A környezetszennyezés olyan szennyező anyagok bejutása a környezetbe, amelyek kárt vagy kellemetlenséget okoznak az embereknek vagy más élő szervezeteknek, vagy károsítják a környezetet, és amelyek kémiai anyagok vagy energia, például zaj, hő vagy fény formájában jelentkezhetnek. A szennyező anyagok lehetnek a természetben előforduló anyagok vagy energiák, de szennyeződésnek minősülnek, ha a természetes szintet meghaladják.
Környezetszennyezésről akkor beszélünk, ha a környezet nem képes az emberi tevékenység káros melléktermékeit (mérgező gázkibocsátás) kellő időben feldolgozni és semlegesíteni anélkül, hogy a rendszerében szerkezeti vagy funkcionális károsodások keletkeznének.
A szennyezés egyrészt azért következik be, mert a természetes környezet nem tudja lebontani a természetellenesen keletkezett elemeket (azaz az antropogén szennyezőanyagokat), másrészt pedig az ember nem tudja, hogyan lehet ezeket a szennyezőanyagokat mesterségesen lebontani. Sok évig is eltarthat, amíg a természet megpróbálja lebontani a szennyező anyagokat; az egyik legrosszabb esetben – a radioaktív szennyező anyagok esetében – akár évezredekig is eltarthat, amíg az ilyen szennyező anyagok lebomlása befejeződik.
Miért fontos a szennyezés?
Elsőként és leginkább azért fontos, mert negatív hatással van az olyan létfontosságú környezeti szolgáltatásokra, mint a tiszta levegő és a tiszta víz biztosítása, amelyek nélkül az általunk ismert földi élet nem létezne. Az emberek az okai a szennyezésnek. A szennyezés hatással van a környezetünkre, mert a vízszennyezés hatással lehet az emberek és a növények életkörülményeire. A környezetszennyezés a környezetünk elindulását és hanyatlását okozhatja. Ha nincs tiszta víz a növények és a fák számára, hogyan fogunk papírt készíteni és zöldséget termeszteni az emberek számára, hogy megegyék? Ezért a nagy gondolat érinti a környezetet és az emberek a szennyezés fő okozói.
A környezetszennyezés fajtái
Általánosságban a környezetszennyezésnek sok fajtája van, de a legfontosabbak a következők:
- Légszennyezés – a legjelentősebbek közé tartozik a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szén-monoxid, az ózon, az illékony szerves vegyületek és a levegőben szálló részecskék, a radioaktív szennyező anyagok valószínűleg a legpusztítóbbak közé tartoznak (különösen, ha nukleáris robbanások során keletkeznek)
- Vízszennyezés – ide tartoznak a rovarirtók és a gyomirtók, élelmiszer-feldolgozási hulladékok, az állattartásból származó szennyező anyagok, illékony szerves vegyületek, nehézfémek, vegyi hulladékok és mások
- Talajszennyezés (szennyezés) – szénhidrogének, oldószerek és nehézfémek
A modern iparosodott társadalmakban a fosszilis tüzelőanyagok (olaj, gáz, szén) gyakorlatilag minden elképzelhető korlátot átléptek, és szilárdan beépültek mindennapi életünkbe. A fosszilis tüzelőanyagokat nemcsak a nyilvánvaló mindennapi szükségleteinkhez (például az autó tankolásához), valamint az energiatermelő iparban használjuk, hanem ezek (konkrétan a kőolaj) olyan termékekben is jelen vannak, mint a mindenféle műanyagok, oldószerek, mosószerek, aszfalt, kenőolajok és az ipari felhasználásra szánt vegyi anyagok széles skálája.
Az egyéb szennyezőforrások közül a mezőgazdaság (állattenyésztés) említést érdemel, mint a legnagyobb légszennyezést eredményező ammóniakibocsátó. Az üvegházhatású gázok teljes mennyiségének mintegy 30%-a a mezőgazdasági termelésben keletkezik. Ebből a mezőgazdasági talaj 32%-ot termel, az állattenyésztés 31%-ot, a növénytermesztés 12%-ot, a trágyakezelésből 6%-ot, az egyéb kibocsátások 19%-át.
A környezetszennyezés nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak is sok gondot okoz, számos állatfajt veszélybe sodorva, sőt kipusztítva. A környezetszennyezés határon átnyúló jellege még nehezebbé teszi kezelését.
Széles körben elismert tény, hogy a természeti erőforrások jelenlegi költségvetését óriási mértékben túlköltjük – a jelenlegi kihasználási ütem mellett nincs mód arra, hogy a környezet időben helyreálljon, és a jövőben is jól “teljesítsen”.