WASHINGTON – Az IQ-pontszámok múlt században tapasztalt folyamatos emelkedése – az úgynevezett Flynn-effektus – miatt az IQ-tesztek normái idővel elavulnak. E hatás ellensúlyozására az IQ-teszteket 15-20 évente “újranormálják” (megnehezítik) azáltal, hogy az átlagpontszámot 100-ra állítják vissza, hogy figyelembe vegyék az IQ-pontszámok korábbi növekedését. Egy új kutatás szerint azonban az ilyen újraszabályozásnak nem szándékolt következményei lehetnek, különösen a határesetben vagy enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekek speciális oktatási elhelyezésének területén. Az eredményekről az American Psychologist, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) folyóiratának októberi száma számol be.
A kutatók, Tomoe Kanaya, MA és Stephen J. Ceci, PhD, a Cornell Egyetemről és Matthew H. Scullin, PhD, a Nyugat-Virginiai Egyetemről az Egyesült Államok kilenc iskolakörzetéből származó közel 9000 iskolapszichológus speciális oktatási értékelésének IQ-adatai alapján dokumentálták, hogyan befolyásolja a Flynn-effektus a szellemi visszamaradottság diagnózisát több évvel az új teszt bevezetése után. A diákok (6-17 évesek) különböző földrajzi régiókból, környékbeli típusokból és társadalmi-gazdasági státuszból származtak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Flynn-effektus miatti teszt-újraszabályozás befolyásolja, hogy mely gyerekeket diagnosztizálják mentális retardációval, függetlenül a tényleges kognitív képességeiktől. A kutatók szerint az ugyanabban az osztályban lévő, azonos kognitív képességű gyermekek eltérő diagnózist kaphatnak pusztán azért, mert az egyes gyermekeknél eltérő tesztnormákat alkalmaztak. A tanulmány szerint a határeseti és az enyhe értelmi fogyatékossági tartományba tartozó tanulók átlagosan 5,6 IQ-pontot veszítettek, amikor újranormált teszttel vizsgálták őket, és nagyobb valószínűséggel sorolták őket értelmi fogyatékosnak az ugyanazon teszttel újratesztelt társaikhoz képest.
Konkrétan, amikor egy általánosan használt IQ-tesztet (a Wechsler Intelligence Scale for Children vagy WISC) a Flynn-hatás figyelembevétele érdekében újraszabályozták, az enyhe mentális retardáció miatt speciális iskolai programokra javasolt, a szellemi fogyatékosság határán lévő (IQ 66-70) tartományba tartozó gyermekek száma az új teszt első öt éve alatt megháromszorozódott az előző teszt utolsó öt évének megfelelő IQ-tartományához képest.
“Egyes tanulók, akik az új IQ-normák szerint jogosultak lennének mentális retardációs szolgáltatásokra, nem kapják meg azokat, mert az általuk végzett IQ-teszt régebbi normái lehetővé tették számukra a határérték feletti pontszám elérését” – írják a kutatók. “Emellett azok a tanulók, akik egy évvel korábbi tesztelés esetén nem lennének jogosultak mentális retardációs szolgáltatásokra, most mégis jogosultak lesznek, ha újabb, keményebb normák szerinti IQ-tesztet kapnak”. Ez nemcsak hogy megtagadja a szolgáltatásokat egyes diákoktól, akiknek szükségük van rájuk, hanem pusztítást végez az iskolarendszerek speciális oktatási költségvetéseiben, mivel drámai változások következnek be azon gyerekek számában, akik jogosultak lesznek speciális oktatási szolgáltatásokra.
Az oktatási és pénzügyi problémák mellett a Flynn-effektusnak és az újranormált IQ-teszteknek fontos jogi következményei is lehetnek. A szerzők szerint az IQ-pontszámok Flynn-effektus miatti ingadozásának következményei sehol sem olyan kritikusak, mint annak eldöntése során, hogy egy halálraítélt szellemi fogyatékosnak tekinthető-e vagy sem. “Eredményeink arra utalnak, hogy a halálos gyilkossággal vádolt személy tesztelésének éve meghatározhatja, hogy halálra ítélik-e, szemben az életfogytiglani börtönbüntetéssel. Ez aggályokat vet fel a halálraítéltekkel kapcsolatban, akik a 70-75 IQ határérték felett teszteltek egy olyan teszten, amely közel volt a normázási ciklus végéhez – amikor a pontszámok erősen felfújtak, valamint egy olyan elítélttel kapcsolatban, aki az új norma legkorábbi éveiben – amikor a teszt a legkeményebb – a szellemi fogyatékossági tartományban tesztelt” – állítják a kutatók.”
A Flynn-effektusnak katonai foglalkozási következményei is vannak a tanulmány szerint. Attól függően, hogy milyen IQ-normákat használnak, egy katonai újonc alkalmas lehet a katonai szolgálatra vagy sem, és befolyásolja, hogy bizonyos szakmákba léphet-e be, vagy elfoglalhat-e bizonyos rangokat a hadseregben.
“Az eredményekből levonható fő következtetés az, hogy óvatosan kell eljárni, ha fontos pénzügyi, társadalmi vagy jogi döntéseket az IQ-pontszámokra alapozunk” – mondják a kutatók. “Talán a legfontosabb időszakok, amikor különösen óvatosnak kell lenni, amikor egy teszt a normázási ciklus elején vagy a végén van. Bár a teszteredmények a normázási ciklus elején a legérvényesebbek, akkor a legnagyobb a kockázata annak, hogy az előző normázási ciklus utolsó éveiből származó, erősen felfújt eredményekkel hasonlítják össze őket.”
Cikk: “A Flynn-hatás és az amerikai politika. The Impact of Rising IQ Scores on American Society Via Mental Retardation Diagnoses,” Tomoe Kanaya, Cornell University, Matthew H. Scullin, West Virginia University and Stephen J. Ceci, Cornell University; American Psychologist, Vol. 58, No. 10.
Riporterek: A növekvő IQ-pontszámok hatása az amerikai társadalomra az értelmi fogyatékossági diagnózisokon keresztül: Tomoe Kanaya a (212) 302-0903-as telefonszámon vagy e-mailben, Matthew Scullin pedig a (304) 293-2001-es telefonszámon, a 31676-os számon vagy e-mailben érhető el.
A washingtoni székhelyű American Psychological Association (APA) a pszichológiát képviselő legnagyobb tudományos és szakmai szervezet az Egyesült Államokban, és a világ legnagyobb pszichológusszövetsége. Az APA tagságához több mint 150 000 kutató, oktató, klinikus, tanácsadó és hallgató tartozik. Az APA a pszichológia 53 részterületén működő tagozatain és 60 állami, területi és kanadai tartományi szövetséggel fennálló kapcsolatain keresztül azon dolgozik, hogy a pszichológiát mint tudományt, mint szakmát, valamint mint az egészség, az oktatás és az emberi jólét előmozdításának eszközét előmozdítsa.