A stroke utáni delírium összefügg a jobb agyfélteke funkciójának károsodásával?

A balra mutató egyik utcatábla "S. Marco Rialto" feliratú, alatta jobbra mutató másik utcatábla "S. Marco Rialto" feliratú."S. Marco Rialto", below it another street sign reading "S. Marco Rialto" points to the right.

Érezte már úgy, hogy elveszett egy idegen helyen?

Érezte már úgy, hogy összezavarodott? Talán egy másik országban járt, ahol körülötte mindenki más nyelven beszélt? Eltévedtél a szállodád felé, és nem tudtad, hogyan kérj útbaigazítást? Ez a helyzet a legkiegyensúlyozottabb ember számára is idegesítő lehet. Mégis, ez csak egy kis ízelítő abból, hogy milyen érzés lehet egy delíriumban szenvedő számára. A delírium a zavartság akut állapota, amelyet a figyelem, a kognitív funkciók és az éberség hirtelen csökkenéseként írnak le. Az ismeretlen helyen való eltévedés forgatókönyvéhez hasonlóan a delírium tájékozódási zavart okozhat. Érzékelési torzulásokat, rendezetlen gondolkodást, sőt hallucinációkat is produkál.
Egy fiatal nő, aki egy vadmedvét próbál lefényképezni a kórházi szobája előtt; egy anya, aki sír, mert azt hitte, hogy a lánya meghalt, pedig a lánya csak kilépett az ajtón; egy beteg, aki nem tudja, hol van és kik a körülötte lévő emberek. Ezekben az egyénekben egy dolog közös, a delírium. Ők is résztvevői a Kessler Alapítvány tanulmányának, amely a stroke utáni delíriumban megzavart agyi rendszereket vizsgálja. A tanulmány célja, hogy segítsen megérteni, hogy egyes betegek miért épülnek fel sikeresen a stroke után, míg másoknál miért alakul ki delírium, és miért kell hosszabb kórházi tartózkodással, rosszabb fizikai és kognitív funkciókkal, sőt, a halálozás esélyének növekedésével szembenézniük. Ha a klinikusok többet tudnak arról, hogy mi okozza a delíriumban fellépő akut agyi diszfunkciót, akkor talán képesek lesznek a megfelelő pillanatban beavatkozni, hogy megelőzzék vagy kezeljék ezt a szindrómát.
Idősebb, szemüveges fehér férfi az előtérben, akit a mögötte álló ázsiai orvosnő vizsgál

A stroke és a delírium kockázata egyaránt nő az életkorral.

A delírium – talán nem is olyan meglepő módon – összefügg a stroke utáni másik szindrómával, az úgynevezett térbeli elhanyagolással. A térbeli elhanyagoltságot a figyelem és a térbeli megismerés zavara jellemzi. A térbeli megismerés lehetővé teszi az egyének számára, hogy ismereteket szerezzenek és rendszerezzenek a környezetükről, és ezeket az ismereteket felhasználják a cselekvés tervezéséhez. A térbeli elhanyagoltságban szenvedő stroke-túlélők nem cselekszenek, illetve nem vesznek észre dolgokat a térnek a stroke okozta sérüléssel ellentétes oldalán. Úgy tűnik, hogy a térbeli elhanyagolásban szenvedők különösen hajlamosak a delírium kialakulására: minél súlyosabb a térbeli elhanyagolás, annál több delíriumtünet jelentkezik. Ez az eredmény, amelyről a 2016-os Neurorehabilitációs Világkongresszuson számoltak be, azt sugallja, hogy az arousal, a figyelem és a térbeli tájékozódás agyi rendszerei kritikus szerepet játszhatnak a stroke utáni delíriumban, ahogyan tudjuk, hogy a térbeli elhanyagolásban is.”
Az agy jobb oldala szalienciát tulajdonít, koordinálja és áthelyezi a figyelmet a térbeli eseményekre, és kezdeményezi a térbeli cselekvés előkészítését. A jobb agyfélteke tehát a térbeli figyelem és cselekvés szempontjából domináns. A stroke-betegeken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a delírium, akárcsak a térbeli elhanyagolás, gyakrabban alakulhat ki jobb, mint bal oldali sérülések után. Lehet, hogy a térbeli figyelem és tájékozódás jobboldali domináns agyi hálózatának zavara felelős a stroke utáni delíriumért? A Kessler Alapítvány Stroke Rehabilitációs Kutatási Programjának kutatói viselkedési és agyi adatokat gyűjtenek ennek az elméletnek a tesztelésére, ami új figyelem- és viselkedésterápiák, valamint fiziológiai diagnosztikai eszközök és kezelések, például nem invazív agyi stimuláció előtt nyithat kapukat. A delíriumkutatás ígéretes jövője a betegek zavartsági állapotával kapcsolatos zűrzavar feloldása előtt áll.
A szerző megjegyzése: A bejegyzéshez Olga Boukrina, a Kessler Alapítvány Stroke Rehabilitációs Kutatóprogramjának kutatója járult hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.