NSSL The National Severe Storms Laboratory

Severe Weather 101

Frequently Asked Questions About Thunderstorms

Mi az a szupercella? A szupercella egy gyakran veszélyes zivatar, amely nagyon szervezett belső szerkezettel rendelkezik, beleértve a forgó feláramlást, amely lehetővé teszi, hogy akár több órán keresztül is fennmaradjon. A szupercellák képesek heves időjárás kialakulására, beleértve a nagy széllökéseket, nagy jégesőt és erős tornádókat. Leggyakrabban elszigeteltek, és gyakran a meleg levegőben alakulnak ki egy viharos széllökés előtt. A szupercella általában olyan környezetben alakul ki, ahol erős függőleges szélnyírás van, ami miatt a feláramlás elkezd forogni.

Fotó egy szupercelláról a klasszikus szupercella ábrája mellett

Szupercella

Miért vannak zivatarok? A zivatarok remek módja annak, hogy a légkör energiát szabadítson fel. Amikor a meleg, nedves levegő hidegebb, szárazabb levegővel találkozik, a meleg levegő felemelkedik, a vízgőz a levegőben kondenzálódik, és felhőt alkot. Ahogy a vízgőz kondenzálódik, hőt szabadít fel, ami egyfajta energia. A zivatar energiájának nagy része a zivatarfelhőket alkotó kondenzációs folyamatból származik. Ahogy a zivatar előrehalad, végül az eső lehűti az egész folyamatot, és az energia eltűnik.
A zivatarok segítenek a Föld elektromos egyensúlyának fenntartásában is. A Föld felszíne és a légkör könnyen vezeti az elektromosságot – a Föld negatívan, a légkör pedig pozitívan töltődik. A Föld teljes felszínéről mindig egyenletes elektronáram áramlik felfelé. A zivatarok segítenek a negatív töltések visszavezetésében a Földre (a villámok általában negatív töltésűek). Zivatarok és villámok nélkül a föld-légkör elektromos egyensúlya öt perc alatt megszűnne! Nem igazán tudjuk, mi történne, ha ez az egyensúly nem állna fenn. De a zivatarok nem az egyetlen módja annak, ahogyan a légkör vezeti az elektromosságot – a napszél és az ionoszféra szele is szerepet játszik.

Amit mi teszünk: A NOAA, az NSSL és 29 másik szervezet több mint 100 kutatója működött együtt egy terepi projektben, hogy felfedezzék, hogyan viselkednek a zivatarok felvonóként, amelyek a szennyeződést, az elektromos aktivitást és a vízben gazdag levegőt a felszínről egyenesen a felső troposzférába emelik. Tudjon meg többet az NSSL terepi projektjeiről→

Hol találhatok információkat egy viharról? Több helyen is találhatók viharinformációk. A vihar területén működő helyi Országos Meteorológiai Szolgálat irodája végez kárfelmérést a heves időjárási eseményekből származó károkról. A Vihar-előrejelző Központ dokumentálja a viharjelentéseket, de a hivatalos megnevezés a helyi Országos Meteorológiai Szolgálat irodáján múlik. A NOAA Nemzeti Éghajlati Adatközpont tartja fenn az időjárás hivatalos nemzeti adatbázisát. Milyen irányból fúj a szél egy zivatar során? Nincs egy irány, ahonnan a szél jön, amikor zivatarok vagy tornádók fordulnak elő. Ahol a meleg, nedves levegőt hegyek, hegyek, vagy olyan területek, ahol meleg/hideg, illetve nedves/száraz levegő ütközik, felemelkedésre kényszerítik, ott zivatarok alakulhatnak ki. A szél felszíni iránya a helytől függően változik (északi/déli félteke, sőt tengerparti/síkságok/hegységek), és attól függően, hogy általában milyen időjárási minták befolyásolják az adott területet. Van meghatározott zivatarszezon? Fontolja meg, hogy kapcsolatba lépjen a helyi Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelző irodájával, mert ők jobban ismerik a helyi klimatológiát. A tényleges észlelésen kívül hogyan észlelik a zivatarokat? A zivatarokat többféle eszközzel is észlelhetjük. A radarok segítségével láthatjuk, hogy az eső és a jégeső hol helyezkedik el a viharban. A Doppler-radarok segítségével azt is láthatjuk, hogyan fúj a szél a viharban és annak közelében. A zivatarok néhány jellemzője, például a vihar tetején szétterülő üllő, műholdakról is látható. Miért olyan veszélyesek a heves zivatarok? A zivatarokból származó esőzések villámárvizeket okoznak, amelyek évente több ember halálát okozzák, mint a hurrikánok, tornádók vagy villámcsapások. A villámok évente sok tűzesetért felelősek világszerte, és halálos áldozatokat követelnek. Az akár puha labda nagyságú jégeső megrongálja az autókat és az ablakokat, és megöli a szabadban elkapott vadon élő állatokat. A zivatarokhoz kapcsolódó erős (akár több mint 120 mérföld/órás) egyenes vonalú szelek fákat, villanyvezetékeket és mobilházakat döntenek ki. A tornádók (kb. 300 mérföld/órás széllökésekkel) a legjobban megépített emberi építmények kivételével mindent elpusztíthatnak. Miért esik az eső az utca egyik oldalán és miért nem a másikon? A válasz erre a kérdésre az, hogy a legtöbb dolognak van kezdete és vége. Az esőnek valahol el kell kezdődnie és valahol véget kell érnie. Néha előfordul, hogy az utca egyik oldalán kezdődik, és elmegy, anélkül, hogy a másik oldala vizes lenne. Miért nincs több zivatar az USA nyugati partvidékén? A nyugati parton részben azért van kevesebb konvekció, mert a Csendes-óceán partjainál hűvösebb a vízhőmérséklet. Ez befolyásolja a szárazföld belseje felé áramló levegő hőmérsékletét, ami általánosságban stabilabbá és kevésbé konvektívvé teszi azt (konvekció = zivatarok). A mennydörgéshez erős feláramlásra (konvekcióra) van szükség, ami a légkörben a magassággal (függőlegesen) gyorsan csökkenő hőmérsékletet jelent. Vannak téli zivatarok? Téli zivatarok előfordulnak, de ritkák, mert a levegő stabilabb. Erős feláramlások nem tudnak kialakulni, mert a felszíni hőmérséklet télen hidegebb. Miért változik néha narancssárgára az ég egy-egy zivatar után? A legtöbb zivatar késő délután következik be. Ilyenkor a nap már kezd lenyugodni. A narancssárga árnyalatot ugyanaz a folyamat okozza, mint a naplementék élénk színeit. A rövidebb hullámhosszú fény (kék) gyorsan szétszóródik, így a spektrumnak csak a sárga-narancsvörös vége marad meg. Mi az a derecho? A derecho (az angol “deh-REY-cho”-hoz hasonlóan ejtik) olyan kiterjedt, hosszú életű szélvihar, amely gyorsan mozgó záporok vagy zivatarok sávjához kapcsolódik. Bár a derecho a tornádókhoz hasonló pusztítást okozhat, a károk általában egy irányba irányulnak egy viszonylag egyenes sáv mentén. Ennek eredményeként a derecho károk leírására néha az “egyenes vonalú szélkár” kifejezést használják. A definíció szerint, ha a szélkár kiterjedése meghaladja a 240 mérföldet (kb. 400 kilométert), és a széllökések legalább 93 km/h (58 mph) vagy annál nagyobb széllökéseket tartalmaznak a hossza nagy részén, akkor az esemény derechónak minősíthető. Minden zivatarban van jégeső? A legtöbb zivatar jégesővel jár, de nem minden zivatar termel jégesőt a talajon. A zivatar felső szintjein a hőmérséklet jóval fagypont alatt van, ami lehetővé teszi a jégeső kialakulását, de néha a jégeső elolvad, mielőtt elérné a földfelszínt. Mi az a SKYWARN? A SKYWARN egy nemzeti időjárási program, amelyet az NWS működtet és koordinál. Az 1970-es évek elején kidolgozott koncepció célja az volt, hogy elősegítse az Országos Meteorológiai Szolgálat és a közösségek közötti együttműködést. Az erőfeszítések középpontjában gyakran a viharfigyelők állnak, olyan önkéntesek, akik a közösségük közelében helyezkednek el, és jelentik a széllökéseket, a jégeső méretét, az esőt és a felhőalakzatokat, amelyek egy kialakulóban lévő tornádót jelezhetnek. Önt is ki lehet képezni SKYWARN spotterré. A helyi SKYWARN-csoportok linkjét a www.skywarn.org oldalon találja. Ha az Ön területe nem szerepel a listán, lépjen kapcsolatba a helyi Országos Meteorológiai Szolgálat irodájával. A viharok szétválnak és/vagy szétoszlanak, miután átkeltek egy folyón? Sajnos nincs bizonyíték arra, hogy a viharok szétválnak vagy szétoszlanak, miután átkeltek a folyókon… előfordulhat, és meg is történik, de nem olyan módon, ami egy mintára utalna. Nincs dokumentált bizonyíték arra, hogy egy folyó vagy tó hatása, még ha egy mérföld széles is, jelentős hatással lenne egy zivatar dinamikájára. A folyó léptéke nagyon kicsi a zivatar léptékéhez képest, amely öt mérföldre vagy annál is messzebbre nyúlik a légkörbe, és átmérője több tíz mérföldtől akár több száz mérföldig is terjedhet. Tudna részleteket mondani egy adott napon lecsapó jégesőről, zivatarról vagy tornádóról? Vagy tudna nekem egy adott helyen az elmúlt 20 év jégeső- vagy szélkárairól beszámolni? Sajnos nem. Nincsenek meg az erőforrásaink vagy a személyzetünk ahhoz, hogy minden hozzánk érkező helyi időjárási információkérést teljesítsünk. A Nemzeti Éghajlati Adatközpont azonban helyi időjárási eseményekkel kapcsolatos információkat nyújt, egy interaktív online weboldalon, valamint – súlyos és szélsőséges időjárási események esetén – a Storm Data nevű kiadványban.
Azért menjen fel a weather.gov weboldalra, és adja meg a tartózkodási helyét. Ez elvezeti Önt a helyi NOAA Nemzeti Meteorológiai Szolgálat előrejelző irodájához, és kérdéseivel kapcsolatba léphet velük. Ha úgy gondolja, hogy a vihar súlyos volt, akkor megnézheti a Storm Prediction Center Severe Weather Event Summaries oldalát is a súlyos időjárási viharokról szóló jelentésekért.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.