Meghatározás
Cél
Demográfia
Leírás
Diagnózis/előkészítés
Útkezelés
Kockázatok
Normális eredmények
Morbiditás és halálozási arányok
Alternatívák
Definíció
A féltekeeltávolítás az epilepszia olyan műtéti kezelése, amely során a két agyfélteke egyike, amely együttesen az agy nagy részét alkotja, eltávolítják.
Cél
A féltekeeltávolítást akkor alkalmazzák az epilepszia kezelésére, amikor gyógyszerekkel nem lehet kellőképpen kontrollálni.
Az agykéreg az agy ráncos külső része. Bal és jobb féltekére oszlik, amelyek a féltekék tövében található, corpus callosumnak nevezett idegrostkötegen keresztül kommunikálnak egymással.
Az epilepsziás rohamokat az agy szabályozatlan elektromos aktivitása okozza. Ez a tevékenység gyakran egy elkülönített agyi régióban kezdődik, amelyet a roham fókuszának neveznek, majd átterjed más régiókra. A fókusz eltávolítása vagy leválasztása az agy többi részétől csökkentheti a rohamok gyakoriságát és intenzitását.
Epilepsziás betegek egy részénél nincs egyetlen fókusz. Ha egy féltekén belül több fókuszpont van, vagy ha a fókusz nem meghatározott, de egy féltekére korlátozódik, a kezeléshez féltekeeltávolítás javallott lehet.
A teljes agyfélteke eltávolítása hatékony kezelés. Az eltávolított félteke általában eléggé károsodott a többszörös rohamok hatására, és az agy másik oldala már átvette a károsodott oldal számos funkcióját. Ezenkívül az agy számos “redundáns rendszerrel” rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az egészséges régiók számára, hogy pótolják a sérült oldal elvesztését.
A féltekeeltávolításra jelölt gyermekek általában jelentős károsodást szenvednek az epilepsziájuk miatt, beleértve a részleges vagy teljes bénulást és az érzékelés részleges vagy teljes elvesztését a testnek az érintett agyi régióval ellentétes oldalán.
Demográfia
Az epilepszia az emberek legfeljebb 1%-át érinti. A betegek körülbelül 40%-át nem kezelik megfelelően gyógyszerekkel, ezért műtétre alkalmasak lehetnek. A féltekeeltávolítás az epilepsziás műtétek viszonylag ritka típusa. Az évente elvégzett műtétek száma az Egyesült Államokban valószínűleg kevesebb mint 100 darab. A féltekeeltávolítás leggyakrabban gyermekeknél jöhet szóba, akiknek az agya jobban tud alkalmazkodni az agyállomány elvesztéséhez, mint a felnőtteké.
leírás
A féltekeeltávolítás lehet “anatómiai” vagy “funkcionális”. Az anatómiai féltekeeltávolításnál egy féltekét távolítanak el, míg a funkcionális féltekeeltávolításnál néhány szövetet a helyén hagynak, de annak más agyközpontokkal való kapcsolatait elvágják, így az már nem működik.
Az anatómiai féltekeeltávolításnak számos változata létezik, amelyek célja a szövődmények minimalizálása. Az agy alsó részeit viszonylag érintetlenül hagyhatják, vagy izomszövetet ültethetnek át az agykamrák (folyadékkal teli üregek) védelme és az agy-gerincvelői folyadék szivárgásának megakadályozása érdekében.
A legtöbb sebészeti központban funkcionális félgömbeltávolítást végeznek. Ennél az eljárásnál eltávolítják a halántéklebenyt (a halántékhoz legközelebb eső régiót) és az agykéreg központi részének egy részét. Emellett a megmaradó agyban számos összekötő rostot is elvágnak, valamint a két féltekét összekötő corpus callosumot.
Az eljárás során a páciens mindkét esetben általános érzéstelenítésben, a hátán fekve van. A fejet leborotválják, és a koponya egy részét eltávolítják, hogy hozzáférjenek az agyhoz. Miután minden szövetet kivágtak és eltávolítottak, valamint minden vérzést elállítottak, az alatta lévő szöveteket összevarrják, majd a koponyát és a fejbőrt visszahelyezik és összevarrják.
Diagnózis/előkészítés
A féltekeeltávolításra jelölt személynek gyógyszerekkel nem kezelhető epilepsziája van, számos vagy rosszul meghatározott, de az egyik féltekére lokalizált rohamfókuszpontokkal. Az ilyen betegeknek a rohamokat okozó sokféle rendellenesség valamelyike lehet, például:
- neonatális agysérülés
- Rasmussen-kór
- hemegalencefália
- Sturge-Weber-szindróma
Az epilepsziaműtét bármely típusának jelöltje a műtétet megelőzően sokféle vizsgálaton esik át. Ezek közé tartozik az elektroenkefalográfia (EEG), amelynek során elektródákat helyeznek el a fejbőrön, az agy felszínén vagy az agyon belül az elektromos aktivitás rögzítésére. Az EEG-t arra használják, hogy megpróbálják lokalizálni a rohamtevékenység gócpontját (gócpontjait).
Az agyról készült képalkotó eljárások közül többet is alkalmaznak. Ezek olyan strukturális eltéréseket tárhatnak fel, amelyekkel az idegsebésznek tisztában kell lennie. Ezek az eljárások közé tartozik a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI), röntgen, komputertomográfia (CT) vagy pozitronemissziós tomográfia (PET).
Neuropszichológiai vizsgálatokat lehet végezni, hogy egy alapszintet biztosítsanak, amelyhez képest a műtét eredményeit mérik. Wada-tesztet is végezhetnek, amelynek során egy gyógyszert fecskendeznek az agy egyik feléhez vezető artériába, elaltatva azt. Ez lehetővé teszi a neurológus számára annak meghatározását, hogy az agyban hol lokalizálódnak a nyelvi és egyéb funkciók, és hasznos lehet a műtét eredményének előrejelzésében is.
Az utókezelés
Közvetlenül a műtét után a beteg akár 24 órán át gépi lélegeztetőgépen lehet. A betegek legalább egy hétig kórházban maradnak.
KIK VÉGZIK AZ ELJÁRÁST ÉS HOL VÉGZIK?
A féltekeeltávolítást egy idegsebészeti csapat végzi egy kórházban. Viszonylag kisszámú speciális központban is végzik.
A rehabilitációs program részét képezi a fizikoterápia és a foglalkozásterápia az erő és a motoros funkciók javítása érdekében.
Veszélyek
A hemiszférektómia kockázata a műtét alatt vagy után fellépő vérzés. A disszeminált intravaszkuláris koaguláció, vagyis a keringési rendszeren belüli vérrögképződés kockázatot jelent, amely véralvadásgátló gyógyszerekkel kezelhető. Előfordulhat “aszeptikus meningitis”, az agyburkolat fertőzés nélküli gyulladása. A betegek 20-30%-ánál előfordulhat hydrocephalus, vagyis a maradék agyban megnövekedett folyadéknyomás. A műtéti halálozás kockázata a műtéti technikák javulásával csökkent, de még mindig a betegek körülbelül 2%-ánál fordul elő.
A beteg elveszíti az eltávolított féltekével ellentétes oldalon lévő végtagok maradék érzékelését vagy izomkontrollját. A felkar és a comb mozgása azonban megmaradhat, ami lehetővé teszi a test ezen részeinek adaptált működését.
Normális eredmények
A betegek 70-85%-ánál megszűnnek a rohamok, és a betegek további 10-20%-ánál 80%-kal csökkennek. A Rasmussen-kórban szenvedő betegek, akiknél a betegség progresszív, nem részesülnek ekkora előnyben. A gyógyszeres kezelés csökkenthető, és az értelmi funkciókban némi javulás következhet be.
Morbiditás és halálozási arány
A féltekeeltávolításon átesett betegek 1-2%-ánál fordulhat elő haláleset. Súlyos, de kezelhető szövődmények a betegek 10-20%-ánál fordulhatnak elő.
Alternatívák
A corpus callosotomia alternatívát jelenthet egyes betegek számára, bár sokkal kevésbé képes a rohamok teljes megszüntetésére. Multiple subpial transection, in which several bundles of nerve fibers are cut, is also an alternative for some patients.
QUESTIONS TO ASK THE DOCTOR
- Can medications be used to treat the epilepsy first?
- Will the operation be an anatomic or functional hemispherectomy?
- Is there another type of surgery that may be effective?