A kézi fejsze technológiája – Egy legenda a fenntarthatóságban

Az én szememben egy jól elkészített acheulei kézi fejsze az egyik legszebb és legfigyelemreméltóbb régészeti tárgy, amit valaha találtak, bárhol a bolygón. Imádom a tiszta, szimmetrikus vonalait. Az ereje és a súlya lenyűgöz, ahogy a tartóssága is.

Acheulean kézi fejsze a régészek által ma használt kifejezés arra a jellegzetes kőszerszámtípusra, amelyet John Frere fedezett fel először az 1700-as évek végén a nagy-britanniai Suffolkban található Hoxne-ban. Jacques Boucher de Perthes, az ünnepelt régész hasonló tárgyakat talált Franciaországban az 1830-as és 1840-es években végzett ásatások során. Az Acheulean elnevezés az észak-franciaországi Amiens város melletti Saint-Acheul lelőhelyről származik, amelyet de Perthes 1859-ben tárt fel.

A kézi fejsze kifejezés vitathatatlanul téves elnevezés. Bár a kőszerszámot elképzelhető, hogy aprításra használták – mint a modern fejszéket -, kevés bizonyíték van arra, hogy a szerszámot nyélhez rögzítették. Nyél hiányában a használó súlyosan megrongálhatta volna a kezét, miközben a fejsze éles éleibe kapaszkodott és egy másik kemény anyagra csapott. Arra azonban van bizonyíték – a kézi fejsze éleinek és felületeinek árulkodó mikroszkopikus sérülései formájában -, hogy ezeket a tárgyakat szeletelésre, kaparásra és bizonyos famegmunkálási tevékenységekre használták. A kézi fejszék nyersanyagforrásként is szolgáltak (szigorú régészeti értelemben magok voltak), amelyekből új, kisebb vágószerszámokat (pelyheket) ütöttek ki. Tehát valószínűleg számos célt szolgáltak.

Ezt az acheulei kézi fejszét 1960-ban gyűjtötték be Szaúd-Arábiában, és jelenleg a denveri Természettudományi Múzeumban található. Majdnem tökéletesen szimmetrikus, körülbelül akkora, mint egy felnőtt tenyere, és durva kvarcitból készült. A kőkorszakban kifejlesztett acheulei kézi fejsze az egyik legtartósabb technológia, amelyet a világ valaha is látott.

Ezt az acheulei kézi fejszét 1960-ban gyűjtötték be Szaúd-Arábiában, és ma a denveri Természettudományi Múzeum & Tudomány. Majdnem tökéletesen szimmetrikus, körülbelül akkora, mint egy felnőtt keze, és durva kvarcitból készült. Az acheulei kézi fejsze az egyik legtartósabb technológia, amit a világ valaha látott. DMNS AN-1997-141.157

Az acheulei kézi fejszék túlnyomó többségét a Homo erectus készítette, egy ősi emberi faj, amely Afrikában élt, és őseink közül elsőként költözött ki a kontinensről. Vannak kínzó utalások arra, hogy egy korábbi, csak Afrikában talált emberi ős, a Homo habilis is készíthetett egy kezdetleges kézi fejszét, de soha nem a később talált gyönyörűen szimmetrikus formákat. Az elsősorban Nyugat-Európában talált kihalt emberi fajok, köztük a neandervölgyiek (akik körülbelül 400 000 és 40 000 évvel ezelőtt éltek) szintén készítettek kézi fejszéket. A mi fajunk, a Homo sapiens tagjai soha nem készítettek ilyen eszközöket. Acheulei kézi baltákat Európa-, Afrika- és Ázsia-szerte találtak, mindenütt, ahol megfelelő méretű nyersanyaggumók találhatók.

(1948-ban a Harvard Egyetem Hallam Movius professzora egy elméleti vonalat határozott meg, amely Nagy-Britannia közepétől kelet-délkelet felé haladva Észak-Európán keresztül, a Fekete- és Kaszpi-tenger északi partjainál, Észak-Indián keresztül, egészen a délkeleti Bangladesig húzódik. A ma Movius vonal néven ismert, ettől a határtól északra és keletre nem találtak kézi baltákat, valószínűleg a megfelelő nyersanyagok hiánya miatt.)

A három kontinensen való hatalmas elterjedésüknél is érdekesebb az időbeli mélységük. Az acheulei kézi baltákat az emberi lét 1,5 millió évét felölelő lelőhelyeken találták meg, nagyjából 1,6 millió évvel ezelőttől körülbelül 100 000 évvel ezelőttig. Ez teszi az acheulei fejszét a legtartósabb technológiává, amelyet nemzetségünk (Homo) tagjai valaha is kifejlesztettek. Ezzel szemben gondoljunk csak arra a technológiai változásra, amely az elmúlt 150 évben (az első telefonhívás óta) történt, ami egy tízezred annyi idő, mint amennyi idő alatt az Acheulean kézi fejszét készítették és használták. Vagy gondoljunk csak az elmúlt 10 év technológiai változására (az első iPhone megjelenése óta), ami százötvenezerszerese annak az időnek, amíg az acheulei kézi fejszéket készítették és használták. Egykori professzorom, Arthur J. Jelinek emlékezetes szavaival élve, a kézi fejszék “észbontó technológiai stabilitást képviselnek.”

A kézi fejsze tehát egy 1,5 millió éve használt, mélyen hatékony, rendkívül fenntartható technológiát képvisel. Ma a technológiai változásokat hetekben és hónapokban mérjük, nem csak években. Hogyan fognak tehát a mai, állítólag “fenntartható” technológiák kinézni 10 év múlva? 150 év múlva? 1,5 millió év múlva? Ha legközelebb hall valamit az úgynevezett fenntartható technológiáról, gondoljon az acheulei kézi fejszére … és gondolja végig, mit is jelent valójában a fenntartható szó.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.