Mi a különbség a pozitív és negatív sejtleválasztás között?

Március 2020 Megosztás

biológiai-minták

A sejtizolációs módszerek és technológiák vagy pozitív vagy negatív sejtleválasztási megközelítést alkalmaznak. Íme néhány különbség a sejtelválasztási megközelítés mérlegelésekor:

Pozitív vs. negatív szelekció:

A pozitív szelekció során a kívánt sejtpopulációt egy sejtfelszíni markerre (CD4, CD8 stb.) specifikus antitesttel célozzák meg. A célzott sejteket ezután megtartják a downstream elemzéshez.

Negatív szelekcióról akkor beszélünk, amikor több sejttípust eltávolítunk, de a kívánt sejttípust érintetlenül hagyjuk. A pozitív szelekciós módszerekhez hasonlóan a sejteket olyan antitestekkel jelöljük, amelyek specifikus sejtfelszíni markereket vagy populációkat céloznak meg. A negatív szelekció esetében azonban a nem kívánt sejtek azok, amelyeket megjelöltek, majd ezt követően eltávolítják őket.

Melyek az egyes módszerek előnyei és hátrányai?

Mindkét pozitív és negatív szelekciós megközelítésnek megvannak az előnyei és hátrányai.

A pozitív szelekció egyik fő előnye, hogy az izolált sejtek a negatív szelekcióhoz képest nagymértékben tisztábbak. Ez a nagy tisztaság az adott sejttípus ellen használt specifikus antitesteknek köszönhető. Ezenkívül a pozitívan szelektált sejteken szekvenciális izolálásokat is el lehet végezni. Számos technológia azonban a pozitívan szelektált sejteket az antitestekhez vagy más jelölőanyagokhoz kötve hagyja, ami befolyásolhat néhány későbbi vizsgálatot.

A negatív szelekció viszont olyan célzott sejteket eredményez, amelyek nem kötődnek az antitestekhez. A negatív szelekciót alkalmazó sejtizolációs protokollok gyorsabbak és egyszerűbbek, mint a pozitív szelekciós megközelítések. Hátránya azonban, hogy a negatív szelekciós módszerek eredendően kevésbé tiszták, mint a pozitív szelekciós módszerek, mivel nehezebb az összes nem kívánt sejtet célba venni, mint egy kívánt sejtpopulációt.

Hogyan válasszam ki a sejtleválasztási módszert?

A pozitív vagy negatív szelekciós módszer alkalmazása a sejtpopulációtól és a lehetséges kutatási alkalmazásoktól is függ.

Létezik-e robusztus szelekciós marker a célba venni kívánt sejttípus felszínén? Ha igen, fontolja meg a pozitív szelekciós módszereket. Ha nem, fontolja meg a negatív szelekciós módszereket.

A célzott sejtekhez csatolt antitestek vagy más jelölőanyagok befolyásolhatják a későbbi vizsgálatokat vagy kutatási alkalmazásokat? Ha igen, akkor lehet, hogy több értelme van a negatív szelekciós módszerek alkalmazásának. Ha nem, próbálkozzon pozitív szelekciós módszerekkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.