Please note: It’s always the importer’s responsibility to ensure that the correct declared value is stated on the Commercial Invoice. Ez a felelősség NEM hárítható át az eladóra.

3. Importköltségek Vámok

3.1 Vám

A vám egyfajta, gyakran a vámhoz kapcsolódó adó, amelyet egy állam vet ki a nemzetközi kereskedelemben az áruk behozatalára vagy kivitelére. Az importált árukra kivetett vámot importvámnak nevezzük. Amit itt vámként említettünk, az mind behozatali vám.

Majdnem minden országban három szintű vámot alkalmaznak a származási országok. Az alábbiakban egy képernyőmentés látható az Egyesült Államok Harmonizált Vámtarifajegyzékéből.

  • A legtöbb országból származó behozatal az 1. oszlopban az Általános címszó alatt szereplő normál kereskedelmi kapcsolatok szerinti vámtételek szerint vámköteles.
  • Az Egyesült Államokkal rendes kereskedelmi kapcsolatokkal nem rendelkező országokból származó áruk a 2. oszlopban szereplő teljes vámtételek szerint vámkötelesek.
  • A néhány országból származó áruk vámmentességet élveznek. Ezek a vámtáblázat 1. oszlopában a Különleges címszó alatt szerepelnek.

A három különböző vámtételt vehetjük úgy, hogy a legkedveltebb (1), a leggyűlöltebb (2) és az egyéb (általános).

Az első oszlopot (általános) “Legkedvezőbb nemzet”-nek nevezik, és Kínát a legtöbb ország “Legkedvezőbb nemzet”-nek tekinti. Megtalálható az összes olyan ország listája, amely az USA szankciói alatt áll, és amelyet a Leginkább gyűlölt nemzet kategóriába soroltak.

Kína és néhány ország között vámkedvezmények vannak. Ezt úgy hívják, hogy származási bizonyítvány. Például

  • származási igazolás f formanyomtatvány Kína-Chile fta (F formanyomtatvány)
  • formanyomtatvány a Kínai Népköztársaság kormánya és Új-Zéland kormánya közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz (N formanyomtatvány)
  • származási igazolás Kína-Pakisztán fta (P formanyomtatvány)
  • származási bizonyítvány az Ázsia-csendes-óceáni kereskedelmi megállapodásról (B formanyomtatvány)
  • azeán-kínai szabadkereskedelmi övezet preferenciális vámtarifa származási bizonyítványa (E formanyomtatvány)

3.2 Vámszámítás

Ez könnyen elképzelhető: Azokra a termékekre, amelyeket nem az Ön országában gyártanak, általában alacsonyabb, néha akár 0%-os vámtételek vonatkoznak. Másfelől az ellenkezője gyakran igaz azokra a termékekre, amelyeket az Ön országában fontos iparág részének tekintenek, néha büntetővámok korlátlanok.

Például Ön az EU importőre. És női vagy lányoknak szánt pólókat szeretne importálni, hogy helyben értékesítse őket. Azt mondták Önnek, hogy a hsz-kód 6106900020.

Amint Ön is tudja, minden EU-tagállamban ugyanazok a vámtételek vonatkoznak a nem uniós országokból behozott termékekre. Az importőr csak egyszer fizet vámot, a Kínából behozott termékek után. Az Európai Unión belül értékesített termékek után nem kell vámot fizetni. Így az Ön spanyol és német vásárlóinak nem kell vámot fizetniük az EU területére már belépett termékek után.

Menjen a http://www.hscode.org/ oldalra, és írja be a “T-shirt” szót, majd keressen, vagy csak írja be a “610690” szót. You can try both reverse searches to make sure the hs code is correct.

Go to http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/taric/taric_consultation.jsp and fill in the “Goods code” and “Country of origin”, which is 610690 and China-CN. Then dig to the final 12%.

Below follows a list of common products and their respective duty rate to EU:

  • Wristwatches: 4.5%
  • Tablet PC: 0%
  • Solar Panels: 0%
  • Electric Bikes: 6%
  • LED Bulb Lights: 4.7%
  • Peanuts: 12.8%

Please note that there are other types of duties except for the regular one.

For example, if you are an importer in the United States, you are responsible for knowing your imported goods are subject to an ADD (Anti-Dumping Duties) or CVD (Counter-Veiling Duties) case. Ha igen, akkor az Ön vámáru-nyilatkozatának a kivetett importvámok típusának megfelelő típusúnak kell lennie.

Egyes ADD vagy CVD vámtételek az áru értékének akár 100%-át is elérhetik.

4. Importadók

4.1. Hozzáadottérték-adó (héa)

A hozzáadottérték-adó (héa) a fogyasztási adó egyik formája. A vevő szempontjából a vételárat terhelő adó. Az eladó szempontjából ez csak a termékhez, anyaghoz vagy szolgáltatáshoz – számviteli szempontból – a gyártás vagy forgalmazás ezen szakasza által hozzáadott értéket terhelő adó.

Az EU-ban például a különböző tagállamok eltérő héakulcsokat alkalmaznak. A Kínából importált legtöbb fogyasztási és ipari termékre azonban az általános áfakulcs vonatkozik, amely jelenleg 20%. A különböző uniós országok áfa-kulcsait ide kattintva találja (2016. augusztus).

Az amerikai importőröknek nincs áfadíj.

Figyelem: az importra hozzáadott áfa beszámítható az értékesítésre hozzáadott áfába.

4.2 Áru- és szolgáltatási adó (GST)

Az Ausztráliába importált termékek többségére a GST vonatkozik, 10% a legtöbb áru és szolgáltatási tranzakcióra. A GST-t a termelési folyamat során a legtöbb tranzakcióra kivetik, de a végső fogyasztón kívül a termelési láncban részt vevő valamennyi félnek visszatérítik.

Hogyan és mikor kell megfizetnie ezeket a vámokat?

Az attól függ, hogyan szállították az árut.

1. Ha postai szolgáltatással szállították, például China Post/Hong Kong Post/EMS.

A postai szállítónak kell fizetnie és/vagy a helyi postahivatalba kell mennie, hogy kifizesse a vámot és a feldolgozási díjakat, amikor a csomagja megérkezik az adott postahivatalba.

2. Ha futárszolgálattal szállították, például DHL/UPS/TNT/FedEx.

A futárszolgálat vagy kiszámlázza Önnek a vámot, amelyet az Ön nevében fizetett, vagy a kézbesítéskor kéri a fizetést.

3. Ha áruszállítási szolgáltatással, például légi vagy tengeri szállítmányozással szállítják.

3.1. Ha nem intézkedtek az áru házhoz szállításáról, akkor vagy magának kell vámkezelnie az árut, ebben az esetben közvetlenül a kikötőben vagy repülőtéren kell vámot fizetnie, ahová az áru érkezett. Alternatív megoldásként egy brókert kell megbíznia az áruk vámkezelésével. If you hire a broker, they will bill you for their services and any duty they paid on your behalf.

3.2 If arrangements were made to forward your goods to you, you will be billed for any duty owed, and for the services of the broker who cleared them from the entry.

Useful Links

Here’s a useful link checking worldwide VAT, GST and Sales Tax for easy calculation of landed cost. Besides, some authority government links listed below.

  • Australia
  • Canada
  • EU
  • India
  • Japan
  • Malaysia
  • New Zealand
  • Norway
  • Pakistan
  • Sri Lanka
  • South Korea
  • Switzerland
  • USA

While the government data is updated and authoritive, there are also 3rd party tools for easy math.

Taking Away

Shipping rates may be the #1 you can imagine apart from the cargo value when importing stuff from China. De nagy az esélye, hogy más költségek is felmerülnek, és ezeket jól meg kell értenie, hogy biztosítsa, hogy világos rálátása legyen arra, hogy ténylegesen mennyit fizetett, mire az áru megérkezik a raktárába.

tényleges költség konténertelep

tényleges költség konténertelep

A teljes kirakodási költséget általában kétféleképpen lehet kiszámítani. Az egyik, hogy elvégzi a kutatását. A másik, hogy segítséget kér a vámhatóságtól vagy a szállítmányozójától. A két módszert kombinálhatja, hogy hatékonyabbá tegye a munkáját.

Néha nehéz kiszámítani a teljes költséget, amely egy valós importálási folyamat során előfordulhat. Ezért javasoljuk, hogy kezdettől fogva kis mennyiséget vásároljon, LCL tengeri szállítást a költségtakarékosság érdekében vagy expressz futárszolgálatot a gyorsaság érdekében. Amikor az áru megérkezése után megkapja az összes tényleges számlát, akkor hasonlítsa össze a felhasznált becslésekkel. Egy ilyen próbarendelés sokat fog segíteni Önnek.

Még mielőtt úgy dönt, hogy időt/pénzt szán az eladójára, megrendelheti a beszállítói ellenőrzési jelentésünket. Szóljon nekünk, ha bármilyen módon tudunk segíteni Önnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.