Az “Anatólia” névnek érdekes története van. Amikor a Római Birodalmat keleti és nyugati (szent) részre osztották, a keleti régiót Bizáncnak nevezték, amely az európai és ázsiai kontinensek közötti területet foglalta magába. Az ázsiai területek közé tartozott a Kis-Ázsia néven ismert félsziget, amely egy olyan földterület, amelyet északon a Fekete-tenger, nyugaton az Égei-tenger és a Márvány-tenger, délen pedig a Földközi-tenger három oldalról vesz körül, amint az az alábbi 6.1. képen látható.
Bizánc fővárosa Kr. u. 330 óta a Konstantinápoly nevet viselte, Konstantinápoly római császár tiszteletére, aki a Márvány-tenger és a Boszporusz-szoros nyugati partján alapította. Az Oszmán Birodalom bukása után a város neve Isztambulra változott. Az egyik elmélet szerint, amely a leglogikusabbnak és legelfogadhatóbbnak tűnik, a név alapja a görög “is tin boli” (a városhoz) kifejezés volt, amely a görög kifejezés elrontott változata. A birodalomnak a fővárostól keletre fekvő területét Anatóliának nevezték el, ami görögül anatóliát jelent. Ezért a korai és középkori időkben Bizánc legkeletibb területeit Anatóliának nevezték, ami a birodalom legkeletibb területeire utalt. A 6.1. képen látható térkép Kis-Ázsia, vagyis Anatólia kiterjedését mutatja.
6.1 – Kis-Ázsia, vagyis Anatólia térképe és földrajzi határai. Brit térkép, 19. sz.
A 19. század végéig az Oszmán Birodalomban készült valamennyi térképen az Anatólia elnevezést használták a birodalom Kis-Ázsia félszigeten fekvő részének jelölésére. Anatólia hozzávetőleges határai Alexandretta városától, a mai Iskenderun városától, és onnan északkelet felé Kahraman-Marash, Malatia, Erzinjan és Baiburt városokon keresztül a Fekete-tenger partján fekvő Hopa és Batumi városokig terjednek. A mai Törökország fennmaradó területe nem Anatólia, hanem nagy része inkább “Örmény Felföld” néven volt ismert, ahol a történelmi Nagy-Örményország feküdt. Középső szakaszán ez a határ az Eufrátesz folyó mentén húzódik.
Az 1920-as évek körüli változások előtt tehát az Anatólia vagy Kis-Ázsia elnevezés az Örmény-fennsíktól nyugatra eső területre vagy az Örmény-fennsíkra vonatkozott, amely a Török Köztársaság területének mintegy 60 százalékát teszi ki.
6.2 – Törökország régiójának általános topográfiája és felosztása.
A 6.2. képen látható térképen a régió topográfiája látható, ahol Anatólia a “Kis-Ázsiára” utal, a tőle keletre eső területet pedig “Örmény Felföldnek” vagy “Örmény Fennsíknak” nevezik.
Az Oszmán Birodalom térképeit vizsgálva egyértelmű, hogy az 1923-as bukásáig a nyomdái által készített összes térképen az “Anatólia” toponím a Kis-ázsiai félszigetet jelölte, és nem vonatkozott semmilyen, a keleti részén található területre. Ez látható a 6.3. és 6.4. képeken látható térképeken.
6.3 – Mahmud Raif oszmán térképe, címe: Az Oszmán Birodalom ázsiai része. Itt Anatólia egyértelműen Kis-Ázsia félszigetére utal. A térkép egy 1803-4-ben Üsküdarban nyomtatott atlaszból származik.
Az oszmán térképen Kis-Ázsia félszigetét, azaz a birodalom nyugati részét Anatólia földjének nevezik, amely a fővárostól, Konstantinápolytól/Isztambultól keletre helyezkedik el, és a fent említett, a 6.2. képen látható virtuális határig terjed, míg a vonaltól keletre eső területnek nincs földrajzi neve, és az Örmény felföldet és Örményországot foglalja magában. Örményország szomszédai északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán perzsa tartománya, délen pedig Kurdisztán, Mezopotámia és Al-Dzsazíra.
A fenti térképet tartalmazó atlasznak van egy másik térképe az egész Oszmán Birodalomról, ahol ugyanez a toponimális elrendezés látható.
6.4 – Az 1877-es orosz-török háború térképe, amelyet az Oszmán Birodalom Hadügyminisztériuma nyomtatott. Itt az egész területet az Oszmán Birodalomnak nevezik, és a birodalom ázsiai részének nyugati végén Anatóliát ábrázolják, ami Kis-Ázsia területének felel meg. A keleti végén lévő örmény többségű lakosságú régiót Örményországnak, délkeleti részét pedig Kurdisztánnak nevezik. Ezektől nyugatra fekszik az iráni Azerbajdzsán tartomány.
Amint Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója állította, mivel az országot csak törökök népesítik be, és egynemzetiségű ország volt, ezért az “örmény” elnevezésnek nem volt helye a területén belül. Ennek megfelelően az “Örményország” és az “örmény” elnevezés Törökország területéről való kiiktatására a legjobb megoldás az volt, hogy az első világháború utáni Török Köztársaság teljes, Görögországtól és a Balkántól a perzsa határig terjedő területét át kellett volna nevezni egy másik földrajzi névvel, amely nem örmény volt. A lehető legjobb megoldás az volt, hogy a már létező Anatólia (Kis-Ázsia) régiót kiterjesszék az ország egész területére. Így annak ellenére, hogy az ősök és elődeik kizárólag a Kis-ázsiai félszigetet nevezték Anatóliának, az újonnan született Török Köztársaság a kezdetektől fogva úgy döntött, hogy az ország egész területét “Anadolu”-nak, vagy európai nyelveken “Anatóliának” nevezi át.
Sok félretájékoztatott történész esett ennek a téves elnevezésnek a csapdájába, és amikor az Örmény-fennsíkon található Történelmi vagy Nagy-Örményországra hivatkoznak, azt állítják, hogy annak földrajzi elhelyezkedése Kelet-Anatóliában van, ahol az Anatólia kifejezést az újonnan kibővített meghatározásra utalva használják. A valóságban a Történelmi Örményország az Anatóliától keletre fekvő régióban volt, és nem Kelet-Anatóliában. Így az Örmény Felföld vagy fennsík elnevezés mára eltűnt a Török Köztársaságot ábrázoló térképekről, míg az egész területet átnevezték Anatóliára/Anadolura. Ezen átnevezés értelmében Nagy-Örményország elhelyezkedése Anatólia keleti részére esik, így kényelmesen kiküszöbölve a fent említett “nem kívánatos” elnevezés használatának szükségességét.
Az 1840-es és 1850-es években Heinrich Kiepert, a német térképész, aki sok időt töltött a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban, számos, az Oszmán Birodalomnak szentelt térképet készített. Térképei különböző címeket viselnek: “Török Birodalom”, “Ázsiai Törökország”, “Törökország Ázsiában”, de egyik térképen sem szerepel Törökország keleti része Anatólia néven. Kiepert számos térképét lefordították oszmán törökre, perzsa írással írva, és néhányon a címeket szándékosan átdolgozták, hogy “Anatólia térképe” legyen, a “Törökország” szót pedig “Anatóliára” cserélték.
6.5 – Kiepert A Török Birodalom című, 1844-es keltezésű térképének egy része az eredeti német változatban.
Itt Örményország kékkel, míg Anatólia vagy Anadolu pirossal van aláhúzva.
Kiepert fenti térképén Törökország régióinak elnevezései egyértelműen jelölve vannak. Az “Anadolia” elnevezésű, pirossal aláhúzott régiót Törökország Kis-Ázsiában található részének nevezték el, míg Nyugat-Törökországot egyértelműen “Örményország” néven jelölik, kékkel aláhúzva, egyértelműen megkülönböztetve az e két különböző toponímet viselő régiót.
Az 1920-as években az Anatólia kifejezés kezdett megjelenni minden Törökországban készült térképen, és a korábbi Örményország és Kurdisztán toponimákat fokozatosan eltávolították minden török térképről. Törökországban a perzsa ábécé latinra váltása után ezeket a változtatásokat magától értetődően végrehajtották, így az örmények, Örményország, a kurdok, valamint az “Örmény Felvidék” elnevezés ellentmondásos és barátságtalan problémás elnevezései minden új, a Török Köztársaságban nyomtatott térképről eltűntek. Ismét teljesen eltüntették az örmények jelenlétét a történelmi hazájuk területeit ábrázoló térképekről. A politikai előretervezés és az ábécé megváltoztatásának eszközeivel az összes történelmi anyag átírására volt szükség, amelynek során a történelmi szövegeket az uralkodó politikai retorikával és propagandával egyezően fogadták el.
Meg kell jegyezni, hogy a földrajzi jellemzők természetüknél fogva állandóak és nem változtathatók, és azt gondolnánk, hogy bármilyen nevet adnak nekik, az viszonylag állandó lesz. Az elnevezésük bármilyen megváltoztatásának általában politikai, ideológiai és stratégiai céljai vannak. Ezek a változások általában a városok, falvak nevét érintik, és ritka esetekben olyan kisebb földrajzi jellegzetességekre alkalmazzák, mint a szigetek, folyók, hegyek és tavak.
Szibéria régiója például, bár nemkívánatos asszociációkkal rendelkezik, a cári Oroszország, a Szovjetunió és a mai Orosz Föderáció idején is ugyanaz maradt. Korea, amely két ideológiailag ellentétes országra szakadt, ugyanazt a nevet viseli, mint a felosztás előtt. Törökország esetében azonban némileg más volt a helyzet. Az ország két földrajzi régióból, Kis-Ázsiából és az Örmény-fennsíkból állt. Ez utóbbinak nem volt helye Atatürk köztársaságában, és valamit tenni kellett, hogy letöröljék a térképekről. Az “Anatólia” görög elnevezés az összes említett beszámoló szerint az 1920-as évekig csak a kis-ázsiai félszigetre vonatkozott. Ezt a Török Köztársaság bejelentés nélkül megváltoztatta, és az Anatólia név Kis-Ázsia térségére, valamint a tőle keletre fekvő országrészre, az Örmény-fennsíkra utalva kezdett megjelenni. Mint említettük, ez az átnevezés pusztán azért történt, hogy a mai Törökország területén belül található területekről eltávolítsanak minden utalást Örményországra vagy örményekre.
Az Örményországgal kapcsolatos minden név eltörlése rögeszmévé vált Törökországban, ami fokozatosan a növények és állatok latin nemzetségneveinek megváltoztatásához vezetett. 2005-ben Törökország elkezdte átnevezni az összes olyan növény- és állatfajt, amelyek latin binomiálisában szerepel az “Örményország” név. A török környezetvédelmi minisztérium egyik tisztviselőjét idézték, aki azt mondta, hogy sok régi név ellentétes a török egységgel. A Reuters hírügynökség által idézett minisztériumi közlemény szerint: “Sajnos sok olyan faj van még Törökországban, amelyeket rossz szándékkal neveztek el így. Ez a rossz szándék annyira nyilvánvaló, hogy még a csak az országunkban előforduló fajoknak is olyan neveket adtak, amelyek azt sugallják, hogy Törökország nem török etnikumú ország.”
Egyes török tisztviselők szerint a meglévő neveket arra használják, hogy azzal érveljenek és bizonyítsák, hogy Törökország egyes területein örmények vagy kurdok éltek. Az igazság az, hogy ezeket a fajokat olyan régiókban fedezték fel, amelyeket a felfedezés idején örmények és kurdok laktak, és így az adott földrajzi területeken élő népekkel kapcsolatos neveket kaptak. Példák ezekre a névváltoztatásokra a következők:
- Az Ovis armeniana nevű vadjuhból Ovis orientalis anatolicus lenne.
- A Capreolus capreolus armenus néven ismert őzbakból Capreolus cuprelus capreolus lenne.
- A Vulpes vulpes kurdistanica néven ismert vörös róka Vulpes vulpes vulpes lenne.
mint ahogy más hasonló állat- és növénynevek is.
Az Örményországgal kapcsolatos minden név kiirtása olyan mértékű fóbián alapuló eufóriát keltett, hogy politikai céljaik és terveik szolgálatában nemcsak a regionális és helységneveket, hanem az állatok és növények neveit is érintik, és kellőképpen megváltoztatják elfogadhatóbbakra.”
A cikk Rouben Galichian “ARMÉNIA, AZERBAJJAN ÉS TÖRÖKORSZÁG. Addressing Paradoxes of Culture, Geography and History”.
The copyright of this article and all maps are owned by its author.
Special thanks to cartographer Rouben Galichian for providing these materials to armgeo.am.
Armenian Highland
https://i2.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/06/Սասուն-Դանիելյան-Առնոս-լեռը-2.jpg?fit=1200%2C800&ssl=18001200armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-06-04 11:40:282020-08-21 12:47:44Arnos Mountain
https://i2.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/04/Odzasar-2.jpg?fit=940%2C760&ssl=1760940armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-04-21 11:51:022021-03-26 13:35:40Odzasar (Vishapasar)
https://i0.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/04/4-1.jpg?fit=1472%2C1106&ssl=111061472armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-04-17 11:54:592021-02-19 12:39:54What and where is Anatolia? 
https://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/04/cartographic-war.jpg?fit=934%2C757&ssl=1757934armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-04-03 15:28:182020-04-08 16:54:54Cartographic war
https://i0.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/04/highland1.jpg?fit=934%2C758&ssl=1758934armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-04-02 20:08:532021-02-10 13:24:37Scientific Research of the Armenian Highland
https://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/03/Armenia-on-ancient-maps.jpg?fit=934%2C758&ssl=1758934armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-03-27 21:15:552021-02-19 12:44:44Armenia on ancient maps 
https://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/03/Lakes-of-armenian-highland.jpg?fit=932%2C756&ssl=1756932armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-02-22 19:35:532020-12-21 11:22:00Lakes of Armenian Highland
https://i2.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2020/02/Grgur-2.jpg?fit=934%2C757&ssl=1757934armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2020-02-11 18:34:212020-04-06 14:16:01Mount Grgur
https://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/09/70515366_1570131843128175_4948381187799252992_n.jpg?fit=934%2C757&ssl=1757934armeniangeographichttps://i1.wp.com/www.armgeo.am/wp-content/uploads/2019/03/55549671_2457333277827249_2112487318169321472_n.pngarmeniangeographic2019-09-19 13:23:542021-02-19 13:02:33Mount Tsovasar