PMC

MIT KÖZVETÍTETT A MÉDIA

Az NBC News Health cikkében3 Dr. Brasky-t idézik, aki némileg túllépi a 2013-as folyóiratcikkben szereplő következtetés határait,1 és arra utal, hogy egyes férfiak számára a “mega, mega” dózisú halolaj-kiegészítők szedése “valószínűleg egy kicsit veszélyes”.”

Az NBC cikke azt is megjegyzi, hogy míg az Amerikai Szívgyógyász Szövetség a szívbetegek számára heti kétszeri halfogyasztást és esetleg halolajkapszulák szedését ajánlja, a legújabb tanulmányok szerint az extra omega-3 zsírsavak szedése kevéssé befolyásolja a szívbetegségeket.3 A cikk azt is megemlíti, hogy a kutatók a növényi olajokban található zsírsavakat nem tartották összefüggésbe hozhatónak a prosztatarák kockázatával.3

A New England Journal of Medicine 2013. májusi számában megjelent tanulmányban4 12 000 szívbeteg, de szívrohamot nem szenvedett beteg körében a napi 1 g omega-3 zsírsav pótlása nem csökkentette a megbetegedési vagy halálozási arányt. Ezért a változástól ódzkodó férfiak számára – tekintettel arra, hogy a szívbetegség sokkal gyakoribb, mint a prosztatarák – az omega-3 kardioprotektív hatásával kapcsolatos kételyek árnyéka döntő tényező lehet.

Az ilyen jelentések által kiváltott döntések William Harris, PhD, a vermillioni University of South Dakota School of Medicine orvosprofesszora és a virginiai Richmondban működő Health Diagnostic Laboratory, Inc. vezető tudósa számára valódi aggodalmat jelentenek. Egy interjúban elmondta:

Sok hipertrigliceridémiás ember, aki vényköteles halolajat kap, kísértésbe eshet, hogy ne szedje azt – és ez helytelen. Emellett jóval több egyén szed halolaj-kiegészítőket, és szeret magas omega-3 tartalmú halat enni, mert úgy gondolják, hogy az jót tesz nekik. Az üzenet, amit most kapnak – hogy az omega-3 általában rossz – helytelen.

A MedCity News cikkében5 dr. Harris határozottan egyetértett ezzel a kijelentéssel, azzal vádolva, hogy bár a Brasky-tanulmány1 minden bizonnyal jogosan egészítette ki az omega-3 zsírsavakkal kapcsolatos prosztatarákról szóló bizonyítékokat, ez a kutatócsoport és a médiatudósítás “az eredményeket messze túlterjeszti az adatokon.”

A megalapozatlan extrapoláció szerinte az, hogy “az omega-3 bevitel a prosztatarák kockázatának növekedését okozza”. … A korreláció nem jelent ok-okozati összefüggést.”

Dr. Harris rámutatott, hogy a Brasky és munkatársai1 nem szolgáltattak adatokat a halbevitelről vagy a táplálékkiegészítők használatáról. Így azt a kérdést, hogy a halolaj-kiegészítők vagy a több olajos hal bevitele növeli-e a prosztatarák kockázatát, nem vizsgálták.

A LecturePadon közzétett Brasky-cikk további kritikájában6 felsorolta az omega-3 zsírsav-kiegészítéssel kapcsolatos nyolc nagy randomizált klinikai vizsgálatot (1. táblázat), amelyek a rákos megbetegedések diagnózisáról vagy a rákos halálozásról számoltak be, és amelyekben összesen több mint 78 000 alany vett részt. A lista a nyolc vizsgálatból hatban a rákdiagnózisok vagy rákhalálozások kis mértékű növekedését mutatta ki, de az omega-3 zsírsav-kiegészítésre vonatkozó növekedések egyik vizsgálatban sem érték el a statisztikai szignifikanciát.

1. táblázat

Reportált rákdiagnózisok (vagy rákhalálozás)

Kísérlet No. Duration (Years) Placebo Omega-3
AlphaOmega (prostate cancer) 4,837 3.4 0.8% 1.4%
GISSI–Heart Failure (cancer death) 6,975 3.9 3.2% 3.1%
GISSI–Prevenzione 11,320 3.5 2.25% 2.65%
JELIS 18,645 4.6 2.4% 2.60%
SU.FOL.OM3 (cancer death) 2,501 4.2 6.5% 7.0%
ORIGIN 12,536 6.2 No difference in rate of cancer No difference in rate of cancer
Risk and Prevention 12,513 5.0 7.2% 7.9%
OMEGA 3,851 1.0 1.4% 1.7%

GISSI = Gruppo Italiano per lo Studio della Sopravvivenza nell’Infarto Miocardico; JELIS = Japan eicosapentaenoic acid (EPA) Lipid Intervention Study; ORIGIN = Outcome Reduction with Initial Glargine Intervention; SU.FOL.OM3 = SUpplementation with FOlate, vitamin B6 and B12 and/or OMega-3 fatty acids.

Dr. Harris a halbevitellel és a magasabb omega-3 zsírsav-bevitellel kapcsolatos kiterjedt irodalmat idézte, amely a prosztatarák előfordulásának és halálozásának alacsonyabb előfordulását, a már prosztatarákban szenvedő férfiak jobb túlélését és az agresszív prosztatarák kockázatának csökkenését bizonyította. Továbbá az Urológiai Világalapítvány adataira7 hivatkozva megjegyezte, hogy a prosztatarák előfordulása magas Észak-Amerikában és Észak-Európában (a kaukázusiak és az afroamerikaiak körében (63 és 102/100 000 fő), Ázsiában viszont alacsony. Mivel a japánok omega-3-zsírsav-bevitele körülbelül nyolcszorosa az amerikaiakénak, és vérükben kétszer olyan magas az omega-3-zsírsavszint, magasabb kockázatra lehetett számítani. Azonban a japán prosztatarák aránya, amely 2008-ban 22,7/100 000 volt, drámaian alacsonyabb volt, mint az amerikai 83,8/100 000 arány.8

A Brasky cikke szerint az összes omega-3 zsírsav (EPA + DPA + DHA) átlagos százalékos aránya 4,66% (tartomány: 4,56%-4,75%) volt a rákos betegeknél.1

“Ezek az omega-3-szintek” – Dr. Harris szerint – “jóval alacsonyabbak voltak, mint ami az omega-3-kiegészítőket szedő egyénektől elvárható lenne.”

A Brasky cikk szignifikánsan alacsonyabb omega-3 (EPA + DPA + DHA) szinteket mutatott ki a prosztatarák nélküli férfiaknál 4-nél.48% (tartomány, 4,41-4,55; P = 0,002).1 Ennek a különbségnek (4,48%-ról 4,66%-ra) a klinikai jelentőségét Dr. Richard Deckelbaum, a New York-i Columbia Egyetem Humán Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója megkérdőjelezte. Egy interjúban kifejtette:

A zsírsavszintekre specializálódtam, és meglepett, hogy milyen kicsi az omega-3 zsírsavak közötti különbség, különösen az EPA, a DPA és a DHA esetében. A mi laboratóriumunkban ezeket a kis különbségeket nem tartanánk biológiailag jelentősnek. A SELECT vizsgálatban részt vevő alanyok nagy száma miatt azonban kiderült, hogy statisztikailag szignifikánsak.”

Elképzelése szerint talán maga a prosztatarák okozhatja ezeket a “nagyon kis” változásokat a zsírsavszintekben. Azt mondta: “Nem egészen világos, hogy hol van a tyúk és hol a tojás.”

Megjegyezte, hogy Dr. Harris ugyanezt a lehetőséget említette – hogy a prosztatarák magasabb omega-3 zsírsavszintje “ártatlan szemlélődő” lehet.”

Dr. Deckelbaum megjegyezte, hogy az észak-amerikaiak omega-3 zsírsav-bevitele általában alacsonyabb, mint kellene, és sürgette, hogy az emberek kövessék az American Heart Association ajánlását az omega-3-bevitel növelésére.

A Brasky elemzéseiből levont következtetésekkel kapcsolatban azt mondta: “Én biztosan óvatosabb lettem volna, és nem tettem volna ezek alapján ajánlásokat.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.