Missouri Testi sértés és családon belüli erőszak GYIK

Egy erőszakos bűncselekmény, például testi sértés vagy családon belüli erőszak miatti elítélés óriási hatással lehet az Ön életére és jövőjére. Pénzbírsággal, börtönbüntetéssel és büntetőjogi váddal nézhet szembe, ami megnehezíti az elhelyezkedést és a jó hírnév fenntartását mind személyesen, mind szakmailag.

Ha Missouriban bántalmazással vagy családon belüli erőszakkal vádolják, vegye fel a kapcsolatot a Holder Susan Slusher LLC-vel még ma online vagy az 573-710-4716 telefonszámon egy ingyenes esetértékelésért. Tapasztalt ügyvédeink az egész államban, többek között Columbia, Moberly, Fulton, Boonville és más közeli területeken szolgálják ki ügyfeleinket.

• Mi az elsőfokú testi sértés?
• Mi a másodfokú testi sértés?
• Mi a harmadfokú testi sértés?
• Mi a családon belüli erőszak első fokon?
• Mi a családon belüli erőszak második fokon?
• Mi a családon belüli erőszak harmadik fokon?
• Is an arrest mandatory when police are called?
• Will the Prosecutor drop the charge at the victim’s request?
• Why was my bond so high?
• Why was my charge a felony?
• What happens if the victim does not want to cooperate?
• Can my spouse be forced to testify against me?
• Can a victim refuse to testify by “Taking the Fifth”?
• Can a victim be held in contempt of court if they refuse to testify?
• What can happen if a witness doesn’t show up for court?
• Can my defense attorney advise victims and witnesses?
• Are the victim’s prior statements admissible in court?
• What are “excited utterances”?
• Why is the prosecutor trying to get medical records?
• Why is the prosecutor asking the victim for a sworn statement?
• What is the “Residual Hearsay Exception”?
• Do experts testify in domestic assault cases?
• A korábbi bűncselekményeim elfogadhatóak?
• Milyen hatással lesz az elítélés a fegyvertartási képességemre?
• Hogyan tud a Holder Susan Slusher LLC ügyvédi iroda segíteni az ügyemben?

Lépjen kapcsolatba velünk még ma egy ingyenes ügyértékelésért

1.Mi az első fokú testi sértés?

Egy személy akkor követi el az első fokú testi sértés bűncselekményét, ha megkísérli megölni, vagy tudatosan súlyos testi sértést okoz vagy kísérel meg okozni egy másik személynek. Az első fokon elkövetett testi sértés B osztályú bűncselekmény, kivéve, ha a cselekmény során a cselekvő súlyos testi sértést okoz a sértettnek, amely esetben A osztályú bűncselekményről van szó.

Mi a másodfokon elkövetett testi sértés?

A személy a másodfokon elkövetett testi sértés bűncselekményét követi el, ha: (1) megfelelő okból eredő hirtelen felindulás hatására megkísérli megölni vagy tudatosan súlyos testi sértést okoz vagy kísérel meg okozni egy másik személynek; vagy (2) halálos fegyver vagy veszélyes eszköz felhasználásával megkísérli vagy tudatosan okoz testi sértést egy másik személynek; vagy (3) gondatlanságból súlyos testi sértést okoz egy másik személynek; vagy (4) Mámoros állapotban vagy ellenőrzött anyagok vagy kábítószerek hatása alatt gépjárművet vezet ebben az államban, és e vezetés során bűncselekményi gondatlansággal úgy jár el, hogy saját magán kívül bármely más személynek testi sérülést okoz; vagy (5) Meggondolatlanul lőfegyver elsütésével testi sérülést okoz egy másik személynek; vagy (6) A 304. szakasz 2. alszakaszának megsértésével gépjárművet vezet.022. szakaszának (RSMo) megsértésével, és az üzemeltetés során bűnös gondatlanságból testi sérülést okoz bármely olyan személynek, aki az RSMo 304.022. szakaszában meghatározottak szerint jogosult vészhelyzeti járművet üzemeltetni, miközben az ilyen személy hivatalos feladatai ellátása közben tartózkodik. A vádlottat terheli az e szakasz 1. alszakaszának (1) bekezdése szerinti megfelelő okból eredő hirtelen felindulásból eredő befolyásoltság kérdésének beadása. A másodfokú testi sértés C osztályú bűncselekmény.

Mi a harmadfokú testi sértés?

A személy akkor követi el a harmadfokú testi sértés bűncselekményét, ha: (1) A személy egy másik személynek testi sértést kísérel meg okozni vagy gondatlanságból okoz; vagy (2) Bűnös gondatlansággal, halálos fegyverrel okoz testi sértést egy másik személynek; vagy (3) A személy egy másik személyt szándékosan közvetlen testi sértéstől való félelembe helyez; vagy (4) A személy gondatlanságból olyan magatartást tanúsít, amely egy másik személy halálának vagy súlyos testi sértésének súlyos veszélyét idézi elő; vagy (5) A személy tudatosan testi kontaktust okoz egy másik személlyel, tudva, hogy a másik személy az érintkezést sértőnek vagy provokatívnak fogja tekinteni; vagy (6) A személy tudatosan testi kontaktust okoz cselekvőképtelen személlyel, a 475. szakasz meghatározása szerint.010, RSMo, amelyet egy beszámítható személy, aki nem cselekvőképtelen, sértőnek vagy provokatívnak tartana. 2. Az e szakasz 3. és 4. alpontjában foglaltak kivételével a harmadfokú testi sértés A osztályú vétség. 3. Az e szakasz 1. alszakasza (3) vagy (5) bekezdésének rendelkezéseit megsértő személy C osztályú vétséget követ el. 4. Az a személy, aki az RSMo 455.010. szakaszában meghatározott bármely családtag vagy háztartás tagja ellen több mint kétszer elkövetett harmadfokú testi sértés bűntettében bűnösnek vallotta magát vagy bűnösnek találtatott, a harmadfokú testi sértés bűntettének harmadik vagy minden további elkövetéséért, ha az A osztályú vétség. Az ebben az alszakaszban leírt bűncselekmények történhetnek ugyanazon családtag vagy háztartás tagja ellen, vagy különböző családtagok vagy háztartás tagjai ellen.

Mi az első fokú családon belüli testi sértés?

A személy elköveti az első fokú családon belüli testi sértés bűncselekményét, ha megpróbálja megölni vagy tudatosan súlyos testi sértést okoz vagy kísérel meg okozni egy családtagnak vagy háztartás tagjának vagy egy olyan felnőttnek, aki az RSMo 455.010. szakaszában meghatározottak szerint folyamatos, romantikus vagy intim jellegű társadalmi kapcsolatban áll vagy állt a cselekvővel. Az első fokon elkövetett családon belüli erőszak B osztályú bűncselekmény, kivéve, ha a cselekmény során a cselekvő súlyos testi sértést okoz az áldozatnak, vagy korábban bűnösnek vallotta magát vagy bűnösnek találták e bűncselekmény elkövetésében, amely esetben A osztályú bűncselekményről van szó.

Mi a másodfokon elkövetett családon belüli erőszak?

A személy akkor követi el a másodfokú családon belüli bántalmazás bűncselekményét, ha a cselekmény egy olyan családtagot vagy háztartásbeli személyt vagy felnőttet érint, aki az RSMo 455.010. szakaszában meghatározottak szerint folyamatos, romantikus vagy intim jellegű társadalmi kapcsolatban áll vagy állt a cselekvővel, és ő vagy ők: (1) Megkísérli vagy tudatosan okoz testi sérülést az ilyen családtagnak vagy háztartásbeli tagnak bármilyen eszközzel, beleértve, de nem kizárólagosan, halálos fegyver vagy veszélyes eszköz használatával, vagy fojtogatással vagy fojtogatással; vagy (2) Meggondolatlanul okoz súlyos testi sérülést az ilyen családtagnak vagy háztartásbeli tagnak; vagy (3) Meggondolatlanul okoz testi sérülést az ilyen családtagnak vagy háztartásbeli tagnak bármilyen halálos fegyverrel. A másodfokú családon belüli erőszak C osztályú bűncselekmény.

Mi a harmadfokú családon belüli erőszak?

A személy akkor követi el a harmadfokú családon belüli erőszak bűncselekményét, ha a cselekmény egy olyan családtagot vagy háztartási tagot vagy felnőttet érint, aki a 455.010 RSMo szakaszban meghatározottak szerint folyamatos, romantikus vagy intim jellegű társadalmi kapcsolatban áll vagy állt a cselekvővel, és: (1) A személy megkísérel testi sérülést okozni vagy gondatlanságból testi sérülést okoz az ilyen családtagnak vagy háztartásbeli tagnak; vagy (2) Bűnös gondatlansággal a személy halálos fegyver vagy veszélyes eszköz segítségével testi sérülést okoz az ilyen családtagnak vagy háztartásbeli tagnak; vagy (3) A személy szándékosan közvetlen testi sérülés veszélyének kiteszi az ilyen családtagot vagy háztartásbeli tagot bármilyen eszközzel; vagy (4) A személy gondatlanságból olyan magatartást tanúsít, amely az ilyen családtag vagy háztartásbeli tag halálának vagy súlyos testi sérülésének súlyos kockázatát jelenti; vagy (5) A személy tudatosan fizikai kontaktust okoz az ilyen családtaggal vagy háztartástaggal, tudva, hogy a másik személy az érintkezést sértőnek fogja tekinteni; vagy (6) A személy tudatosan megkísérli vagy okozza az ilyen családtag vagy háztartástag elszigetelését azáltal, hogy indokolatlanul és jelentősen korlátozza vagy korlátozza az ilyen családtag vagy háztartástag más személyekhez, távközlési eszközökhöz vagy közlekedéshez való hozzáférését elszigetelés céljából. Az e szakasz 3. alszakaszában foglaltak kivételével a harmadik fokú családon belüli erőszak A osztályú vétségnek minősül. Az a személy, aki az RSMo 455.010. szakaszában meghatározott bármely családtag vagy háztartás tagja ellen több mint kétszer elkövetett harmadfokú családon belüli erőszak bűntettében bűnösnek vallotta magát vagy bűnösnek találtatott, a harmadik vagy minden további családon belüli erőszak bűntettének elkövetése esetén D osztályú bűncselekményt követ el. Az ebben az alszakaszban leírt bűncselekmények történhetnek ugyanazon családtag vagy háztartástag, illetve különböző családtagok vagy háztartástagok ellen.

A letartóztatás kötelező, ha a rendőrséget hívják?

Sok államban van olyan kötelező letartóztatási törvény, amely előírja, hogy a rendőröknek minden családon belüli erőszakos ügyben le kell tartóztatniuk az állítólagos elsődleges támadót. A kötelező letartóztatásról szóló törvények támogatói úgy vélik, hogy a kötelező letartóztatás – akár büntetéssel, akár alternatív szolgáltatásokkal – inkább a feltételezett bántalmazóra fogja ráerőltetni magatartásának súlyosságát és helytelenségét. Missouri államban 1989 óta van “majdnem kötelező” letartóztatási törvény. Ez azt jelenti, hogy a Missouri állambeli rendőrök mérlegelési jogkörrel élhetnek, amikor családon belüli erőszakkal kapcsolatos hívásra reagálnak. A rendőr nem köteles automatikusan letartóztatni az állítólagos elsődleges támadót. Ha azonban nem kerül sor letartóztatásra, a rendőrnek írásos jelentést kell készítenie, amelyben megmagyarázza, miért nem tartóztatta le. Ha a rendőrnek 12 órán belül ugyanarra a címre hasonló körülmények miatt kell válaszolnia, akkor a letartóztatás kötelezővé válik.

Az ügyész az áldozat kérésére ejti a vádat?

Az ügyészek a múltban az állítólagos áldozat kérésére rendszeresen elutasították a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeket. Az utóbbi időben azonban országszerte számos ügyészség bevezette a “nem ejtés” politikáját a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben. A “no-drop policy” értelmében az ügyész nem ejti a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyet a feltételezett bántalmazó ellen, még akkor sem, ha a feltételezett áldozat kéri annak megszüntetését. Ezek a “no-drop” politikák azon az ügyészi meggyőződésen alapulnak, hogy a feltételezett áldozatokat még a büntetőeljárás során is megfélemlítik a feltételezett bántalmazók, és hogy a döntésnek a feltételezett áldozat kezéből való kivétele ezáltal további védelmet nyújt számára a további bántalmazással és megfélemlítéssel szemben.

Miért volt ilyen magas az óvadékom?

Mióta 1992-ben a Missouri állam alkotmányát kiegészítették a bűncselekmények áldozatainak jogait érintő módosítással, a bírónak kifejezett joga van arra is, hogy mind a bűncselekmények, mind a vétségek esetében teljesen megtagadja az óvadékot, vagy azt rendkívül magasra állapítsa meg minden olyan esetben, amikor az állítólagos gyanúsított veszélyt jelent a bűncselekmény áldozatára vagy a közösségre. A bíróságoknak most már óriási hatalmuk van az állítólagos áldozatok védelmére, ha úgy döntenek, hogy élnek vele. Az állítólagos áldozatnak joga van ahhoz is, hogy értesítést kapjon, amikor a bántalmazót kiengedik a börtönből.

Miért volt az én vádam bűncselekmény?

A missouri törvényhozás az elmúlt évtizedben lépéseket tett a családon belüli erőszakra vonatkozó törvények szigorítására. A törvényhozók 2000-ben a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében új, a vétségektől a bűncselekményekig terjedő családon belüli bántalmazási bűncselekményeket léptettek életbe. A legnagyobb változás az volt, hogy létrehozták a másodfokú családon belüli erőszak bűncselekményét, amely egy C osztályú bűncselekmény, olyan esetek esetében, amelyek testi sértés, halálos fegyverek, veszélyes eszközök vagy fojtogatás vádjával történtek (amelyeket, ha egy idegen követne el egy idegennel szemben, gyakran szabálysértésnek minősülnének). Egyes esetekben az ügyész dönthet úgy, hogy a hagyományos testi sértés vádja mellett marad, mivel az új bűncselekmények mindegyike megköveteli annak bizonyítását, hogy a bűncselekmény további elemeként romantikus vagy intim jellegű társadalmi kapcsolat állt fenn az állítólagos áldozat és az állítólagos bántalmazó között.

Mi történik, ha az áldozat nem akar együttműködni?

A családon belüli erőszak áldozatai gyakran vonakodnak vagy akár ellenséges tanúkká válnak az ügyészség számára. Bár gyakran jogos okai vannak annak, hogy az állítólagos áldozat megtagadja az együttműködést vagy a tanúvallomást, az ügyész gyakran feltételezi, hogy a fő ok a feltételezett bántalmazó megtorlásától való félelem. Ezért az ügyész további erőfeszítéseket tehet annak érdekében, hogy a tanút megjelenésre és tanúvallomásra kényszerítse, vagy hogy az állítólagos áldozat vallomása helyett további bizonyítékokat szerezzen be a tárgyaláson.

Kényszeríthetik-e a házastársamat, hogy ellenem tanúskodjon?

Missouri azon kevés államok egyike, amelyek nem módosították a házastársi titoktartásról szóló törvényt, hogy kivételt tegyenek a családon belüli erőszak áldozatai számára. Missouriban a bántalmazott feleség eldöntheti, hogy tanúskodik-e vagy sem a férje állítólagos bántalmazásáról. Az ügyész nem kötelezheti a vallomástételre. Ilyen körülmények között azonban az ügyész gyakran felhasználhatja az állítólagos áldozat “hallomásból származó” vallomásait, például a 911 hangfelvételeit, hogy az esküdtszék előtt bemutassa az állítólagos áldozat eredeti panaszát.

Megtagadhatja-e az áldozat a vallomástételt az “ötödik kiegészítéssel”?

Néhány áldozat megtagadja a vallomástételt az önvádra való hivatkozással. A legtöbb tanú tévhit, hogy az ember akkor “hivatkozhat az ötödik jogalapra”, ha egyszerűen semmilyen okból nem akar tanúskodni. Az állítólagos áldozat azonban csak akkor hivatkozhat az ötödik jogalapra, ha a vallomása alkalmas arra, hogy őt terhelje, például az incidensben való saját bűncselekményben való részvétele vagy hamis panasz benyújtása miatt. Még ilyen körülmények között is megkísérelheti az ügyész a sértett vallomásának kikényszerítését az ügyészi mentesség biztosításával.

Megtagadhatja a sértett a vallomástételt?

Ha a tanú nem tud sikeresen hivatkozni a házastársi vagy az ötödik kiegészítés szerinti kiváltságra, az eljáró bíróság elrendelheti, hogy válaszoljon az ügyész kérdéseire. Ha a tanú megtagadja a válaszadást az ügyész által feltett kérdésekre, akkor a tanút a bíróság megsértése miatt ítélhetik el. Ez esetleg börtönbüntetéssel és pénzbírsággal járhat. A bíróság megsértése miatt vádat lehet emelni az állítólagos áldozat ellen is, aki szándékosan megtagadja az idézést. Ezért az a feltételezett áldozat, aki úgy dönt, hogy nem működik együtt az állítólagos bántalmazó elleni büntetőeljárásban, a jogrendszer büntetésének célpontjává válhat. Az ilyen tanúknak érdemes saját ügyvédet fogadniuk, hogy segítse őket ilyen ügyekben.

Mi történhet, ha egy tanú nem jelenik meg a bíróságon?

Ha egy tanú nem jelenik meg a bíróságon, amikor beidézik, a tanú nemcsak a bíróság megsértésével kapcsolatos vádakkal nézhet szembe, hanem a bíróságon való jelenlétének biztosítása érdekében testőrizet alá is helyezhetik. Ez általában csak ritka esetekben fordul elő. Az ügyész átfogó célja általában az, hogy megvédje az állítólagos áldozatokat, nem pedig az, hogy börtönbe zárja őket. Ha azonban egy tanú úgy dönt, hogy nem működik együtt az ügyésszel azáltal, hogy nem jelenik meg a bíróságon, az ügyész úgy dönthet, hogy az ügy drasztikusabb intézkedéseket indokol.

Tanácsot adhat a védőügyvédem az áldozatoknak és a tanúknak?

A védőügyvédek számos etikai kérdéssel szembesülnek a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben. Az ügyvédnek kötelessége, hogy a törvény keretein belül buzgón képviselje ügyfelét, és küzdjön az ügy felmentéséért vagy elutasításáért. Etikai kérdések merülhetnek fel, amikor a feltételezett áldozat tanácsot kér a feltételezett bántalmazó ügyvédjétől a tanúvallomásával kapcsolatban. Az ügyvéd etikailag nem mondhatja az állítólagos áldozatnak, hogy hazudjon a vallomásával kapcsolatban, vagy nem mondhatja az áldozatnak, hogy éljen az ötödik kiegészítés szerinti jogával, ha a helyzet tényei ezt nem teszik szükségessé. A védőügyvéd számára az a legjobb megoldás, ha arra ösztönzi a vonakodó sértettet, hogy szerezzen saját ügyvédet a meghallgatásra.

A sértett korábbi vallomásai elfogadhatóak a bíróságon?

Azokban a helyzetekben, amikor a feltételezett sértett a családon belüli erőszakról véletlen balesetre változtatta a történetét (a sértett most azt mondja, hogy megbotlott és elesett, ami a sérüléseket okozta), az ügyész más tanúkat is beidézhet, hogy tanúskodjanak a feltételezett sértett által másoknak elmondott eredeti vallomásokról. A törvény értelmében ezek a korábbi ellentmondásos vallomások általában elfogadhatók érdemi bizonyítékként, hogy bizonyítsák az állítólagos áldozatnak a rendőrségnek vagy családtagoknak az incidens megtörténte után tett tényleges vallomásait.

Mi az “izgatott kijelentés”?

Az ügyészek felhasználhatják az izgatott kijelentést egy egyébként sikertelen ügy megmentésére, ha egy tanú nem áll rendelkezésre a házastársi vagy az ötödik módosítás szerinti kiváltságokra való hivatkozással. Az izgatott kijelentésnek az érzékek közvetlen és ellenőrizetlen uralma alatt, olyan körülmények között kell történnie, hogy az bizalomra utaljon. Az esemény és a vallomás közötti közelségnek nem kell egyidejűnek lennie, amennyiben a vallomást az esemény izgalma váltotta ki, előre megfontolt szándék nélkül. A valódi családon belüli erőszak és testi sértés esetei szükségszerűen megdöbbentő eseményt idéznek elő, ami gyakran teszi alkalmazhatóvá az izgatott kijelentésre vonatkozó kivételt. Az izgatott kijelentéseket rendőröknek, barátoknak, családtagoknak és szomszédoknak lehet tenni, majd a bíróságon azonosítani.

Miért próbál az ügyész orvosi feljegyzéseket szerezni?

Ha az ügyésznek nem együttműködő családon belüli erőszak áldozata van, az ügyész még mindig megalapozhatja az ügyet egy olyan egészségügyi szakember vallomásával, aki a vitából eredő sérülései miatt kezelte az áldozatot. A kezelést végző egészségügyi szakembernek tett vallomások bevett kivételt képeznek a szóbeli közlés szabálya alól. Az ügyész a sértett által aláírt felmentéssel vagy nyomozati idézéssel szerezheti be a vonatkozó orvosi feljegyzéseket. A védelem megpróbálhatja kizárni az egészségügyi személyzetnek tett vallomásokat a bizonyítékok közül azáltal, hogy meggyőzi az eljáró bíróságot arról, hogy a bántalmazás részletei irrelevánsak voltak a sérülések kezelése szempontjából.

Miért kéri az ügyész a sértettől az eskü alatt tett vallomást?

A korábbi eskü alatt tett vallomás elfogadható, ha az állítólagos sértett később a tanúvallomáshoz való jog érvényesítése miatt nem áll rendelkezésre. Az az ügyész, aki attól tart, hogy egy tanú esetleg nem lesz együttműködő, megfontolhatja, hogy a vádemelés korai szakaszában, például az óvadéki meghallgatásokon vagy az előzetes meghallgatásokon bírósági jegyzőkönyvvezetővel rögzítse a tanúvallomásokat. Az ügyész ezután visszautalhat a korábbi tanúvallomásra, hogy a tanúvallomás következetes maradjon.

Mi az a “maradék hallgatási kivétel”?

A hallgatási jegyzőkönyv elfogadását tiltó szabály alóli maradék kivételre az ügyészek olyan esetekben hivatkozhatnak, amikor más kivételek nem tűnnek alkalmazhatónak. Más joghatóságok esetei úgy ítélték meg, hogy a családon belüli erőszak áldozatai által röviddel a bántalmazás után a rendőröknek vagy családtagoknak tett vallomások elfogadhatóak a maradék hallomásra vonatkozó kivétel alapján, ha az áldozat később megtagadja a vallomástételt. Néhány esetben a kivételt alkalmazták arra is, hogy elfogadják a sértettnek az ügyvédnek az alperes által az adott személynek elkövetett bántalmazásról tett kijelentéseit, a sértettnek az ex parte védelmi határozat iránti kérelemben tett kijelentéseit, valamint a sértettnek a közeli barátoknak vagy rokonoknak az alperes által rájuk mért fenyegetésekről és verésekről tett kijelentéseit.

Szakértők tanúskodnak családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben?

Míg egy szakértő nem “kezeskedhet” egy adott tanú igazmondásáért, a modern trend lehetővé teszi, hogy a családon belüli erőszak szakértői rámutassanak arra, hogy bizonyos viselkedések nem szokatlanok a családon belüli erőszak áldozatai esetében. Néhány ilyen viselkedés: az erőszakos kapcsolatból való kilépés elmulasztása, a bántalmazás bejelentésének késedelme, vagy a visszavonás vagy a tanúvallomás megtagadása, amely szakértői vallomás hiányában bizarrnak és különösnek tűnhet az esküdtszék számára. Bár Missouri állam nem teljesen elkötelezett amellett, hogy a bántalmazott nőkre vonatkozó szakértői vallomásokat engedélyezze a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek tárgyalása során, a szakértői vallomások felhasználása a gyermekbántalmazással kapcsolatos büntetőeljárásokban és a bántalmazott házastárs szindrómával kapcsolatos ügyekben önvédelemre hivatkozó vádlottak tekintetében kibővült.

A korábbi bűncselekményeim elfogadhatóak?

A korábbi vagy más bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékokat gyakran használják fel családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben. Az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a vádlott a múltban fizikailag bántalmazta az adott áldozatot, általában elfogadhatóak annak bizonyítására, hogy a vádlott “ellenségeskedett” az áldozattal szemben. Az alkalmazott teszt az, hogy a korábbi bántalmazás bizonyító ereje felülmúlja-e a bírói hatást. Sok esetben elfogadhatónak találták, különösen akkor, ha a vádlott balesetre vagy önvédelemre hivatkozott. Ha azonban a vádlott beismeri a bűncselekményt, a korábbi bántalmazási esetek bemutatásának előítéletes hatása felülmúlhatja annak bizonyító erejét.

Milyen hatással lesz az elítélés a fegyvertartási képességemre?

Az 1968. évi fegyvertartási törvény 1996-os Lautenberg-kiegészítése értelmében a családon belüli erőszak vétségéért elítélt személy nem birtokolhat lőfegyvert.
A missouri törvények szerinti felfüggesztett büntetés kiszabása valószínűleg nem számítana elítélésnek, és ezért nem zárná ki a későbbi fegyvertartást. A Lautenberg-kiegészítés szövetségi bűncselekménynek tekinti azt is, ha egy családon belüli erőszakkal kapcsolatos védelmi határozat hatálya alá tartozó személy lőfegyvert birtokol.

Hogyan tud a Holder Susan Slusher, LLC ügyvédi iroda segíteni az ügyemben?

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek üldözése Missouriban folyamatosan fejlődött az elmúlt évek során. A büntetések szigorodtak, a bizonyítási szabályok pedig finomodtak, hogy könnyebbé tegyék a feltételezett bántalmazó elítélését. A Holder Susan Slusher, LLC ügyvédjei tapasztaltak a családon belüli erőszak vádjainak felülvizsgálatában és megtámadásában. Ha Önt vagy egy ismerősét bántalmazással vagy családon belüli erőszakkal vádolják, vegye fel a kapcsolatot az irodával az (573) 710-4716-os telefonszámon, és egyeztessen ingyenes konzultációt. Hagyja, hogy Önért dolgozzunk.

Lépjen kapcsolatba velünk még ma egy ingyenes testi sértés vagy családon belüli erőszak ügyének értékeléséért

Ha Columbia, Moberly, Fulton vagy Boonville, Missouri államban vagy környékén él, és szüksége van egy testi sértés vagy családon belüli erőszak ügyvédjére, akiben megbízhat jogai és érdekei védelmében, hívja a Holder Susan Slusher LLC-t az 573-710-4716-os telefonszámon még ma, hogy ingyenesen megbeszéljük az ügyét.