A Kuleshov-effektus az az elképzelés, hogy egy sorozatban két felvétel hatásosabb, mint egyetlen felvétel önmagában. Ez a hatás egy kognitív esemény, amely lehetővé teszi a nézők számára, hogy értelmet nyerjenek a két egymás utáni felvétel kölcsönhatásából. Kuleshov úgy vélte, hogy a filmkészítésben a felvételek kölcsönhatása az, ami megkülönbözteti a mozit a fotográfiától, mivel a fényképek elszigetelten egyetlen felvételek, amelyek nem teszik lehetővé a nézők számára, hogy ugyanezt a jelentést levezessék.
- Ki az a Kuleshov?
- Hogyan bizonyította Kuleshov a hatását?
- Miért fontos még mindig a Kuleshov-effektus
- Alfred Hitchcock és a Kuleshov-effektus
- “Hátsó ablak”
- “Psycho”
- Példák a Kuleshov-effektusra
- “Se7en”
- “A bárányok hallgatnak”
- “Inside Out”
- “Érkezés”
- “A sötét lovag felemelkedik”
- “Harmadik típusú közeli találkozások”
- A Kuleshov-effektus megfordítása
Ki az a Kuleshov?
Lev Kuleshov orosz filmrendező volt, aki különbséget akart tenni a különböző művészeti médiumok, köztük a mozi, az irodalom, a színház és a fotográfia között. Lenyűgözte az a hatalom, amellyel a filmszerkesztők manipulálni tudják a nézők érzelmeit. Azt a kérdést tette fel, hogy “mi különbözteti meg a mozit a többi médiumtól?”, és úgy vélte, a válasz a bemutatott anyagok megszervezésében rejlik. Így született meg a Kuleshov-effektus, amely több mint egy évszázaddal később is hatással van a modern filmkészítésre.
Amellett, hogy filmrendezőként dolgozott, Kuleshovot az egyik legkorábbi teoretikusnak is tartják, aki a filmmel foglalkozott. A művészeti médiumok formáinak megkülönböztetésére vonatkozó kérdését 1910-ben tette fel, meghatározva ezzel a filmre gyakorolt hatását. Kuleshov 1917-ben rendezte első filmjét, együtt dolgozott egy dokumentumfilmes stábbal, amely az orosz polgárháborúról tudósított, és korai szovjet filmes kurzusokat tartott a Nemzeti Filmiskolában.
Hogyan bizonyította Kuleshov a hatását?
Bő egy évtizeddel azután, hogy felvetette a kérdését, Kuleshov demonstrációk sorozatával bizonyította a hatást, ahol egy emberről és egy másról készült felvétel között vágott, hogy meghatározza, melyik milyen érzelmeket közvetít. Az elsőben a férfit egy koporsóban fekvő gyermek felvétele követte, a másodikban a férfit és egy tál levest, a harmadikban pedig a férfit egy kanapén fekvő nő követte. Ezek a megfelelő felvételek szomorúságot, éhséget és vágyat közvetítettek.
A demonstráció létrehozásával Kuleshov azt sugallta, hogy a felvételen szereplő férfi azt nézi, ami vele szemben áll, még ha valójában nem is ez a helyzet. Még a legkorábbi demonstrációjában is ugyanazt a felvételt használta Kuleshov egy férfi változatlan arckifejezésével. Ami megváltozott, az az arckifejezés érzékelése volt, amikor egy másik felvétellel párosult, amely érzelmeket váltott ki a nézőkből.
Ez a hatás átalakította a filmkészítés folyamatát, mivel a folyamatban részt vevők rájöttek, hogy a felvételek szerkesztésével és összerakásával szinte bármilyen reakciót ki tudnak váltani. Rájöttek, hogy a filmkészítés vágási fázisában összefűzött felvételek képesek manipulálni az időt, a teret és a néző reakcióját.
Miért fontos még mindig a Kuleshov-effektus
A hatás messze Kuleshov eredeti javaslatán, sőt még életében is hatással volt a filmiparra. Abból, amit Kuleshov a bemutatói során bizonyított, új vágási technikák és kameraszögek születtek.
A filmkészítők kihasználták azt a képességet, hogy a felvételválasztás és a vágási lehetőségek alapján érzelmeket idézzenek elő. Steven Spielberg egy híres rendező, aki filmjeiben következetesen erre a hatásra támaszkodik.
Alfred Hitchcock és a Kuleshov-effektus
Alfred Hitchcock, a legendás filmrendező nagyban támaszkodott a Kuleshov-effektusra. Hitchcock felhasználta Kuleshov demonstrációját, de egy kicsit tovább ment, és minden egyes sorozat első képsorozatában módosította az alany arckifejezését. Az általa “tiszta mozi”-ként emlegetett adaptációja három felvételt tartalmazott:
- Nagyfelvétel
- Nézőpont
- Reakció
Ez a beállítás azt sugallta, hogy a nézőnek nem feltétlenül kell üres lap, hogy érzelmeket rendeljen a szereplőhöz, hanem a hatás sokkal inkább azon alapul, hogy a szereplő mit lát az egymás mellé helyezett felvételen.
“Hátsó ablak”
Hitchcock “Hátsó ablak” című filmje nagymértékben támaszkodik a Kuleshov-effektusra a film során felgyülemlő feszültség megteremtéséhez. Egész jelenetek váltakoznak a Jimmy Stewart által játszott főszereplő és az ablakon keresztül látottak között, különböző érzelmeket generálva, ahogy a nézők tanúi lesznek az ő nézőpontjának. Stewart a film elkészülte után arra panaszkodott, hogy az általa nyújtott alakítás eltér attól, ahogyan a karakterét ábrázolták ennek a vágási technikának köszönhetően.
“Psycho”
A másik Hitchcock-thriller, a “Psycho” a Kuleshov-effektust használja a híres zuhanyjelenetben. A történtek megértése, Janet Leigh karakterének leszúrása csak utalásszerűen történik, mivel a nézők csak három képkockán látják a húst átszúró kést. A nézet Leigh-ről a késsel felfegyverkezett gyilkosra vált, ami ezt a hatást hozza létre, hogy félelmet és feszültséget keltsen a nézőben.
Példák a Kuleshov-effektusra
A Kuleshov-effektus további példáit láthatja az elmúlt száz év filmjeiben, valamint felhasználhatja ezt az elméletet saját filmkészítési folyamatának inspirálására.
“Se7en”
A “Se7en” egyik jelenete a dobozban lévő dolgok és a jelenet egyes szereplőinek reakciói között vág, amelyek mindegyike drasztikusan különbözik a többitől. Ahhoz, hogy megértsük a jelenetet és azt, hogy mi következik, a közönségnek látnia kell a reakciót arra, ami a dobozban van.
“A bárányok hallgatnak”
Kuleshov elmélete teljes mértékben érvényesül “A bárányok hallgatnak”-ban, feszültséget generálva a szereplők között, miközben a jelenet egy izgalmas leleplezésre készül.
Ez a különleges jelenet a legtöbb nézőben is különleges reakciót vált ki, mivel egy dolgot igaznak hittek, csak hogy kiderüljön az ellenkezője.
“Inside Out”
A Kuleshov-effektus még a gyerekfilmekben is megjelenik, köztük a Pixar “Inside Out”-jában. A nézők látják, ahogy Riley tévét néz, és a Fear karakterének reakcióján keresztül ő is reagálni kezd a jelenetre. Ide-oda váltogatunk Riley, Fear és a többi érzelem, valamint a tévé között, hogy lássuk az eszkalációt.
“Érkezés”
Az “Érkezés”-ben a közönség a főszereplő életének felvillanásait látja a kezdőjelenetben. A jelenetek egymás mellé helyezése érzelmeket vált ki, amikor a közönség megtudja, hogy Louise gyászol, mivel rákban elvesztette gyermekét, később pedig nyelvészeti szaktudásával felveszik, hogy kommunikáljon az idegenekkel. A főszereplőnek feltételezett szomorúság más megvilágításba helyezi őt, ami a történet előrehaladtával változik.
jelenet az “Érkezés”
“A sötét lovag felemelkedik”
A “A sötét lovag felemelkedik” című filmben, Christoper Nolan “Batman” franchise-ának utolsó részében a nézők végignézik, ahogy a Macskanő szemtanúja annak, ahogy Batmant legyőzi Bane, a film főgonosza. A nő nézőpontjának és a szomorú jelenetnek az egymás mellé helyezése sajnálatot kelt.
“Harmadik típusú közeli találkozások”
Steven Spielberg a Kuleshov-effektus mestere filmjeiben, köztük a “Harmadik típusú közeli találkozások”-ban. Egyik alapfelvétele a “Spielberg-arc”, amely egy közeli reakciófelvétel valamire, amit a szereplő lát, és reakciót vált ki a nézőkből.
Nézd meg a Kuleshov-effektus további példáit számos népszerű filmben.
A Kuleshov-effektus megfordítása
“Az elveszett frigyláda fosztogatói” című filmben Indiana Jones a piactéren keresztül keresi Mariont és fogvatartóját. Amikor már azt hiszi, hogy a nyomukra akadt, megáll, és döbbent tekintettel fürkészi a környéket. Csak akkor, amikor Steven Spielberg rendező megmutatja, mit lát – egy tengernyi kosarat, pont olyat, mint amilyenben Mariont elfogták. Ekkor a néző átérezheti a rettegést vagy a pánikot, amit Indy érezhet.
Spielberg hasonlóan kezeli a hatást a “München”-ben. Eric Bana karaktere a “Münchenben” megpróbál visszatérni a normális életbe, de csak elképzelni tudja a tetteket, amelyeket elkövetett, hogy bosszút álljon.
A hatás bizonyítékát a “Jurassic Park”
Jelenet a “Jurassic Park”
A Kuleshov-effektus a dinoszauruszok méreteit ábrázolja.
A filmkészítő végső soron a közönséget és a filmnézés élményére adott reakcióját irányítja, és a jó filmkészítő tiszteletben tartja, felforgatja és kihasználja ezt az irányítást, amikor a jeleneteket összevágja.
A Kuleshov-effektusról és arról, hogyan fejlesztheted a képességeidet, többet megtudhatsz, ha itt jelentkezel a Nashville Film Institute-ba.