A történelem során számos olyan jel volt, amelyet az emberek mások beskatulyázására használtak – mint a skarlátvörös betűt. Mindig úgy gondoltam, hogy ezek a jelek kényelmesen távol állnak a saját életemtől.
Magukba képzelhetik a meglepetésemet, amikor újságot újság után vettem kézbe, hogy ugyanazt a cikket találjam a szívápolás új ráncfelvarrásáról. Arról számoltak be, hogy a fülcimpa gyűrődése a szívbetegség korai figyelmeztető jele lehet. az USA TODAY-ban még egy fül rajzát is közölték a megfelelő átlós gyűrődéssel, hogy illusztrálják. Azonnal rohantam a tükörhöz, hogy megnézzem a saját fülcimpáimat – és valóban, mindkét fülcimpámon megvan a mesebeli ránc.
A következő néhány lehangoló napban tehát élesen figyeltem a saját fülcimpáimat, tudván, hogy mások azt vizsgálják, hogy szívrohamra hajlamos vagyok-e.
Sőt, a fordítottja is igaz volt. Azon kaptam magam, hogy figyelmen kívül hagyom az emberek tekintetét, és egyenesen az ő lebenyükhöz megyek, hogy megnézzem, van-e ránc.
A saját halandóságomat is élesen éreztem. Meddig fogok élni? Csak a lebenyem tudja biztosan.”
William Elliott, a Chicagói Egyetem munkatársa szerint 108 emberen végzett nyolcéves tanulmánya kimutatta az összefüggést. A 27 négyfős férfi és női csoportban azoknak a ráncosoknak, akik szívbetegség nélkül indultak, nyolcszor több hirtelen halálesetük, szívrohamuk és bypassműtétjük volt, mint a ránc nélküli egészségeseknek.
Az egyik magyarázat szerint a fülcimpa elzáródott artériái figyelmeztethetnek a szív elzáródására. Az is lehet, hogy a véráramlást fokozó elasztin elvesztése miatt – vagy pedig a kínai akupunktúrások által ismert ősi kapcsolat áll fenn a szív és a fülcimpa között.
Megkértem Dr. Roger Williamst, aki a Utah-i Egyetem szívkutató csoportját vezeti, hogy kommentálja ezt. Azt mondta, hogy saját kutatásai alapján úgy gondolja, hogy a gyűrődés ötletében mindenképpen van valami, és hogy a bizonyítékok elég meggyőzőek ahhoz, hogy feleslegessé tegyék Elliott kutatását.
“Ő egy adjunktus, így lehet, hogy nem olvasta el az összes szakirodalmat, de ez az ötlet már jó ideje megalapozott.”
A gyűrődés oka azonban Williams szerint más, mint amiről a médiában beszámoltak. Megnézte mindkét fülcimpámat, majd megkérdezte, hogy az oldalamon alszom-e.
“Igen”, mondtam.
“Melyik oldalon?”, kérdezte.
“Mindkét oldalon.”
“Ezért vannak ráncok mindkét fülcimpámon. Mindenkinek, aki az oldalán alszik, előbb-utóbb lesz egy gyűrődése. Nekem csak az egyik fülcimpámon van gyűrődés, mert csak az egyik oldalamon alszom.”
Williams azt javasolta, hogy a kritikus tényező, amit figyelembe kell venni, az az, hogy az ember miért alszik az oldalán.
“Ha azért, mert nehezebb lélegezni, ha a hátán alszik – vagy ha hajlamos az alvási apnoéra, arra az állapotra, amely miatt egyes embereknél alvás közben leáll a légzés, akkor a gyűrődés fontos mutatóvá válik. Sőt, vannak, akik álmukban halnak meg szívrohamban.”
De Williams sietett hozzátenni, hogy a koleszterinszint végtelenül fontosabb mutatója a lehetséges szívbetegségeknek, mint a fülcimpák ráncai.
Valószínűleg már túl késő, hogy a háton alvással próbáljak megszabadulni a ráncoktól. Úgyhogy meg kell várnom, amíg a fülcimpás történetek körüli felhajtás lecseng. Addig is elviselem a kíváncsi bámészkodók hullámait, akik elég közel akarnak kerülni hozzám, hogy megvizsgálják a fülcimpáimat.
Hallottam valami biztatót. A CBS kommentátorának fényes fénye, Charles Osgood az egyik adásában bejelentette, hogy neki is van egy-egy gyűrődés mindkét fülcimpájában. Most megpróbálok más prominens, érdekes embereket is találni, akiknek fülcimpája ráncos, hogy jó társaságba kerüljek.”
Amintha ez a hír nem lenne elég rossz, az újságok nemrég azt is közölték, hogy a balkezesség a jelek szerint átlagosan kilenc évvel rövidebb élettartamot jelent. A baleset miatti halálesetek közel hatszor gyakrabban szerepelnek a balkezesek listáján, mint a jobbkezeseké.
A balkezeseket legalább senki sem ismeri fel, amíg elő nem ránt egy tollat vagy el nem dob egy labdát. De azok számára, akiket a gyűrődéssel átkoztak meg – nincs hová bújniuk.