A decentralizáció hatására csökken a felső vezetés terhe; így lehetőséget ad a fiatalabb és középszintű munkatársaknak, hogy kreativitásukkal, szakértelmükkel és tehetségükkel hozzájáruljanak a szervezet előreviteléhez. Napjainkban a szervezetek hatókörük és kiterjedésük tekintetében egyre hatalmasabbá válnak; amire szükségük van, az a decentralizáció. Ez lehetővé teszi az erőfeszítések országspecifikus szintű koordinálását a jobb működés érdekében a multinacionális vállalatok esetében. A decentralizáció másik oldala azonban az, hogy a nagymértékben decentralizált üzleti vállalkozásoknál a koordináció néha csorbát szenvedhet.
A fentiek azonban nem azt jelentik, hogy az egyik rendszer jobb, mint a másik. Valójában mindkét rendszer egyformán jól működik, a szervezettől függően. Előfordulhat, hogy az egyik rendszer az egyik szervezet számára a legmegfelelőbb, míg egy másik szervezet számára nem. A központosítás vagy decentralizáció bármely rendszere vagy szintje mellett döntve a vállalatnak magába kell néznie, fel kell mérnie igényeit, követelményeit és kultúráját, mielőtt eldönti, hogy milyen rendszert szeretne választani.
A decentralizáció fontossága:
1. A közép- és alsó vezetés általi döntéshozatal – A decentralizáció során a beosztottak lehetőséget kapnak arra, hogy önállóan döntsenek és cselekedjenek, ami fejleszti készségeiket és képességeiket.
2. Hatékony kommunikáció – A kommunikációs rendszer hatékonyabbá válik azáltal, hogy szélesebb a szervezet és kevesebb a szervezeti szint. Ez növeli a kommunikáció hatékonyságát.
3. A középső és alsó szint motivációja – A decentralizáció elősegíti az önálló gondolkodást és az innovációt. Bátorítja a munkavállalókat arra, hogy kezdeményezőkészséget mutassanak. Elkötelezi őket a fontosság és a társadalmi elismerés érzésével. Mindezek a tényezők növelik a termelékenységet és segítenek a munkavállalók teljesítményének optimalizálásában, ami bevételt termel a szervezet számára.
4. Jobb döntéshozatal – A döntések gyorsabbak, és a döntéshozatalra nem pazarolják az időt. A döntéseket azok hozzák meg, akik a döntéseket végrehajtják. Csökken a bürokrácia.
5. Hatékony felügyelet és ellenőrzés – Ez azért válik lehetővé, mert az alacsonyabb szintű vezetőknek és felügyelőknek joguk van ellenőrizni és olyan változtatásokat eszközölni, amelyekről úgy gondolják, hogy jót tesznek a szervezetnek. Az ellenőrzés és felügyelet révén a vezetők képesek értékelni az egységeik teljesítményét, és a szükséges változtatásokkal képesek korrigálni az eltéréseket. Így javul a szervezet teljesítménye.
6. A vezetők szakmai fejlődése – A decentralizált struktúra lehetővé teszi, hogy a közép- és alsó szintű vezetők ítélőképességet és döntéshozatalt gyakoroljanak. Ez csiszolja döntéshozatali és vezetői képességeiket. Tapasztalatot biztosít számukra, és felkészíti őket a nagyobb felelősségvállalásra.
7. Demokratikus környezet – Egy decentralizált szervezetben viszonylag több alkalmazottat vonnak be a döntéshozatalba. A döntéshozatal minden szinten és minden részlegen folyik. Ez demokratikus környezetet teremt, amely minden embernek azt az érzést adja, hogy hozzájárul a szervezeti célok eléréséhez.
A decentralizáció a döntéshozatalnak a szervezet alsóbb vezetői szintjéig való átszivárgását jelenti. Más szóval azt mutatja, hogy a szervezet bízik a cég fiatalabb funkcionáriusainak döntéshozatali képességeiben. A tervezés, szervezés, irányítás és ellenőrzés funkciói tervszerűen terjednek lefelé a felső szintről az alsó szintre. A decentralizációnak megvannak a maga határozott előnyei és hátrányai.
Az alábbiakban ezeket tárgyaljuk:
A decentralizáció előnyei:
1. Segít javítani a döntéshozatal minőségét:
A decentralizáció értékes időt takarít meg a felső vezetés számára, amikor megszabadítja őket attól a tehertől, hogy minden jelentéktelen és apró vezetői kérdésben döntést kelljen hozniuk. A felső vezetés több időt fordíthat a stratégiai és hosszú távú tervezésre, biztonságban hagyva, hogy a junior szintű alkalmazottak gondoskodjanak a napi szintű döntéshozatalról.
2. A vezetői tehetség fejlesztése:
A képesség és a döntéshozatal csak akkor fejleszthető, ha a szervezeti funkcionáriusok ki vannak téve ennek. Ha lehetőséget kapnak a hatalom gyakorlására és a döntéshozatalra, akkor tesztelhetjük képességeiket. A kitettség megadása biztosítja számukra, hogy növekedjenek és fejlődjenek vezetői tehetségeik. Így elvárható, hogy egyre magasabb szinteken járuljanak hozzá a döntéshozatalhoz és a szervezeti növekedéshez. A decentralizáció lehetőséget biztosít számukra, hogy megmutathassák tehetségüket. Így alkalmassá válnak arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak.
3. Javítja a motivációt és a teljesítményt:
Az emberek elégedettséget éreznek, ha úgy érzik, hogy hozzájárulnak a szervezetük jó teljesítményéhez. Azzal, hogy a szervezet döntési jogkörrel ruházza fel őket, érezteti velük, hogy fontos részei a vezetésnek. Ez növeli a moráljukat és nagyobb erőfeszítésekre motiválja őket. A szervezet összteljesítménye sokszorosára nő.
4. Gyorsítja a döntéshozatalt:
A decentralizált irányítási rendszerben a részlegek döntéshozatali jogköre az egyes részlegeknél és azok vezetőinél van. Ennélfogva a döntések az osztályokon belül meghozhatók anélkül, hogy a problémát a legfelsőbb szintre kellene utalni. Ez időt takarít meg és felgyorsítja a döntéshozatali folyamatot.
5. Jobb ellenőrzés és felügyelet:
A decentralizáció gondoskodik arról, hogy a beosztottak felelősséget kapjanak az egységeikért vagy osztályaikért, és elszámoltathatóvá váljanak. Ez biztosítja, hogy ismerjék az ellenőrzésük alatt álló részlegek működését. Felhatalmazást kapnak a felügyeletre és szükség esetén korrekciós intézkedések megtételére. Ennek eredményeként ez biztosítja a jobban felügyelt és ellenőrzött üzleti szervezetet.
A decentralizáció hátrányai:
A decentralizáció korlátai vagy hátrányai az alábbiakban vannak felsorolva:
1. Költséges – A decentralizált irányítási rendszer nagyobb pénzügyi forrásokat igényel, mivel több képzett és tapasztalt alkalmazottra van szükség a hatékony decentralizáció biztosításához, különösen az alacsonyabb szinteken, ami növeli az adminisztratív költségeket.
2. Nem követik az egységes irányelveket – Megfigyelhető, hogy a követett irányelvek és eljárások szintje nem következetes. A decentralizáció nem hoz egységességet a politikák és eljárások kialakításában és követésében. Ezeket különböző mértékben követik a vezetői személyzet tagjai, akik tehetségüknek és tapasztalatuknak megfelelően dolgoznak.
3. A koordináció problémája – Ahogy egy szervezet terjeszkedik és egyre nagyobb fokú decentralizációt vezet be, a szervezeten belüli koordináció egyre nagyobb problémát jelent. Ahogy a hatáskörök egyre jobban szétszóródnak, az ellenőrzés nehézkessé válik. Koordinációs problémák merülnek fel.
4. Összeférhetetlenség – Ahogy a decentralizáció beindul, és minden részlegnek önálló és profittermelő központként kell működnie, egyre nagyobb nyomás nehezedik a részlegvezetőkre, hogy a részlegük teljesítsen. Ez érdekellentéteket hoz létre a különböző osztályok között.