Cél: A passzív vénás elzárás kudarca által okozott impotencia kezelésére szolgáló vénaszivárgás műtétet követően a betegek hosszú távú eredményeinek és elégedettségének áttekintése.
Betegek és módszerek: Huszonhét, vénás szivárgás miatt merevedési elégtelenségben szenvedő, színes Doppler-képalkotás (CDI), valamint farmakavernoszometria és kavernoszográfia alapján diagnosztizált beteg (átlagéletkor 56 év, tartomány 26-63 év) vénás szivárgásműtéten esett át. Minden esetben a pénisz mély háti vénáját kivágták és ligálták az egyéb nagy járulékos vénákkal együtt. A betegeket 3 hónap múlva ambulánsan felülvizsgálták, és megkérték őket, hogy a műtét után 1 évvel töltsenek ki egy kérdőívet.
Eredmények: Három hónappal a műtét után 27 betegből 19 (70%) képes volt újra szexuális kapcsolatot létesíteni, 17 betegnek (63%) spontán erekciója volt, és két betegnek (7%) volt szüksége papaverinre/prosztaglandin E1-re. Egy évvel a műtét után 22 betegből 14 képes volt a szexuális együttléthez elegendő erekciót elérni, bár közülük négynél volt szükség papaverin öninjekcióra. Súlyos szövődmények nem jelentkeztek, és arra a kérdésre, hogy újra alávetnék-e magukat a műtétnek, 20 betegből 13 azt válaszolta, hogy igen.
Következtetések: Arra a következtetésre jutottunk, hogy a vénás szivárgás műtétje hasznos kezelési mód a farmakavernoszometriával és/vagy kavernoszográfiával igazolt tiszta vénás szivárgással rendelkező betegeknél, akiknél az arteriogén impotenciát CDI-vel kizárták. Ezek gyakran kétségbeesett betegek, akik inkább vállalják annak kockázatát, hogy ez a viszonylag kis beavatkozás sikertelen lehet, minthogy első körben implantációs műtétnek vessék alá magukat, vagy vákuumkészüléket használjanak. A jól tájékozott beleegyezés azonban elengedhetetlen.