Egy olvasó ír, és azt kérdezi:
“Tudna írni egy cikket a minimális kifizetési időszakot garantáló SPIA-król?”
Azoknak, akik nem ismerik, az egyszeri díjas azonnali életjáradék (néha SPIA-nak is nevezik) egy olyan biztosítási termék, amelyben Ön a biztosítótársaságnak ad egy egyösszegű pénzösszeget (amelyet nem kaphat vissza), és cserébe a biztosítótársaság megígéri, hogy élete végéig minden hónapban fizet Önnek egy bizonyos összeget. Röviden, ez egy olyan nyugdíj, amelyet egy biztosítótól vásárol.
Az ilyen járadékok azért hasznosak, mert védelmet nyújtanak a hosszú életkor kockázata ellen (vagyis az ellen a pénzügyi kockázat ellen, amely abból ered, hogy nagyon sokáig élünk, és ezért nagyon sokáig kell fizetnünk a nyugdíjért).
Egy dolog azonban sokakat visszatart attól, hogy ilyen járadékot vásároljanak, az a félelem, hogy a járadék megvásárlása után hamarosan meghalnak. Ha például 100 000 dollárt költünk egy SPIA-ra, amely életünk hátralévő részében évi 6000 dollárt fizet, de az életünk hátralévő része csak néhány évnek bizonyul, akkor nettó 88 000 dolláros veszteséget szenvedtünk el.
És ezért kínálják a biztosítótársaságok a “bizonyos időszak” megvásárlásának lehetőségét, amelynek során a biztosító legalább egy adott időtartamra ígér kifizetést. Például egy élethosszig tartó életjáradék esetében, amely 10 éves period certain-t tartalmaz, a biztosítótársaság azt ígéri, hogy az Ön életének hátralévő részében, de legalább 10 évig fizet. (Tehát ha Ön két év után meghalna, a biztosítótársaság további 8 évig folytatná a kifizetéseket az Ön által megnevezett kedvezményezettnek.)
A garancia miatt természetesen a biztos időszakkal rendelkező életjáradék többe kerül (azaz magasabb díjat igényel) egy adott jövedelemszintért, mint amit a biztos időszak nélküli életjáradékért kellene fizetnie.
Miért rossz üzlet a biztos időszak
A biztosítás lényege a kockázatközösség. Vegyünk például 1000 embert, akik egy adott biztosítótársaságtól kötnek lakástulajdon-biztosítást. A legtöbb ilyen ember otthona nem fog elpusztulni tűz vagy tornádó következtében. És ez a tény – az a tény, hogy a biztosítótársaság mindezektől az emberektől pénzt fog gyűjteni anélkül, hogy végül hatalmas összegű kifizetést kellene teljesítenie számukra – az, hogy a biztosítótársaság megengedheti magának, hogy hatalmas összegű kifizetést teljesítsen annak a személynek, akinek az otthonát tűzvész pusztítja el.
A legfontosabb szempont azonban az, hogy minden egyes dollár után, amit egy biztosítótársaság díjként kap, annak egy részét megtartja, hogy fedezze adminisztratív költségeit és a részvényesek számára nyereséget biztosítson. Tehát a díjakra költött pénznek csak egy része jut végül az adott biztosítási terméket vásárló emberek kárigényeinek kifizetésére. Általánosságban tehát nem bölcs dolog biztosítási terméket vásárolni, kivéve, ha:
- Kockázati összevonás folyik (azaz sok ember végül rosszul jár, hogy néhány ember nagyon jól járjon), és
- Az ilyen kockázati összevonásra szükség van (azaz, Ön ésszerűen nem engedheti meg magának, hogy ezt a kockázatot saját zsebből fedezze).
Az élethosszig tartó életjáradék esetében a kockázati pooling azért következik be, mert néhány járadékos a várható élettartam elérése előtt meghal (azaz, a biztosító ezeknek az embereknek a “várt” összegnél kevesebbet fog fizetni – így engedheti meg magának, hogy a “várt” összegnél többet fizessen azoknak, akik túlélik a várható élettartamukat).
De ha a biztosító egy bizonyos időszakot biztosít, akkor tudja, hogy erre a teljes időszakra kell fizetnie. Más szóval, az életjáradék akkor nem kínál kockázatközösséget erre az időszakra. Ehelyett az adott időszakban csak annyi történik, hogy a biztosító társaság fokozatosan visszafizeti Önnek a pénzét – miután levett a tetejéről egy darabot a nyereségre és a költségekre -, tényleges nettó biztosítási hatás nélkül.
A legtöbb esetben jobban jár, ha a pénzt saját maga fekteti be a bizonyos időszakra, majd az időszak végén megvásárolja a járadékot. (Megjegyzés: ha 10 éves periódusban gondolkodna, ne vásároljon 10 éves kötvényeket. Ehelyett vásároljon hosszabb lejáratú kötvényeket, hogy ellensúlyozza a járadékvásárlással járó kamatkockázatot. Alaposabb magyarázatért lásd ezt a korábbi cikket és ezt a Bogleheads-beszélgetést.)