A krónikus veseelégtelenség leggyakoribb okai olyan krónikus betegségek, mint a glomerulonefritisz, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Ritkább ok a policisztás vese, amely genetikai betegség.
A krónikus veseelégtelenség lassan alakul ki, és csak néhány tünetet vagy hosszú ideig tartó, nem specifikus tüneteket, például fáradékonyságot és teljesítménycsökkenést okozhat. A veseműködés fokozatos csökkenésével ez a szervezetben folyadékvisszatartáshoz, vérszegénységhez és számtalan tünethez vezet a vérben lévő karbamidszint emelkedése (urémia) következtében. Ezek többek között viszketésben, hányingerben, urémiás légzésben, hányásban és szívritmuszavarban nyilvánulhatnak meg.
A krónikus veseelégtelenséget vér- és vizeletvizsgálatokkal diagnosztizálják. A krónikus veseelégtelenség okának felderítése elengedhetetlen a betegség megértéséhez és kezeléséhez.
A kezelés egyrészt a krónikus veseelégtelenség okait (magas vérnyomás, cukorbetegség, glomerulonefritisz), másrészt magát a vesefunkció csökkenését és a veseelégtelenség következményeit kezeli. Mivel a krónikus veseelégtelenség általában nem fordítható vissza, a kezelés a betegség előrehaladásának lassítására és a maradék vesefunkció megőrzésére összpontosít. Dialízisre általában akkor van szükség, ha a vesék bizonyos fokú funkcióvesztést szenvedtek el. A veseátültetés a dialízis alternatívája, ha van donorvese, és a műtét is szóba jöhet.
Az akut veseelégtelenség általában egy súlyos akut betegség szövődményeként jelentkezik, amikor a vesék vérellátása károsodik. Ez lehet súlyos, vérmérgezéssel járó fertőzés, kiterjedt vérveszteséggel járó állapot vagy oxigénhiánnyal járó szív- és tüdőbetegség. Néha a vizelet feltorlódása is okozhat akut veseelégtelenséget, ha vízelvezetési probléma áll fenn.
Az akut veseelégtelenség tünetei hasonlóak, mint a krónikus veseelégtelenségé, kivéve, hogy a tünetek sokkal gyorsabban és drámaibban jelentkeznek. A vizeletürítés általában rövid időn belül minimálisra vagy a nullára csökken. Ha azonban a vesék súlyosan károsodtak, akkor a vesék fölött fokozott vízkiválasztás is jelentkezhet.
Az akut veseelégtelenség kezelésének elsődleges célja a fertőzés, a vérveszteség vagy az oxigénhiány okozta betegség kezelése. Általában intenzív terápiás megfigyelésre is szükség van. A veseműködés átmenetileg dialízissel tartható fenn. A krónikus veseelégtelenséggel ellentétben az akut veseelégtelenség sikeres kezelése után a vesék általában ismét működőképesek.