THE WARWICK ELT

The Status of English and Other Languages in Senegal

*Oumar Moussa Djigo

Abstract

The spread of English around the world and its international status as a lingua franca have shaken many boundaries and laid its tentacles in many countries previously colonised by the British empire. A good number of African countries have also witnessed this ‘linguistic imperialism’ which took the fore at the expense of local languages. As a result, countries like Nigeria, Ghana, South Africa, Gambia, to quote but a few, have English as their official language. Ugyanakkor az olyan nyugat-afrikai országok, mint Elefántcsontpart, Burkina Faso, Benin és Szenegál a gyarmatosítás idején Franciaország zászlaja alatt éltek, ezért az oktatásban, a médiában és minden adminisztratív célra a francia nyelvet választották hivatalos nyelvnek. Ennek ellenére az angol nyelv státusza Szenegálban hatalmasat emelkedett, és a szenegáliak különböző célokra tanulják Shakespeare nyelvét. Ez a dolgozat elsősorban az angol és más nyelvek szerepével és funkcióival foglalkozik Szenegálban.

Bevezetés

Szenegálban az angolt második nyelvként tanítják. A francia a hivatalos és gyarmati nyelv, amelyet adminisztratív és tudományos célokra használnak. Ugyanakkor több etnikai csoport létezik, ezért az ország különböző részein hat különböző helyi nyelvet beszélnek. Annak ellenére, hogy az angol nyelv az üzleti életben, a kereskedelemben, a turizmusban és a nemzetközi cserékben rohamosan fejlődött, még mindig idegen nyelvnek számít, amelyet középiskolai szinten tanítanak. Nyilvánvaló, hogy a szenegáli tantervben kiemelt helyet kapott a gyakorló szakemberek elkötelezettségének és az olyan külföldi angol nyelvi intézetek támogatásának köszönhetően, mint a British Council és az amerikai nagykövetség regionális angol nyelvi irodája, de még mindig csak speciális célokra használják.

A többi nyelv szerepe és funkciója

A szenegáli kulturális és etnikai sokszínűség figyelemre méltó jellemző a nyugat-afrikai országok között. Valójában hat hivatalosan elismert helyi nyelvet (Pular, Serere, Wolof, Diola, Soninke, Manding) beszélnek a különböző etnikai csoportok az egész országban.

A többnyelvűség ellenére a Wolofot széles körben használják kommunikációs célokra a kormányzatnál, a bíróságon, a nemzetgyűlésben, sőt az oktatásban is oktatási médiumként. Malherbe (1989) szerint: “A wolof egyike azon afrikai nyelveknek, amelyek tagadhatatlanul kulturális terjeszkedésre tettek szert. A különböző etnikai csoportokhoz tartozó sok szenegáli “Lingua Franca”-jává vált”. Ez vitathatatlanul igaz, hiszen még a köztársasági elnök is francia és wolof nyelven szólítja meg a lakosságot. A nyelvtudományok nemzetközi elektronikus folyóirata (Sudlangues) azt is megállapította, hogy a lakosság 80%-a használja a wolof nyelvet kommunikációs eszközként, noha csak 44%-uknak ez az anyanyelve. Mindezek ellenére a puli nyelv továbbra is széles körben elterjedt nyelv, 3 450 000 beszélővel. (Ethnologue.com)

Szenegál, sok más országhoz hasonlóan, szintén befogadja a különböző nemzetiségű bevándorlókat. Az Ethnologue honlap szerint a bevándorló nyelvek, mint a bambara ( 70 000), a kabuverdiano (34 000), a krio (6 100), a mooré 937 000), a portugál (1 700) és a vietnami (2 500), főként a fővárosban élnek nagy számban.

A volt francia gyarmatként Szenegál Leopold Senghor ( az első elnök és a francia akadémia kiemelkedő alakja) kormánya alatt a francia nyelvet fogadta el hivatalos nyelvként, annak ellenére, hogy számos szószóló égető törekvése volt a helyi nyelvek bevezetése a nemzeti tantervbe. Diallo szenegáli író szerint “Senghor nyilvánvalónak tartotta, hogy a nemzeti nyelvek népszerűsítése és végső soron tanítási nyelvként való használata komoly akadálya lenne az ország oktatási, gazdasági és technológiai fejlődésének”. A tudós és a nemzeti nyelvek heves szószólója, Diop (1955) azzal érvelt, hogy “az afrikai nyelvek Afrika fejlődésének eszközéül szolgálhatnak és kell, hogy szolgáljanak, mert a tudás és a tudomány médiumai lehetnek” (idézi Cisse, 2005: 109).

A helyi nyelveket, mint például a wolof, a serere, a pular és a diola azonban még mindig második nyelvként tanítják az egyetemen, hogy segítsék e nyelvek beszélőit abban, hogy jobban megértsék anyanyelvük működését. A bátyám, aki angolul tanult az egyetemen, a pulár nyelvet választotta második nyelvként, ami gazdagította nyelvtudását, és lehetővé tette számára, hogy felismerje a hasonlóságokat a pulár és más idegen nyelvek között.

Senghor erőfeszítései, amelyeket a francia gyarmati rendszer támogatott, nem voltak hiábavalók, mert a szenegáli alkotmány első rendeletében (2001) a francia mint hivatalos nyelv státusza a következőképpen szerepel: “A Szenegáli Köztársaság hivatalos nyelve a francia. A nemzeti nyelvek: Wolof, Pular, Diola, Malinke, Serere és Manding”. Ennek eredményeképpen a francia nyelvet használják oktatási médiumként az alap- és középfokú oktatásban, valamint az egyetemi oktatásban.

Az angol nyelv szerepe és funkciói Szenegálban

A szenegáli emberek mindig is ki voltak téve az angol nyelvnek a helyi áruk Gambiába irányuló és onnan érkező kereskedelme révén, amely egy angol nyelvű ország, amely szinte a szenegáli területen belül van. Az angol nyelvoktatást (ELT) azonban a gyarmatosítás idején vezették be a szenegáli tantervbe a francia oktatási rendszerrel, amely minden francia gyarmaton kötelező volt. Az angol nyelvet ezért a középfokú oktatásban minden diák számára kötelezőnek tekintik. Bár az iskolában továbbra is tanulnak más tantárgyakat, például spanyolul, németül, portugálul és arabul, az angol nyelv tanulása több okból is kiterjedtebb.

A British Council 2011-ben végzett felmérése szerint Szenegál az ELT terén az első helyen áll a francia nyelvű nyugat-afrikai országok között. Ez főként a tanároknak szóló jó képzési programoknak, a dinamikus regionális angol sejteknek, a korszerű tanítási módszerek alkalmazásának, a hatékony angol nyelvi központoknak és a megfelelő földrajzi elhelyezkedésnek köszönhető. Az Angol nyelv a frankofón Nyugat-Afrikában című felmérés bebizonyította, hogy Szenegál jó angol nyelvtudással rendelkezik, szemben más országokkal, mint például Elefántcsontpart, Mali, Burkina Faso, Mauritánia, Togo és Benin. “Szenegál nyitott ablak az angol nyelvű országok idegen kultúrái felé, Dakar pedig nemzetközi csereplatform, amely lehetővé teszi, hogy az emberek érvényes kommunikációs kompetenciákat szerezzenek.” (Kebe, 2001)

Nagyon nehéz kijelenteni, hogy Szenegál a Griffler (2002) által “nem anyanyelvi angol nyelvű beszédközösségnek” nevezett közösségek közé tartozik, de az angol nyelv tanulása kötelező a középiskolában és a különböző szakokon a felsőfokú és alapképzésben. Az angol nyelvet különösen az üzleti élet, a kereskedelem és a nemzetközi cserekapcsolatok területén használják, mivel Szenegált földrajzi fekvése miatt Nyugat-Afrika kapujának nevezik, és Dakar a nemzetközi cserekapcsolatok terepévé vált, ahol évente csúcstalálkozókat és konferenciákat rendeznek.

A szenegáli ELT-társadalom kialakulása annak az együttműködésnek az eredménye, amelyet a szakemberek külföldi angol nyelvi intézetekkel folytatnak. Valójában a szenegáli angoltanárok egyesülete (ATES), az Egyesült Királyság és az USA jelentősen hozzájárul az angol nyelv fejlődéséhez és népszerűsítéséhez a British Council, a Brit Szenegáli Intézet (BSI), valamint a dakari Angol Nyelvi Intézet (ELI) és a Dakari Angol Nyelvi Központ (DELC) révén. Ezek az intézetek óriási szerepet játszanak a nyelv fejlődésében azáltal, hogy befektetnek a szakmai fejlesztési programokba és összekötik az embereket a megfelelő tanulási lehetőségekkel.

A szenegáli kormány ambiciózus célt tűzött ki az angol nyelv sokoldalú támogatására. Valójában az angol az egyetlen olyan tantárgy, amelynek külön hivatala van az oktatási minisztériumban. Az angol nyelvi iroda a nyelv szószólójaként áll az országban, tagjai pedig aktív férfiak és nők, akik a Szenegáli Nemzeti Tanáccsal (SNC) együttműködve minden ELT igényt kielégítenek. Az Angol Nyelvi Iroda személyesen is meghívott és támogatott a szakmai fejlődéssel, tanárképzéssel és ELT workshopokkal kapcsolatos lehetőségekre.

A nemzeti angol tantervben az áll, hogy az angol nyelvnek különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert megkönnyíti a nemzetközi kommunikációt, és új együttműködéseket nyit olyan országokkal, mint Gambia, Nigéria, Ghána, Kína és az Egyesült Királyság. Ez a gondolat, miszerint az angol nyelvnek elsőbbséget kell élveznie más idegen nyelvekkel szemben, kiemelkedik ezekből az éleslátó szavakból.

Egy nyelv akkor is kiemelt szerepet kaphat egy ország idegennyelv-oktatásában, ha ennek a nyelvnek nincs hivatalos státusza. Ez lesz az a nyelv, amelyet a gyerekeknek a legnagyobb valószínűséggel tanítanak, amikor megérkeznek az iskolába, és amely a felnőttek számára a leginkább elérhető. (Gradol, 2006).

Ez a gondolat könnyen összefüggésbe hozható azzal a státusszal, amelyet az angol nyelv élvez a többi idegen nyelvvel, például a spanyollal és a némettel szemben hazámban. Fiatalok és felnőttek angol nyelvtanáraként rájöttem, hogy mindkét korosztály valóban érdeklődik az angol nyelv tanulása iránt, hogy fejlesszék nyelvtudásukat. Tény, hogy a középhaladó diákjaim a kommunikációs készségek széles skáláját tudják használni, amit a francia nyelvben, amelyet több mint hat éve tanulnak, nehezen tudnak alkalmazni. Meglepő volt hallani, amikor az egyik fiatal tanulóm azt mondta: “Kevesebb hibát követek el az angol diktálásokban, mint a franciában.”

Másrészt a Szenegáli Angoltanárok Egyesülete innovatív tevékenységeket hozott létre annak érdekében, hogy az ország minden tájáról érkező angol klubok tudományos versenyeken keresztül fejleszthessék és javíthassák angol tudásukat. Az “English Lovers Awards” egy országosan sugárzott televíziós műsor, amely különböző középiskolák diákjait gyűjti össze, akik nyelvtani, szókincsbeli és aktuális vitatémákban versenyeznek.

Az elmúlt évtizedben Dakarban működött néhány kétnyelvű iskola, amelyek a tananyag 50%-át angolul oktatják. A szenegáli amerikai kétnyelvű iskola (SABS), a Yavuz Selim és a The West African college of the Atlantic (WACA) négyéves program keretében több ezer folyékonyan angolul beszélőt képez, akik az USA vagy az Egyesült Királyság nagy presztízsű egyetemein tanulnak. Ezek a kétnyelvű iskolák nem csak célnyelvként használják az angolt, hanem eszközként használják más tantárgyak, például a természettudományok és a technológia oktatásához.

Noha a legtöbb szenegáli író a francia nyelvet használja kreatív írásaihoz, jelentős számú tudományos könyv született az ELT és az irodalom területén. A tanulóink interkulturális kompetenciájának fejlesztése érdekében a helyi EFL tanárok naprakész tanterveket és tankönyveket készítettek, amelyeket jelenleg az egész országban használnak. A “Go for English Senegal” és a “Stay Tuned” két fontos, szenegáli angol nyelvtanárok által írt könyv, amelyeket a diákjaimmal együtt használok. Ezeknek a tankönyveknek az alapos használata lehetővé teszi a tanulók számára a kommunikatív kompetencia megszerzését, a más kultúrákhoz való viszonyulás képességét egy “kultúrabarát” osztályteremben.

Szénegáli tudósok, akadémikusok, banki szakemberek és diákok, akik nemzetközi találkozókon vesznek részt, vagy akik angol nyelvű országokban kívánnak tanulni, mindenképpen javítani akarják angol nyelvtudásukat. “Mivel helyi nyelvünk nem képes elérni azt a nemzetközi szintet, amelyre országunknak szüksége van, legfőbb ideje, hogy Szenegál teljes mértékben integrálja az angol nyelvet az oktatásba és a médiába”(Thiam,.2013:). Pape Sadio Thiam úgy véli, hogy a francia nyelv egy korlátozott frankofón dobozba zárja Szenegált, míg az angol nyelv megnyitná a határokat a globális civilizáció, kommunikáció és fogyasztás felé. Gradol a következő sorokban említi az angol és a többi nyelv közötti verseny gondolatát:

Az angol nyelvű oktatás helyéről most Afrikában folynak a leghevesebb viták. Az angol mint oktatási médium versenyez más posztkoloniális nyelvekkel, például a franciával és a portugállal, valamint a helyi anyanyelvekkel. (Gradol, 2006, 83. o.)

Az angol sok fiatal számára a nyitottságot, a szabadságot és a világpolgárságot jelenti. Érezhető hatása van a fiatal generációra annak, amit “az amerikai életmódnak” neveznek. A különböző osztályaimban sok fiatal él ezzel az amerikai álommal, amelyet közvetlenül ahhoz kapcsolnak, hogy folyékonyan beszélnek angolul. Ez a média, a zene, a filmek és az új technológia figyelemre méltó hatásának eredménye, amelyben ezek a digitális bennszülöttek kavarognak.

Az utazás és a kommunikáció érdekében sok olyan üzletember, aki soha nem járt iskolába, sajátos igényei miatt tanul angolul. Őket általában “Modou-Modou” néven ismerik, ami azt jelenti, hogy írástudatlan üzletemberek, akik figyelemre méltó kommunikációs készségekkel rendelkeznek. Az angol nyelv kiegészítő nyelvként való használatának gondolata elsősorban Kachru (1990) nevéhez fűződik, aki szerint “a nyelv most azoké, akik első nyelvként használják, és azoké, akik kiegészítő nyelvként használják, akár standard, akár lokalizált formában”. A Modou-Modou a kereskedelemben a szabadságuknak és annak a képességüknek köszönhetően találta meg az utat, hogy az angolt annak lokalizált formájában beszélik. Más szóval, az angol nyelv egyetemes ereje arra ösztönzi a különböző tudományos háttérrel és társadalmi státusszal rendelkező szenegáliakat, hogy megtanulják a nyelvet, hogy kielégítsék kommunikációs igényeiket, mert “az angol a globális társalgás operációs rendszere” (British Council, 2013: 2).

Következtetés

Egyszóval Szenegál a nyugat-afrikai frankofón országok közé tartozik, ahol a francia a hivatalos nyelv, de a Shakespeare nyelve több területen is kiemelkedő helyet foglal el. A helyi nyelvek sokfélesége ellenére az oktatásban, a közigazgatásban és a médiában a gyarmati nyelvet használják oktatási médiumként. Mindazonáltal az ELT szakemberek pro-aktivitása és az angol nyelvi intézetek jelenléte fokozza és ösztönzi az embereket az angol nyelv tanulására és integrálására a globalizáció és a nemzetközi csere érdekében. A szenegáli emberek tudatában vannak az angol nyelv elterjedésének a világban, és hajlandóak integrálni és használni az angol nyelvet annak elsődleges funkciójára: kommunikálni a világgal, hogy világpolgárrá váljanak.

Malherbe, M. (1989). Les Langues de l’Humanité: Párizs: Seghers.

Crystal, D. (1997). Az angol mint globális nyelv. Cambrige: Cambridge University Press.

Gradol, D. (2006). English Next. London: The British council. Available online:http://englishagenda.britishcouncil.org/continuing-professional-development/cpd-researchers/English-next

British Council. (August 2013). The English effect: The Impact of English, What it’s worth to the UK and why it matters to the World. British Council report. Retrieved from: https://www.britishcouncil.org/organisation/policy-insight-research/research/the-english-effect

Cisse, M. (2005). Langues, Etats et Societé. Dakar: Cheikh Anta Diop university.

Retrieved from: http://www.sudlangues.sn/IMG/pdf/doc-109.pdf

British Council. (2011). The English Language Francophone west Africa. Retrieved from https://englishagenda.britishcouncil.org/continuing-professional-development/cpd-researchers/english-language-francophone-west-africa

Ethnologue: Languages of the World. (2016) Retrieved from https://www.ethnologue.com/country/SN

La Constitution de la Republique du Senegal: Espace Francophonie.

Retrieved from http://democratie.francophonie.org/IMG/pdf/Senegal.pdf

*Mr. Oumar Moussa Djigo from Senegal, West Africa served as a teacher of English as a Foreign Language at Abbe Fridoil junior high school in Dakar. Több mint tíz éve tanít angolul fiatal tanulóknak. Oumar felnőtt tanulókkal is dolgozik az ELI-ben (Angol Nyelvi Intézet), ahol a helyi bankok szakembereinek tanít angolul banki és pénzügyi órákat. Ugyanígy korrepetálja a kétnyelvű iskolák olyan diákjait, akiktől más tantárgyakból is jobb teljesítményt várnak el, és ez segített neki a természettudományok és különböző más tantárgyak elsajátításában. Nyitott gondolkodású ember. Szeret új emberekkel találkozni, és szívesen utazik. 2016-ban Hornby-ösztöndíjasként MA ELT szakon tanul a Warwicki Egyetemen, az Egyesült Királyságban.