PHLEARN MagazineExposure Bracketing: The Ultimate Guide to Bracketed Photography

How Exposure Bracketing Works

Ebben az esetben valószínűleg a fényképezőgépedbe épített fénymérővel határozod meg a “legjobb” expozíciót. Ez egy remek kiindulópont, de csak az út egy részéhez vezet. A fénymérőket úgy tervezték, hogy a legjobb általános expozíciót adják meg a képen, ami nagyszerű, ha a képen minden közelítőleg azonos értéken van. Mint mostanra már valószínűleg tudod, ez nagyon ritkán van így.

Amikor egy jelenetet nézünk, egyszerre sokféle értéket láthatunk. A szemünk általában elég okos ahhoz, hogy a sötét területeket a világosak mellett értelmezni tudja, még akkor is, ha néhány másodpercbe telik, amíg alkalmazkodik. Kameráink esetében ez egy kicsit másképp van. Segítség nélkül a fényképezőgépünk nehezen tudja kivenni a részleteket olyan jelenetekből, ahol a fényviszonyok nagymértékben változnak. Sok fotós ezért kerüli a nap legfényesebb időszakában történő fotózást. Bár azt gondolnánk, hogy ez lenne az ideális időpont a fotózáshoz, a közvetlen napfény éles árnyékokat hoz létre, amelyeket az utófeldolgozásban nehéz kezelni, és a kamerában is nehéz helyesen mérni.

Az élénk-, közép- és árnyéktónusú fotók készítésekor tehát előfordulhat, hogy az egyik fénytartományban nagy részletgazdagságot érhet el, de más fénytartományokban fel kell áldoznia a részleteket. Az expozíciós sorozat lehetővé teszi, hogy megtalálja azokat a beállításokat, amelyek az Ön igényeihez legjobban illeszkedő értéktartományt rögzítik.

Tipp

Ha szó szerint az ég a határ (vagyis túl világos ahhoz, hogy a jelenet többi részével együtt helyesen exponáljon), vásárolhat egy Graduated Neutral Density (GND) szűrőt, és rögzítheti az objektívre (vagy vásárolhat egy olyan tartót, amely lehetővé teszi több szűrő használatát). A GND-szűrő egy világos és egy sötét területből áll. Ha a sötétebb részt a legfényesebb területre – mondjuk az égre – helyezi, akkor azt a területet elsötétíti, ami segít kiegyenlíteni a fénytartományt az egész fényképen.

Kapcsolódó kérdések az expozíciós sorozatfelvételről

Mi az ISO-sorozatfelvétel?

Az ISO-sorozatfelvétel az, amikor a fényképezőgép zárideje és rekesznyílása ugyanaz marad. A zárójelbe állítás az erősítés, vagyis az ISO növelésével és csökkentésével történik. Emiatt az ISO-sorozatfelvétel csak akkor végezhető, ha a fényképezőgép kézi üzemmódban van.

Szükséges-e az automatikus expozíciósorozatfelvétel nyersen?

Az expozíciósorozatfelvétel alkalmazása még nyersen történő fényképezés esetén is előnyös lehet. Bár a raw a szerkesztés során maximális rugalmasságot biztosít, mégis elveszíthet részleteket a nyers fotózásból, ha erősen túl- vagy alulexponált.

Mi a különbség a HDR és a sorozatfelvétel között?

A HDR a high dynamic range (nagy dinamikatartomány) kifejezés rövidítése. A HDR-fotózás célja, hogy megnövelje a fényképezőgép normál dinamikatartományát, így a fotók ultra-realisztikus megjelenést kapnak. Az expozíciós zárójeles fotózás viszont arra irányul, hogy több képen keresztül megtalálja a helyes expozíciót.

Hogyan állítja be az expozíciót?

Röviden, a helyes expozíció akkor következik be, amikor a fényképezőgép összes beállítása tökéletesen egyensúlyban van az adott körülmények között, és optimális expozíciót eredményez. A helyes expozíció akkor következik be, amikor a fény- és mélyfények egyensúlyban vannak, és a részleteket a felvétel minden aspektusában megtartja.

Dinamikai tartomány

Amint az imént tárgyaltuk, az ember még mindig legyőzi a gépet (azaz a fényképezőgépét) abban, hogy egy pillantással (vagy kattintással!) képes megfejteni egy jelenetet. Ennek az az oka, hogy a szemünk sokkal nagyobb dinamikatartománnyal rendelkezik, mint a fényképezőgépek érzékelői.

A dinamikatartományt úgy érthetjük meg, ha a világra szürkeárnyalatban gondolunk, ahol minden vagy a legfehérebb fehér, vagy a legfeketébb fekete, vagy valahol a kettő között van. Egy kisebb dinamikatartomány csak a sötétszürkétől a világosszürkéig terjedő területet fedheti le. A kisebb dinamikatartományú fotókon lehetnek árnyékos területek, amelyek enyhén feketének tűnhetnek, és világosabb területek, amelyek a kifújt fehér határát súrolhatják. Másrészt a maximális dinamikatartomány a legsötétebb feketétől a legvilágosabb fehérig terjed. Ez egy egyenletesen megvilágított fotót eredményezne, amely rengeteg részletet fedne fel a felvételen.

A digitális vagy filmes fényképezőgépek csak egy bizonyos mennyiségű részletet tudnak megörökíteni egy tartományon belül, ezért érdemes lehet sorozatfelvételeket használni.

Tipp

Ha nehezen lát a színtől az értékig, akkor egy régi művészi trükk segíthet. A jelenet megtekintése közben hunyorítsd össze a szemed. A legvilágosabb és legsötétebb értékek azonnal jobban láthatóvá válnak. Így már észreveheti a jelenet problémás területeit, mielőtt azok megzavarnák az expozíciót!

Miért ne RAW-ban készítse?

Ha kénytelen nem éppen ideális körülmények között fényképezni, a RAW-ban történő fényképezés segít a lehető legtöbb részletet rögzíteni, így az elveszett területek egy részét utólag vissza tudja állítani. Ez azonban nem jelent mindenre megoldást. Bár leegyszerűsítené a dolgokat, ha egy varázslatos fájltípust használnánk, és soha többé nem kellene fénymérőt néznünk, egyetlen RAW-fotó még mindig nem ad annyi információt/adatot, mint több fotó.

Egyrészt elég sok digitális zajjal kell számolnunk, amikor utófeldolgozással felderítjük a kép extra sötét zugait. Bár ez a zaj a fényképezés során is előfordulhat, sokkal könnyebb megoldani a kamerán belül, mint kívül.

A másik, hogy nincs olyan szabály, amely kimondja, hogy választanod kell a bracketing és a RAW között. Valójában nagyon is jól kiegészítik egymást. Ha további képekkel rendelkezel, amelyek további információkat tartalmaznak, akkor rengeteg átfedés van, amire utólag vissza tudsz támaszkodni. Sokkal valószínűbb, hogy legalább egy jó expozíciót kap a fotó minden részéből, ha mindez a rendelkezésére áll. A (fiktív, de) nagyszerű Dr. Frasier Crane halhatatlan szavaival élve: “Ha a kevesebb több, akkor gondolj csak bele, mennyivel több lesz a több!”

HDR vs. expozíciós sorozatfelvétel

Amint már tudod, az expozíciós sorozatfelvétel nagyszerű módja annak, hogy nagyobb esélyt adj magadnak a “tökéletes” felvétel elcsípésére. De hogy fokozd a megvilágítást, és ezzel együtt a fény által kiemelt részletek mennyiségét, érdemes megvizsgálnod a nagy dinamikatartományú (HDR) fotók készítését.

Vessünk egy pillantást a HDR világába két ilyen típusú fotó példáján keresztül:

An HDR effect on faces can draw out character, like we see in the man on the left, but it can also result in a “Photoshopped” look, which we see in the boy on the right. Under these circumstances, using layer masks can help you soften or intensify the HDR effect on the different people in your image.

HDR is a favorite of landscape photographers, who know the importance of getting it right the first time! A kültéri megvilágítás az időjárás és egyéb szempontok miatt nehezen reprodukálható, ezért az utófeldolgozás szempontjából kritikus lehet, ha minden egyes értéket jól reprezentál a képen.

Az alábbi ábrák segítségével láthatja, hogy a több fotó egyetlen kép létrehozására szolgáló összeállítási módszer hogyan biztosít vizuális hozzáférést a spektrum mindkét végén lévő értékekhez. A HDR-hez általában egy jellegzetes megjelenést társítanak, amely (ironikus módon) annyira hiperrealisztikus lehet, hogy már-már szürreálisnak tűnik. Ne aggódj azonban, a HDR-t finomabban is használhatod, ha valami kevésbé feltűnőre vágysz, hogy a részleteket úgy hozd be, hogy a technikád ne legyen az egyetlen dolog, amit a nézők észrevesznek.

A legtöbb fényképezőgép és telefon rendelkezik HDR-beállítással, így egyszerűen átkapcsolhatsz erre, és azonnal láthatod az eredményt. A technika manuális kivitelezéséhez ugyanazt a folyamatot használod a fotók készítéséhez, mint általában az expozíciós sorozatfelvételeknél (csak később egy utófeldolgozó programban kombinálod az összeset), de van néhány kulcsfontosságú különbség és elem, amire figyelned kell:

1. Figyelj arra, hogy milyen beállítással variálod a felvételek expozícióját:
   1. Figyelj az ISO-értékre. Minél magasabb az ISO, annál több a zaj a felvételeken. Tehát, ha különböző ISO-értékekkel fényképez, az összes fotójának egybeállítása csak növeli a zajszintet (és csökkenti a felvétel részletességét).
   3. A rekeszérték változtatása különböző mélységélességet eredményez. Ezek a variációk néha ellentmondásosak lehetnek a kész termékben.
   5. A zársebesség változtatása általában a legjobb módja annak, hogy különböző expozíciójú, egymáshoz illeszkedő fényképeket készítsen. Legyen azonban tisztában azzal, hogy a mozgás különböző zársebességeknél másképp fog feldolgozni. Győződjön meg róla, hogy a hosszú expozíciókhoz állványt és távkioldót használ, mivel már az exponálógomb megnyomása is a fényképezőgép rázkódását eredményezheti, ami a sorozat minden képét elronthatja.
3. Tájképekhez és városképekhez, amelyek gyakran a HDR-fotózás középpontjában állnak, fontolja meg egy nagy látószögű (28 mm-re vagy annál szélesebbre zoomolható) objektív beszerzését.

Noha ebben az útmutatóban alaposan foglalkoztunk az expozíciós sorozatfelvételekkel, előfordulhat, hogy kissé elveszettnek érzi magát, amikor megnyitja a Lightroomot vagy a Photoshopot, hogy elkezdje a képek összevonását. Könnyen belevághatsz ezzel az Aarontól származó videóval, amely arról szól, hogyan hozhatsz létre könnyedén HDR-fotót a készített fotók kombinálásával és Lightroomba való importálásával:

Ha a végeredmény egy kicsit mesterségesebbnek tűnik, mint remélted, nézd meg, hogyan navigálja Aaron ezt a problémát úgy, hogy kézzel hozza létre ezt a nagy sűrűségű megjelenést:

A HDR rövidítése: az okostelefonod

Ha használsz valami újabbat, mint például egy Samsung Galaxy S4 vagy iPhone 4S, az okostelefonod valószínűleg rendelkezik HDR-képességgel.

A használat megkezdéséhez állítsa a fényképezőgép üzemmódját HDR vagy Rich Tone módra.

Ha iPhone-t használ, lépjen a Beállítások – Kamera menüpontba.

1. Az “Automatikus HDR” opciót kapcsolja be, ha azt szeretné, hogy a telefonja döntse el, mikor használja ezt az üzemmódot. Egyébként egyszerűen csak válassza ki.
3. Amíg itt van, mindenképpen mondja meg a telefonjának, hogy tartson meg egy másolatot a normál fotóról is (így összehasonlíthatja a HDR-fotót a normál fotóval, és eldöntheti, melyik tetszik jobban).
4. Ezután kattintson a kamera ikonjára, és válassza a HDR-t a képernyő bal felső sarkában.
5. Fényképezzen!

Figyelem: Tartsa a telefont a lehető legnagyobb nyugalomban, mivel a telefon egyszerre több felvételt fog rögzíteni, és ez idő alatt stabilan kell állnia. Vásárolhatsz adaptert az állványhoz, vagy használhatod a természetes környezetet a telefon stabilizálásához… csak arra ügyelj, hogy ne hagyd ott a telefont, amikor végeztél!

A jobb minőségű képek és az erősebb hatás érdekében alkalmazásokat is letölthetsz – próbáld ki a Pro HDR X alkalmazást iPhone-ra vagy a HDR Camera+ alkalmazást Androidra.

Process Makes Perfect: How to Bracket in Auto or Manual Mode

Az automatikus és a manuális beállításokat egyaránt használhatod az expozíciósorozathoz. Mielőtt azonban ebbe belemennénk, térjünk ki néhány alapismeretre:

Kezdjük egy rövid beszélgetéssel az f-stopokról, mivel az emberek gyakran így hivatkoznak az expozíciók közötti távolság mérésére. Ne feledje, hogy ez a kifejezés valóban bármilyen expozíciómérésre használható.

A fstop egy relatív, azaz összehasonlításon alapuló mérés. Az expozíciós zárójelben ez a relatív mérés két fényerőszint között történik. Amikor tehát azt mondjuk, hogy “lefelé/-1 stop”, akkor a fényt az eredetihez képest felére csökkentjük, amikor pedig azt mondjuk, hogy “felfelé/+1 stop”, akkor megduplázzuk a fényképezőgép érzékelőjét érő fény mennyiségét.

Nézzük meg, hogyan működik mindez az elmélet a stopokról a gyakorlatban:

Ha egy közepes fénykontrasztú jelenetet fotózol 1/500 másodperces normál expozícióval, akkor a -1 stop, 0 és +1 stop a következő lenne: 1/1000 mp, 1/500 mp és 1/250 mp (ahol természetesen a zársebesség a változó változó).