Az építészeti torzulás, a nem tömeges, de potenciálisan baljós klinikai jellemző, amely számos emlőképalkotó eljárás során megfigyelhető, kevésbé valószínű, hogy rosszindulatúságot jelez, ha inkább szűrőmammográfián, mint diagnosztikus mammográfián észlelik, vagy ha nem korrelál egy későbbi célzott ultrahangvizsgálattal.
A következtetés hátterében álló 10 éves vizsgálatban a 27 és 92 év közötti nőkön (átlagéletkor 58 év) végzett 231 051 mammográfiás vizsgálatból 435 esetben (0,2 százalék) figyeltek meg rosszindulatúságra utaló építészeti torzulást.
A tanulmány, amelyet Dr. Manisha Bahl, MPH, a Duke Egyetem munkatársa vezetett, és az American Journal of Roentgenology decemberi számában jelent meg, 74,5 százalékra tette az építészeti torzulás rosszindulatúságra utaló pozitív prediktív értékét.
Bahl és munkatársai 66 esetet kizártak a 435-ből, mert ezek vagy tömeggel társultak (62), vagy nem állt rendelkezésre patológiai eredmény (4).
Az általuk retrospektív módon áttekintett 369 aggasztó építészeti torzulásos esetből 275-ben invazív adenokarcinóma vagy ductalis carcinoma in situ (DCIS) volt – innen a 74,5 százalékos PPV.
Specifikusan a leggyakoribb patológiai lelet az invazív duktális adenokarcinóma volt lobuláris jellemzőkkel vagy anélkül (369-ből 195, 52,8 százalék), ezt követte az invazív lobuláris adenokarcinóma duktális jellemzőkkel vagy anélkül (369-ből 64, 17.3 százalék), invazív adenokarcinóma vegyes duktális és lobuláris jellemzőkkel (369-ből 1, 0,3 százalék) és DCIS (369-ből 15, 4,1 százalék).
CIS önmagában csak 4,1 százalékban (369-ből 15) volt azonosítva.
A tanulmány tanulságai között szerepelnek:
- Az építészeti torzulás kisebb valószínűséggel jelentett rosszindulatúságot a szűrőmammográfián, mint a diagnosztikus mammográfián (67 százalék vs. 83,1 százalék).
- Az építészeti torzulás szonográfiás korrelátum nélkül kisebb valószínűséggel jelentett rosszindulatúságot, mint az építészeti torzulás korrelátummal (27,9 százalék vs. 82,9 százalék).
- Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a rosszindulatúság arányában a tiszta építészeti torzulás és a meszesedéssel vagy aszimmetriával járó építészeti torzulás között (73 százalék vs. 78,8 százalék).
A jóindulatú építészeti torzulásos esetek (369-ből 94, 25,5 százalék) közül a leggyakoribb lelet radiális heg vagy komplex szklerotizáló elváltozás volt (369-ből 27, 7.3 százalék).
“Számos tanulmány kimutatta, hogy az architekturális torzulás a nem tapintható emlőrák gyakori megjelenési formája, de az architekturális torzulással kapcsolatos rosszindulatúság kockázatáról korlátozott számú adat áll rendelkezésre” – írják Bahl és munkatársai. “Továbbá, tudomásunk szerint nincsenek publikált adatok a rosszindulatúság valószínűségéről szonográfiás korrelátum megléte vagy hiánya esetén. A vizsgálatból származó információk felhasználhatók a betegek tanácsadásához és a klinikusok tájékoztatásához a várható patológiai kimenetelről.”