1927. okt. 25.
Ján. 1987. 19. (59 éves korában)
Amerikai
Kohlberg az erkölcsi fejlődés szakaszainak forradalmi elmélete segített megalapozni a pszichológia zseniális gondolkodójának hírnevét. Az erkölcsi fejlődés témájának tanulmányozása természetesen nem volt új törekvés, hiszen a filozófusok már évszázadok óta foglalkoztak vele. A téma – jobb leírás híján – már-már mellékvágányra került, amikor Kohlberg feltámasztotta. Ezzel új életet lehelt a pszichológia egy igen kritikus területének tanulmányozásába.
Kohlberg korai évei
Lawrence Kohlberg 1927. október 25-én született a New York állambeli Bronxville-ben. Szülei nem ápoltak jó kapcsolatot, és elváltak, amikor Kohlberg tizenéves korában volt. A fiatalember sokat foglalkozott a tanulmányaival, és a massachusettsi Andoverben lévő Phillips Academyre iratkozott be középiskolai tanulmányaihoz.
A második világháború végén Kohlberg belépett a kereskedelmi tengerészgyalogsághoz. Feladatai részeként zsidó menekülteknek segített Romániából Palesztinába menekülni. Így a menekültek elkerülhették az üldöztetést. Ezt a tevékenységet valójában nem hagyták jóvá, és Kohlberg végül egy ciprusi internálótáborban végezte, amikor a brit erők elfogták. Kohlberg végül megszökött az internálótáborból, és visszatalált az Egyesült Államokba.
Továbbképzés
Az Egyesült Államokba visszatérve Kohlberg ismét folytatta tanulmányait, és beiratkozott a Chicagói Egyetemre. Abban az időben a felvételi tesztek sikeres letétele lehetővé tehette, hogy a hallgató kreditet szerezzen a kurzusokért. Kohlberg olyan jól teljesített a teszteken, hogy mindössze egy év alatt megszerezte az alapdiplomát, és 1948-ban diplomázott. Nem sokkal a diploma megszerzése után Kohlberg beiratkozott az egyetem doktori programjába a pszichológia területén. 1958-ban doktorált
Kohlbergre nagy hatással volt Jean Piaget svájci fejlődéspszichológus. Piaget sokat foglalkozott a gyermekek erkölcsi fejlődésével kapcsolatos területekkel. Lawrence Kohlberg a Piaget által korábban elvégzett munkára próbált építeni.
Karrier a tudományos életben
Kohlberg igen jelentős tudományos karriert futott be. A Yale Egyetemen 1958 és 1961 között a pszichológia adjunktusaként dolgozott. Ezt követően egy évig a kaliforniai Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences-ben dolgozott, majd 1962-től 1967-ig a Chicagói Egyetemen töltötte be az adjunktusi, majd docensi pozíciót. 1968-ban a Harvard Egyetem nevelés- és szociálpszichológia professzorává nevezték ki.
A morális fejlődés szakaszainak elmélete
Kohlberg korai elméleti munkái 1958-as disszertációjában találhatók. Természetesen az elméletet a disszertációja elkészülte utáni sok-sok évben tovább bővítették. Az elmélet sok mindenre épített abból, amit Piaget már korábban is kutatott.
Az elmélet legegyszerűbben úgy magyarázható, hogy az etikus viselkedés az erkölcsi gondolkodásból születik, az erkölcsi gondolkodás pedig hat tulajdonság alapján azonosítható. E szakaszok mindegyike segít megválaszolni egy erkölcsi dilemmát, és minden egyes növekvő szakasz jobban képes választ adni.
A hat szakasz három szintre bontható: Az 1. szint az előkonvencionális, a 2. szint a konvencionális és a 3. szint a posztkonvencionális. Minden szintnek két egyedi összetevője van, amelyek az egymást követő szakaszokhoz vezető létrát tükrözik. Az 1. szint középpontjában az engedelmesség/büntetés és az önérdek áll. A 2. szint a konformitással és a tekintéllyel foglalkozik. A 3. szint a társadalmi szerződésekre és az egyetemes etikára összpontosít.
Az erkölcselmélet ezen fokozataival kapcsolatos kísérleteket gyakran úgy végezték, hogy az alanyokat erkölcsi dilemmák elé állították, és figyelték, hogyan reagálnak rájuk. Később Kohlberg úgy vélte, hogy a fokozatokat ki lehet terjeszteni az erkölcsi regresszióra is.
Kohlberg elméletei és munkássága tanulmányozható az általa publikált szövegekben – Essays on Moral Development, Vols. I és II, The Psychology of Moral Development, és The Philosophy of Moral Development.
Kohlberg utolsó évei
Lawrence Kohlberg élete utolsó éveiben depresszióban szenvedett. Úgy vélik, ez egy 1971-ben elszenvedett parazitás fertőzéssel kapcsolatos kezelésből eredt. 1987. január 19-én Kohlberg szó szerint besétált a fagyos bostoni kikötőbe, hogy vízbe fulladással öngyilkosságot kövessen el. Holttestét nem sokkal később találták meg, és a kollégák megdöbbentek a történteken.