Izanagi és Izanami történetét a sintó mitológia két hagyományos forrásából, a W. C Aston által fordított Nihongi (“Chronicles of Japan”) és a B. H. Chamberlain által fordított Ko-ji-ki (“Records or Ancient Matters”) című műből dolgozták fel.
A kezdet kezdetén, vagyis a kezdet kezdete előtt az Ég és a Föld egy és osztatlan volt. Együtt olyanok voltak, mint egy tojás, de egy határtalan tojás. A finomabb anyag szétszóródott, és végül Mennyországgá vált, míg a durvább anyag leülepedett, és Földdé vált. A finomabb anyag könnyen összeállt, hogy formát adjon a Mennyországnak, de a durvább anyag lomha volt, és nehezen szilárdult meg. Így a Mennyország előbb alakult ki, mint a Föld. Amikor az Ég és a Föld kettévált, közöttük keletkeztek az isteni lények.
Az isteni lények között volt az istenek hét nemzedéke, akik közül az utolsó, a hetedik nemzedék Izanagi, a Férfi-Hívő, és Izanami, a Nő-Hívő. Amikor életre keltek, az összes többi égi istenség megparancsolta nekik, hogy hozzák létre a sodródó földet. Egy ékköves lándzsát kaptak, és a két istenség a Lebegő Égi Hídon állva leszúrta a lándzsát, és addig kevergette a sósvizet, amíg az meg nem aludt. Ezután felhúzták a lándzsát, és a belőle lecsöpögő sóoldat megformálta Onogoro szigetét.
Az Onogoro-jimán Izanami és Izanagi pompás palotát épített magának, amelynek hatalmas központi oszlopa az égig ért. Ekkor a Férfi, aki meghívta, így szólt a hitveséhez: “Hogyan alakult ki a tested?”. A Nő-Aki-Hívő így válaszolt: “A testem teljesen kialakult, kivéve, hogy egy része hiányos”. A házastársa így válaszolt: “Az én testem is teljesen kialakult, kivéve, hogy egy része felesleges. Egészítsük ki azt, ami benned hiányos, azzal, ami bennem fölösleges, és így teremtsük meg a világot.” Izanami így válaszolt: “Így van.”
Akkor Izanagi így szólt: “Menjünk körbe az égi oszlop körül, és a másik oldalon találkozva egyesüljünk házasságban. Te menj balról körbe, én pedig jobbról fogom megkerülni”. Így tettek, és amikor a másik oldalon találkoztak, Izanagi így szólt: “Milyen kellemes! Egy bájos ifjúval találkoztam!” Izanagi pedig így szólt: “Milyen elbűvölő! Találkoztam egy bájos hajadonnal.” De ő azt gondolta magában: “Nem volt szerencsés, hogy a nő szólalt meg először.”
Izanagi, a Férfi-Hívő és Izanami, a Nő-Hívő egyesüléséből jöttek létre Japán szigetei, a világ első teremtett része. Tőlük származnak az istenek is, köztük a Tűz Istene. Ebből a születésből Izanami nem épült fel, hanem halálosan megégett. Ezért leszállt az alvilágba, és Izanagi kénytelen volt ott keresni őt. A sötétségben találkoztak, és Izanami kérte férjét, hogy legyen türelmes és várjon az alvilág kapujában, és semmilyen körülmények között ne hozzon fényt a sötétség világába. Izanagi azonban türelmetlenül várta a feleségét, és ezért meggyújtotta a fésűje fogát. Aztán fáklyájával a kezében belépett a palotába, és Izanamit kereste. Végre megtalálta, de rémületére látta, hogy az asszony éppen a bomlás folyamatán megy keresztül. Pánikba esve elmenekült, üldözte a felesége, és végül a felső világba került. Határozottan egy követ helyezett az alvilágba vezető nyílás fölé, és elmondta az elválás énekét. Ekkor váltak el örökre, Izanagi és Izanami, a férfi az istenek között lakott a mennyben, a nő pedig a holtak földjén uralkodott. ♦
A Parabola 3. kötetének 4. számából, “Androgün”, 1978 tél. Ez a szám itt vásárolható meg. Ha tetszett ez a cikk, fontolja meg az előfizetést.