FormationEdit
A Blues Traveler születése egy középiskolai garázsbanda volt, amely a New Jersey állambeli Princetonban alakult az 1980-as évek közepén. A harmonikás, énekes és gitáros John Popper és a dobos Brendan Hill megalapították az általuk The Establishmentnek (később Blues Bandre átnevezett) nevezett csapatot Hill bátyjával a basszusgitáron és egy váltakozó gitárosokkal. A zenekar készített néhány kazettás demót. Néhány eredeti dal mellett repertoárjukban szerepeltek a “Gloria” és a “The Battle Hymn of the Republic” felemelő feldolgozásai is.
A csoporthoz csatlakozott Chan Kinchla gitáros és focista. Bár ígéretes sportoló volt, Kinchla egy térdsérülés után úgy döntött, hogy inkább a zenélés mellett kötelezi el magát. Popper megismerkedett Bobby Sheehan basszusgitárossal, és ők ketten jó barátok lettek, Sheehan pedig 1987-ben a Blues Band új basszusgitárosa lett.
A kvartett tartott egy alagsori jam sessiont (később The Black Cat Jam névre keresztelték), amelyből az első albumuk több dalának alapvető groove-jai születtek. Történetesen egy fekete macska volt a közelben, és a csapat ezt jelnek vette, és a Fekete Macskát adoptálták kabalafigurájuknak.
A csapat Blues Travelerre változtatta a nevét, az utóbbi részt a Szellemirtók című filmben szereplő fő démon, Gozer, az utazó nevéből vették át.
Korai évekSzerkesztés
A Princeton High School elvégzése és New Yorkba költözés után Popper, Hill és Sheehan beiratkozott a The New School zenei programjába, míg Kinchla a New York Universityre járt. David Gonzales barátjuk sok bátorítása után a Blues Traveler elkezdett fellépni a New York környéki klubkörúton, néha éjszakánként; a legjelentősebb szerződésük szerda esténként a Wetlands nevű klubban játszott. Egy másik bár, a The Nightingale is rendszeres fellépő volt, amely később a “Defense and Desire” című dal színhelye lett.
A csapat a New York-i Brooklynban, a Bergen Streeten osztozott egy lakáson középiskolai barátjukkal, az énekes Chris Barronnal. A Popper és Hill által alapított másik zenekar, a The Trucking Company hamarosan a The Spin Doctors lett, amelynek Barron volt a frontembere. A két együttes gyakran osztozott a színpadon, több szettből álló non-stop koncerteket játszottak. Az első közös fellépésük a Columbia Egyetem egyik diákszövetségi buliján volt, a második pedig egy jamaikai témájú étteremben a New York-i Times Square közelében. Ez idő alatt a Blues Traveler szerzett egy odaadó követőt, Gina-Z-t (a zenekar “Gina” című dalának témája), aki először nem hivatalos “zenekari anyuka”, később turnémenedzser lett, és a mai napig részt vesz az együttes üzleti ügyeiben.
Az egyik New York-i fellépésen fedezte fel őket az A&M Records tehetségkutatója, Patrick Clifford, és a zenekar aláírta első lemezszerződésüket. 1990-re az összes tag abbahagyta a főiskolai tanulmányokat. Az együttesre felfigyelt David Graham is, a világhírű koncertszervező Bill Graham fia, és David Graham lett az együttes menedzsere. A Blues Traveler ezután könyörtelen turnézásba kezdett, kiterjesztve hatókörüket a keleti parton felfelé és lefelé.
Első albumokSzerkesztés
A Blues Traveler 1990-ben adta ki önelnevezett debütáló albumát, amelynek “But Anyway” című dalát az egyetemi rádiók is játszották. Az albumon két számban Joan Osborne is közreműködött a háttérvokálban.
A második album, a Travelers and Thieves 1991-ben következett. Bill Graham halála után még abban az évben kiadtak egy élő EP-t, On Tour Forever címmel, Graham tiszteletére, melyen Carlos Santana gitáros is közreműködött.
Ez idő tájt a mainstream országos közönség David Letterman televíziós műsorvezető révén ismerte meg a Blues Travelert, aki ” kedvenc zenekarként” mutatta be őket. A zenekar azóta többször szerepelt a The Late Show-ban, mint bármely más zenei előadó. Letterman zenekarvezetője, Paul Shaffer több Blues Traveler-felvételen is játszott.
A zenekar 1992-ben megalapította a H.O.R.D.E. fesztivált, amely alternatívája volt a többi, például a Lollapaloozának, olyan zenekarokkal együtt, mint a Phish és a Spin Doctors. A Blues Traveler elkezdte felvenni harmadik albumát, a Save His Soul-t. A felvételeket John Popper motorbalesete miatt átmenetileg megszakították, bár a zenekar nem sokkal később folytatta a turnézást, Popper kerekesszékben ülve. Az albumról két kislemez jelent meg, a “Defense & Desire” és a “Conquer Me”, amely a 34. helyig jutott a Mainstream Rock Tracks listán.
Mainstream áttörésEdit
A zenekar negyedik, négy című albumát Michael Barbiero és Steve Thompson csapata készítette, és 1994 végén jelent meg. A “Run-Around” című upbeat pop kislemez lett az együttes első slágere, amelyet a “Hook” követett. A “Run-Around” Grammy-díjat nyert, és rekordot döntött a legtöbb hetet töltött listán.
A Blues Traveler fellépett Woodstock ’94-ben, később pedig a Rolling Stones előzenekara lett. A zenekar fellépett a Saturday Night Live 1995-ös évadpremierjén, az utolsó pillanatban Prince helyettesítéseként. Szerepeltek a Roseanne című sitcom egyik epizódjában, és később felvették a sorozat főcímdalát az utolsó évadhoz. Az 1996-os Kingpin című vígjátékban az együttes a “But Anyway” című dalukat játszotta a főcím alatt.
A zenekar felvette Johnny Rivers “Secret Agent Man” című dalát az Ace Ventura című filmhez: When Nature Calls című filmhez a Missouri állambeli St. Louisban található Icon Recording Studiosban, a Things to Do in Denver When You’re Dead című filmhez pedig Bob Seger “Get Out of Denver” című dalát, valamint Fats Domino “I’m Walkin'” című dalát a Rebel Highway című filmhez: Cool and the Crazy. Több korábban felvett Blues Traveler-dal is szerepelt filmzenékben, köztük a The Last Seduction, a Speed, a Very Bad Things, a White Man’s Burden és a The Truth About Cats & Dogs. A zenekar a Blues Brothers 2000 című filmben és annak soundtrackjén is szerepelt, a “Maybe I’m Wrong” című, klasszikus blues-rock hangzású saját szerzeményt játszották. A Blues Traveler rögzítette a Sly & the Family Stone “I Want to Take You Higher” című dalát a NORML Hempilation című válogatásalbumához és a John Lennon “Imagine” című dalát a Working Class Hero című Lennon-tribute albumhoz. Az eredeti “Christmas” című dal az A Very Special Christmas 3 című jótékonysági albumon kapott helyet.
A Live from the Fall című dupla élő album 1996-ban jelent meg. Ez a zenekar 1995 őszi koncertjeinek felvételeit tartalmazta, és a zenekar élő előadásainak erejét mutatta be.
A következő stúdióalbum, a Straight On till Morning, amelynek producerei szintén Barbiero/Thompson voltak, 1997-ben jelent meg. Platina státuszt ért el, a Billboard 200 albumlistán a 11. helyig jutott, de nem teljesített olyan jól, mint a négyes. A “Carolina Blues” című kislemez a Mainstream Rock Tracks listáján a negyedik helyen végzett.
A zenekar 1998 végére elkészítette a The Sun, The Storm and The Traveler című konceptalbumot, amely Aesopus Az északi szél és a nap című meséjén alapul, és azt tervezték, hogy egy szünet után, 1999 őszén rögzítik. Azon a nyáron John Popper sürgősségi szívműtéten esett át artériaelzáródás miatt, ami arra kényszerítette a zenekart, hogy az utolsó pillanatban lemondják a július 4-i Red Rocks koncertjeiket.
A szünet alatt Popper egy szólóalbumot adott ki a Dave Matthews Band dobosából, Carter Beaufordból és a Cycomotogoat együttes tagjaiból álló kísérőzenekarral.
A zenekar feltűnt önmagukban fellépve az 1998-as Blues Brothers 2000 című filmben és az 1999-es Wildflowers című független filmben, amelyet néhány évvel korábban forgattak.
Sheehan halála és az új felállásSzerkesztés
1999. augusztus 20-án Bobby Sheehant holtan találták New Orleans-i (Louisiana) otthonában, ahol előző este néhány barátjával zenét vett fel. Sheehan halálát véletlen kábítószer-túladagolásnak nyilvánították, szervezetében kokaint, váliumot és heroint találtak.
A Blues Traveler megmaradt tagjai összeültek, és egyetértettek abban, hogy Sheehan azt akarta volna, hogy zenekarként folytassák. Koncerten tartották az új basszusgitáros meghallgatását, amelyen Chan Kinchla öccse, Tad is részt vett, akit egyhangúlag a legjobb választásnak találtak a szerepre. Emellett nyílt felhívást küldtek ki egy állandó billentyűsre, egy olyan szerepre, amelynek Sheehan gyakran volt a híve. 2000 januárjában a Big Dave & the Ultrasonics nevű jump blues zenekarból Ben Wilsonra esett a választás, aki azóta a zenekar dalszerzésének központi közreműködőjévé vált.
A zenekar elvetette a konceptalbum anyagát, helyette egy kisebb online EP-t adott ki Decisions of the Sky címmel: A Traveler’s Tale of Sun and Storm, és az új felállással közösen fogtak hozzá az új dalok megkomponálásához. Az eredmény a Bridge című album lett, amelynek a Bridge Outta Brooklyn munkacímet adták, Sheehan előtt tisztelegve (a B.O.B. rövidítéssel és a “Brooklyn Bobby” becenévvel is). A “Girl Inside My Head” és a “Just for Me” című dalokat játszották, de az album eladásai némileg elmaradtak a várakozásoktól.
A What You and I Have Been Through című élő album és a Travelogue című válogatáslemez: Blues Traveler Classics címmel 2002-ben jelent meg.
Független évekSzerkesztés
A Blues Traveler egyike volt azon tucatnyi előadónak, akiket az A&M vállalati átszervezésének részeként dobtak ki. A zenekar a Sanctuary Recordshoz szerződött a következő, Truth Be Told című albumukkal, amely a 147. helyet érte el a Top 200-as listán. A zenekar 2003-as Independence Day koncertjei a Red Rocks Amphitheatre-ben megjelentek a Live on the Rocks CD-n és a Thinnest of Air DVD-n. A koncerteken Ziggy Marley énekel apja “No Woman, No Cry” című dalában.
A zenekar elhagyta a Sanctuary-t és a Vanguard Recordshoz igazolt, és kiadta a ¡Bastardos! című lemezt, amelynek producere a Wilco-s Jay Bennett volt, és amelyet úgy reklámoztak, mint a zenekar visszatérését a zenéhez, amit játszani akartak. Az album az Independent Albums listáján a 49. helyen szerepelt, és az album dalaiból egy élő EP-t is kiadtak a független lemezboltokban. Az együttes a “Rag Mama Rag” című dalt a 2007-es Endless Highway című tribute albumra vette fel: The Music of The Band című albumra, valamint a “Free Bird” című dalt az Under the Influence című albumra: A Jam Band Tribute to Lynyrd Skynyrd.
A Blues Traveler szerepelt a VH1 Behind the Music, az A&E’s Private Sessions és az Austin City Limits című műsorokban. Az együttes rögzítette Sandra Boynton Dog Train című gyermekalbumának címadó dalát, amelyet az Amerikai Kennel Klub nemzeti bajnokságának promóciós zenéjeként is használtak. Az együttes zenéjét videojátékokban (NASCAR 2000) és reklámokban (Busch Beer) is felhasználták. A “Business as Usual” és a “Money Back Guarantee” című dalokat átmeneti zeneként használják a közszolgálati rádió Marketplace című pénzügyi műsorában és annak testvérműsorában, a Marketplace Money-ban.
2007-ben a Blues Traveler kiadta a Cover Yourself című albumot, amely egy “best-of” album korábban megjelent dalokból, akusztikus hangszereléssel újra felvéve és újraértelmezve. A lemez 2007. október 30-án jelent meg a Columbia/Red Ink Records gondozásában. Országos turnéra indultak, melynek előzenekara a New Jersey-i énekes/dalszerző Lisa Bouchelle volt. A turné után John Popper és Lisa Bouchelle felvették az Only The Tequila Talking című dalt, amely 2010-ben jelent meg Bleu Room with a Red Vase című albumán.
A Blues Traveler fellépett a 2008-as Lollapalooza fesztiválon. A 2008 júniusi koncertjeiken a zenekar új dalokat mutatott be a North Hollywood Shootout (album) című albumról. Az album, amelyen Bruce Willis is vendégszerepel, 2008 augusztusában jelent meg.
2010-es évek
2012 márciusában a Blues Traveler egy kétlemezes válogatáslemezt adott ki 25 címmel a Hip-O Records gondozásában; az album a zenekar ezüst évfordulójára emlékezik, és tartalmazza a slágereket, új feldolgozásokat és korábban kiadatlan B-oldalas anyagokat. A lemez a 49. helyen végzett Kanadában. A következő stúdióalbum, a Suzie Cracks the Whip ugyanezen év június 26-án jelent meg.
2013 szeptemberében a Blues Traveler leszerződött a Las Vegas-i székhelyű menedzsment céggel, az UD Factory-val.
2015. április 7-én jelent meg a zenekar tizenkettedik stúdióalbuma, a Blow Up the Moon, amely az Independent Albums listán a 29., a Top Rock Albums Billboard listán pedig a 47. helyen végzett. Az album promóciójának részeként a Blues Traveler 2015. szeptember 14-én a Grand Theft Auto V Rockstar-szerkesztőt használó klipjét adta ki. A klipben JC Chasez és a 3OH!3 is közreműködik. 2016-ban a Blues Traveler cameo-szerepet vállalt a The Meddler című filmben. December 7-én a csapat kiadta a Go Tell It on the Mountain című dal feldolgozásait.
2017 áprilisában a zenekar bejelentette, hogy öt hetes amerikai turnét indít, hogy megünnepeljék a csapat megalakulásának 30. évfordulóját. Májusban közösségi posztok, és egy videós darab a Keyboard Magazine-on megerősítette, hogy a zenekar a stúdióban van Nashville-ben, TN-ben Matt Rollings lemezproducerrel. A Hurry Up & Hang Around című album 2018. október 12-én jelent meg a BMG gondozásában.
A The New York Times Magazine 2019. június 25-én a Blues Travelert azon több száz előadó közé sorolta, akiknek anyagai állítólag megsemmisültek a 2008-as Universal-tűzben.