Változtasd meg a gondolkodásodat, és máris más perspektívát és egy teljesen új eszköztárat kapsz az élet dolgainak kezeléséhez.
Próbáltál már valaha is átküzdeni magad egy problémán, csak azért, mert nem jutsz igazán előre, mert folyton visszatérsz a kiindulóponthoz?
A gondolkodásunk megszokott mintába kerül, és a gondolkodásmódunk alakítja a világról szerzett tapasztalatainkat. Ha megváltoztatjuk a gondolkodásmódunkat, megváltoztathatjuk egyes események kellemetlenségeit, vagy legalábbis elviselhetőbbé tehetjük őket azzal, hogy más szemszögből látjuk őket.
A gondolkodási stílusról beszélek itt, arról, hogy hogyan gondolkodunk, nem pedig arról, hogy mit gondoljunk.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy lekicsinyeljük azokat a szörnyűségeket, amelyeket az emberek átélnek. A személyes tragédia mindig szörnyű, és bármennyire is “hozzászokunk” a veszteséghez vagy más traumatikus eseményekhez, soha nem fogjuk elfelejteni a rossz dolgokat, amelyeket átélünk. Nem is “pozitív gondolkodás”, egyfajta “úgy teszek, mintha minden rendben lenne, és van egy jobb napom”. A pozitív gondolkodás lényegében azt mondja meg nekünk, hogy mit gondoljunk, míg én itt arról beszélek, hogy HOGYAN gondolkodjunk.
Mindig gondolkodunk, de néha a gondolkodási mintáink – mint a rumináció, a dolgok forgatása a fejünkben, az események felidézése, a “kudarcaink” felidézése – elragadnak minket.
Változtass a gondolkodásodon
Az ehhez hasonló szokások tolakodóak, zavaróak és lehangolóak lehetnek. Ha néhány tudatos döntést hozol a gondolkodási stílusodban, és megtanulod megváltoztatni a gondolkodásodat, elkezdheted átképezni az elmédet, hogy stresszes, megterhelő és kihívást jelentő helyzetekben jobban működjön a számodra.
Idézd fel a kétes gondolatokat
Ha felsorolod a negatív gondolataidat, és megnézed, hogyan lehetne megkérdőjelezni őket, könnyebb lesz kiegyensúlyozottabb és reálisabb módon gondolkodni.
Forrás
Keresd a negatív gondolataid ellen bizonyítékokat. Ha például úgy érzed, hogy soha semmit nem csinálsz jól, felsorolhatsz néhány dolgot, amit sikeresen csináltál.
Mit mondana egy barátod?
Ahelyett, hogy keményen ítélkeznél magad vagy az erőfeszítéseid felett, légy olyan kedves magadhoz, mint amilyen kedves lennél egy barátoddal, aki támogatásért fordulna hozzád.
Kísérletezz
Teszteld a félelmeidet. Például: Meg kell fordulnod valakihez útmutatásért, de aggódsz, hogy esetleg elutasít. Akkor is közelítsd meg őket, a legrosszabb, ami történhet, hogy bebizonyosodik, hogy igazad van. Valószínűbb azonban, hogy rájössz, segíteni fognak.
Inkrementális gondolkodás
Ahelyett, hogy a problémáidról mindent vagy semmit szempontok szerint gondolkodnál, értékeld a dolgokat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. Ha a dolgok nem mennek tökéletesen, tekintsd a helyzetet inkább részleges sikernek, mint teljes kudarcnak. Ezután tanuljon a helyzetből. A trükk az, hogy megtanítsuk az elmét arra, hogy a dolgokat lépésekben vagy lépésekben lássa, semmi sem “minden” vagy “semmi”. Ha értékelte a problémát, és adott neki egy számot, lépjen a második lépésre; kérdezze meg magától, minek kell történnie ahhoz, hogy egy ponttal feljebb lépjen a skálán. Ha például rosszul érzi magát valami miatt – ha a nulla a legrosszabb, amit érezhet, a 10 pedig a lehető legjobb, amit érezhet -, értékelje, hogyan érzi magát valójában abban a pillanatban, majd tegye fel magának a második kérdést.
Normalizálás
Kérdezze meg az embereket, hogy megtudja, reálisak-e a gondolatai és a hozzáállása. Ha például úgy gondolod, hogy egyedül vagy a félelmeiddel vagy aggodalmaiddal, kérdezz meg másokat, hogy ők hogyan éreznének hasonló helyzetben.
Költség-haszon elemzés
Listázd fel egy érzés (pl. dühös leszel egy kollégára vagy családtagra), egy negatív gondolat (pl. “mindig minden balszerencsém van”) vagy egy viselkedési minta (pl. halogatod a dolgokat, és az ágyban fekszel, amikor eleged van) előnyeit és hátrányait. Addig dolgozzon ezen, amíg a “hátrányok” listája nem lesz meggyőzőbb, mint az “előnyök” oldala.
Végezetül ne feledje, hogy óvatosan használja a szavakat. A nyelv, amit használunk, megteremti a valóságunkat. A katasztrofális nyelvezet sötétebbnek vagy drámaibbnak tünteti fel a dolgokat. Ha kevésbé érzelemdús kifejezésekre cseréli a nyelvezetét, az csökkenti ezt a hatást. Gondoljon például a különbségre a “szörnyű nap” és a “nehéz nap”, vagy a “rossz hír” és az “olyan információ, amely újragondolásra késztet” között.
Az, hogy a kihívást jelentő eseményekkel szemben leleményes és rugalmas maradjon, tudatos döntést igényel, hogy megváltoztassa, hogyan reagál és hogyan viszonyul a stresszorokhoz, valamint elkötelezettséget a fentiekhez hasonló gondolkodási szokások kialakítására. Ezek a jegyzetek útmutatásként szolgálhatnak, ha változtatni szeretne a gondolkodásmódján, és emlékeztetőként. Ne feledje, Epiktétosz szavaival élve: “Az embereket nem a dolgok zavarják meg, hanem a nézetek, amelyeket róluk kialakítanak.”
Lásd még
Személyes ellenálló képesség
Munkahelyi ellenálló képesség
Hivatkozások és olvasmányok
Brinkman, R., Kirschner, R., (1999), Life by Design; Making Wise Choices in a Mixed-Up World, McGraw-Hill, New York.
Burns, D., (1999), The Feeling Good Handbook, Penguin, London.
Norem, J., (2001), The Power of Negative Thinking; Using Defensive Pessimism to Manage Anxiety and Perform at your Peak, Basic Books, Cambridge, MA.