Vikings True Story:

A History Channel Vikingek című sorozata a viking harcosok, társadalmuk, könyörtelen csatáik és portyáik ábrázolásával hívta fel magára a nézők figyelmét, de vajon mennyi volt igaz belőle? Bár nem dokumentumfilmről vagy ismeretterjesztő sorozatról van szó, a nézők számára elkerülhetetlen a kérdés, hogy a Vikingekből mennyi a történelmileg pontos, és mennyi az, amit csak a sorozat kedvéért találtak ki. Az igazság az, hogy a sorozat a történelmi feljegyzésekből és a fikcióból is merít, hogy a történetet mozgásban tartsa.”

A Vikingeket Michael Hirst (aki a Tudorokat is készítette) készítette, és 2013-ban mutatták be. A sorozat kezdetben a legendás Ragnar Lothbrok (Travis Fimmel) és viking testvérei kalandjait és portyázásait követte nyomon, a viking kor kezdetétől (amit az 1. évadban látott Lindisfarne-i portyázás fémjelzett). A későbbi évadok inkább a fiaira és saját utazásaikra koncentráltak, még inkább Ragnar halála után, a 4. évadban.

A Vikingek most készül a hatodik és egyben utolsó évadra, amelyben Ragnar fiai, Björn és Ivar egymás ellen küzdenek Norvégia jövőjéért, és ugyanannyi akciót, drámát és vért ígérnek, mint az előző évadokban. A vég közeledtével itt az ideje, hogy felfedezzük a Vikingek valódi történetét. Íme, mi inspirálta a sorozatot, mi az igazság az egyik legnépszerűbb karakter mögött, és hogy a sorozat mennyire adaptálta a történelmet.

A valódi mitológia a Vikingek mögött

A Vikingek az északi mondákból, a 13. században írt utazásokról és csatákról szóló történetekből merít ihletet. Ragnar Lothbrok kiemelkedő alakja ezeknek, saját sagák és mesék mesélik el az életét és utazásait. Ezek szerint félelmetes harcos és portyázó volt, leginkább a 845-ös párizsi viking ostrom vezetőjeként ismert. Bár Ragnar volt az a karakter, aki nagyjából elindította a sorozatot, a Vikings nem kizárólag Ragnarról szól – a sorozat a vikingek életének más oldalait, valamint a mondák és legendák más szereplőit is feltárja.

Amint a sorozatban látható, a vikingek fejlett hajózási és navigációs képességekkel rendelkeztek, saját társadalmi struktúrájuk volt (három részre osztva: Thralls, akik rabszolgák voltak; Karls, szabad parasztok; és Jarls, az arisztokrácia), és hittek az északi vallásban. A vikingek hittek abban, hogy a csata után Odin végigsétál a csatatéren, és kiválasztja azokat, akik vele együtt visszatérnek a Valhallába, arra a helyre, ahová a harcosok haláluk után kerülnek. Az ó-norvég szövegek leírása szerint Odint gyakran kísérik állati társai és ismerősei: két farkas (Geri és Freki) és két holló (Huginn és Muninn). A vikingek azt is hitték, hogy az istenek alakváltó képességgel rendelkeznek, és megjelenhetnek hollóként, bagolyként vagy farkasként, ezért is tűnt fel a sorozatban néha egy holló Ragnarnak, akiről azt mondták, hogy Odin leszármazottja.

A vikingek több voltak, mint egyszerű vadak, akik csaták és portyák során megöltek mindenkit, aki az útjukba mert állni. Bár nem írástudó kultúra volt, rendelkeztek a “runor” ábécével, és rúnaköveken írták le a világukat (és önmagukat), a nők szabadabbak voltak, mint más kultúrákban, és a mérnöki képességeik is kiemelkedőek voltak. Természetesen a csatáik brutalitása sokak számára sokkal vonzóbb oldaluk, így a sorozat ezt sem hagyhatta figyelmen kívül, de mindent megtett azért, hogy a vikingek kultúrájából sokkal többet ábrázoljon, mint csak a vérfürdőt.

Ragnar Lothbrok valós személy volt?

Mivel maguk a vikingek nem hagytak írásos feljegyzéseket utazásaikról, és a létező feljegyzések évekkel később, más, velük kapcsolatban álló kultúrákból származnak, Ragnar Lothbrok létezése nem egyértelmű. Hirst megosztotta, hogy a sorozathoz végzett kutatásai után arra a következtetésre jutott, hogy Ragnar valóban létezett, mivel a neve több beszámolóban is szerepel. A források azonban megbízhatatlanok (a Saga of Ragnar Lothbrok szerint egy sárkányt ölt meg), és bár lehetséges, hogy létezett egy ember Ragnar Lothbrok néven, a viking harcos, ahogyan őt ismerjük, valószínűleg különböző alakok kombinációja, egy csipetnyi fikcióval, hogy a legenda drámaiságát fokozza.

Ragnar vélhetően Reginherus viking vezéren alapul, aki Párizs 845-ös ostromáról ismert; I. Horik dán királyon, aki valóban megjelenik a sorozatban; és Reginfrid királyon, aki Dánia egy részén uralkodott, és konfliktusba került Harald Klakkal, Horik elődjével. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az ír Annals Ragnallja Ragnar Lothbrok alakjához is köthető. Mint ilyen, a mondákban és más forrásokban ábrázolt életének számos aspektusának valóságtartalma nem egyértelmű, egy dolog azonban biztos: A sorozatban testvéreként bemutatott Rollo nem állt kapcsolatban Ragnar Lothbrokkal, de vannak olyan feltételezések, hogy részt vett (és esetleg vezette) Párizs ostromát, bár a 885-ös ostromot.

Mit változtat a Vikingek tévésorozat & Hozzáad

A vikingek története nagyon gazdag, de talán nincs benne elég drámai, fantasztikus és izgalmas elem és esemény ahhoz, hogy úgy, ahogy van, tévésorozattá adaptáljuk. Természetesen Hirst és társai sok szabadságot vettek maguknak, amikor a Vikingekben bemutatott karakterekről és eseményekről van szó. Valóság vagy sem, a sorozat azon alapul, amit a mondák és más források Ragnar Lothbrok alakjáról mondanak, de néhány változtatást azért kellett eszközölni, hogy az ő ívét több évadra lehessen kiterjeszteni. A monda szerint Ragnar első felesége Thóra Borgarhjǫrtr nemesasszony volt, de Saxo Grammaticus Gesta Danorum című műve szerint első felesége a sorozatban szereplő Lagertha pajzsasszony volt. Lagerthát a Ragnar Lothbrok Saga is említi, de soha nem volt gróf, és nem volt Bjorn Ironside anyja. Viszont amazon harcosnő volt, ahogy a sorozatban is ábrázolják. Ragnar később feleségül vette Aslaug északi királynőt, fiai (köztük Björn) anyját. Ragnar számos kapcsolatát, utazását és cselekedetét más figuráktól vették át, például a 3. évadban színlelt halálát, ami Hastein viking főnök gyakran használt húzása volt.

A portyák, különösen a Párizs elleni portyák is nagy változásokon mentek keresztül, a sorozat a 845-ös portyát a 885-886-os portyával kombinálta. Ha már a portyáknál tartunk, Athelstan kitalált karakter, mivel nincs feljegyzés arról, hogy a vikingek elraboltak volna egy keresztény szerzetest (nemhogy olyat, aki Ragnar Lothbrok legjobb barátja lett volna). Azonban létezett egy Athelstan abban az időben, mégpedig Nagy Alfréd unokája. A sorozat egyik legkedveltebb karaktere, Floki (akit Gustaf Skarsgård alakít) a történelmi Floki Vilgersonon alapul, aki megalapította Izlandot, de a Vikingek Flokija nagyrészt kitaláció.

A Kattegat falu szintén kitaláció, mivel a valódi Kattegat egy Dánia és Svédország közötti tenger, és nincs feljegyzés ilyen nevű skandináv faluról. Sok más szereplő, bár valós történelmi alakok, inkább a fikcióra támaszkodott, mint a tényekre, mint például Wessexi Aethelwulf, Nagy Alfréd, Egyszerű Károly, Aslaug, Bjorn Ironside, Horik király, Rollo és mások. Ivar, a csont nélküli azonban nagyrészt pontosan van ábrázolva, bár a Britanniában elkövetett tettei különböző csatákból tevődnek össze – és nem ő ölte meg a testvérét, Sigurdot.

Mivel a Vikingek egy szórakoztató céllal és nem nevelési céllal készült sorozat, a kreatív csapat annyi szabadságot vehet, amennyit csak szükséges, hogy jobban el tudják mesélni a kívánt történetet, olyan karakterekkel, akik esetleg léteztek vagy nem léteztek. A sorozatnak sikerült felkeltenie a nézők kíváncsiságát, és felkelteni az érdeklődésüket a vikingek és más történelmi személyiségek kultúrája iránt, ahogyan annak idején a Tudorok is tette, és talán ez a legértékesebb része az örökségének.