Bűntudat

Nézet a törött virágváza mellett álló ember lábáról's feet standing next to a broken flower vaseA bűntudat egy olyan érzés, amelyet az emberek általában azután éreznek, hogy szándékosan vagy véletlenül valami rosszat tettek. Az ember bűntudata általában az erkölcsi kódexéhez kapcsolódik.

A bűntudat nem feltétlenül rossz. Néha még produktív is. A rossz érzés egy hiba elkövetése után változáshoz vezethet, például bocsánatkéréshez vagy ahhoz a döntéshez, hogy a jövőben más döntéseket hozunk. A “bűnös élvezet” leírhat valami ártalmatlan dolgot, amit az ember akkor is élvez, ha úgy érzi, hogy nem kellene, vagy szégyelli az ízlését.

A bűntudat azonban néha nem segít. Fizikai tüneteket, önbizalomhiányt, csökkent önbecsülést és szégyent okozhat. Nehéz lehet leküzdeni ezeket az érzéseket, különösen a krónikus bűntudat esetében. De lehetséges, különösen segítséggel.

Ha bűntudat érzésével küzd, forduljon képzett tanácsadóhoz, aki segíthet eljutni ezeknek az érzéseknek a gyökeréhez, megérteni, hogy miért tartanak fenn, és segíthet kezelni őket. Ezáltal megelőzheti, hogy negatívan befolyásolják Önt.

  • Mi a bűntudat?
  • A bűntudat pszichológiája
  • A bűntudat típusai
  • A bűntudat hatásai
  • A bűntudat fizikai tünetei

Mi a bűntudat?

Nem mindig könnyű megérteni, mi a bűntudat. Valójában a bűntudatot és a szégyent gyakran összekeverik egymással, pedig ezek különálló érzelmek. A bűntudat a megbánás vagy a felelősség érzését írja le, amely a tettekkel kapcsolatos. Az emberek érezhetnek bűntudatot olyan dolgok miatt, amelyeket ténylegesen rosszul csináltak, olyan dolgok miatt, amelyekről úgy gondolják, hogy az ő hibájuk volt, vagy olyan dolgok miatt, amelyekért nem voltak felelősek. A túlélők bűntudata például olyan embereket érinthet, akik túléltek tragédiákat, amikor sokan mások meghaltak.

Az emberek általában csak olyan tettek miatt éreznek bűntudatot, amelyeket “rossznak” vagy “helytelennek” tartanak. Egy olyan személy, aki úgy gondolja, hogy magasabb bérre jogosult, ellophat kisebb összegeket a főnökétől anélkül, hogy valaha is bűntudatot érezne. De az a személy, aki talál egy pénztárcát, és megtartja benne a pénzt anélkül, hogy bármilyen erőfeszítést tenne a tulajdonosának felkutatására, hónapokig vagy akár évekig is bűntudatot érezhet, ha úgy gondolja, hogy a “helyes” dolog az lett volna, ha leadja a pénztárcát.

Néhány ember krónikus bűntudatot érez, ami az elégtelenség érzéséhez vezethet. Ez a fajta bűntudat a pozitív változás helyett destruktív cselekedetekhez vezethet. Az emberek manipulálhatnak másokat az úgynevezett “bűntudat-trip” segítségével is, amikor egy személy bűntudatát eszközként használják arra, hogy megtegye, amit akar.

Aki bűntudatot érez valamiért, amit tett, az lépéseket tehet a hibája kijavítására, bocsánatot kérhet, vagy más módon jóváteheti azt. Ez általában a bűntudat csökkenését eredményezi.

A szégyenérzetet azonban, amely az önmagával kapcsolatos megbánást vagy felelősségérzetet írja le, nehezebb lehet kezelni. Nem mindig könnyű csökkenteni a szégyenérzetet, különösen a nem teljesen megértett szégyenérzetet. Az emberek néha úgy érzik, hogy szégyellik önmaguk egy részét, hogy nem tudják, miért. Az ember akkor is érezhet szégyent, ha mások tudomást szereznek olyan cselekedeteiről, amelyek miatt bűntudatot érez.

A szégyen miatt az emberek méltatlannak vagy valahogyan elégtelennek érezhetik magukat. Elszigetelődéshez, önbüntető cselekedetekhez vagy más potenciálisan káros viselkedéshez vezethet.

Bűntudat pszichológia

A bűntudat egy kondicionált érzelem. Más szóval az embereket arra kondicionálják (megtanulják), hogy bűntudatot érezzenek. Bizonyos tényezők valószínűbbé tehetik, hogy egy személy krónikus vagy túlzott bűntudatot érez. Ilyen tényezők lehetnek a kultúrájuk, a családjuk vagy a vallási neveltetésük. Ha például a szülők következetesen bűntudatot ébresztenek a gyermekben, vagy következetesen visszatartják a dicséretet, a gyermek úgy érezheti, hogy semmi, amit tesz, soha nem elég jó. Ez bűntudatkomplexushoz vezethet.

Azoknak az embereknek, akik küzdenek a krónikus bűntudat leküzdésével, nagyobb lehet a depresszió, a szorongás vagy más mentális problémák kockázata. A mentális egészségügyi problémákkal küzdő embereket viszont elhatalmasodhatnak rajtuk a mentális állapotukkal vagy az ezzel kapcsolatos viselkedésükkel kapcsolatos bűntudat érzései. Egy depressziós személy, aki önelszigetelődik, bűntudatot érezhet például azért, mert kizárja a barátait, de nem tud ellene tenni.

A múltbeli hibákhoz vagy kudarcokhoz kapcsolódó bűntudat további küzdelmek elé állíthatja az embert. Néha a bűntudat megakadályozhatja azt is, hogy a személynek teljes értékű kapcsolatai legyenek másokkal.

A bűntudat típusai

A bűntudatot és a pszichológiát összekötő kutatások nem mindig értenek egyet. Egyes tanulmányok szerint a bűntudat segíthet megvédeni az embereket az érzelmi nehézségektől. Mások szerint a bűntudat, különösen a túlzott bűntudat, hozzájárul az érzelmi és mentális distresszhez.

A bűntudatnak általában három különböző típusa létezik.

  • Reaktív bűntudat: A reaktív bűntudat akkor következik be, amikor az ember úgy véli, hogy vagy a saját személyes meggyőződései ellen cselekedett, hogy mi az erkölcsileg jó, vagy a társadalom által az elfogadható viselkedésre vonatkozó normák ellenében.
  • Előzetes bűntudat: Ez a bűntudat annak a gondolatnak az eredménye, hogy a személyes erkölcsi normák vagy a társadalom normái ellen cselekszünk. Az ember azért dönthet úgy, hogy nem tesz meg egy bizonyos cselekedetet, mert tudja, hogy az helytelen, vagy úgy gondolja, hogy ezzel árthat másoknak.
  • Egzisztenciális bűntudat: Ez a bűntudat bonyolultabb lehet. Az egzisztenciális bűntudat leírhatja a személy általános igazságtalansággal kapcsolatos érzéseit, vagy azt a gondolatot, hogy “az élet nem igazságos”. Leírhatja azt a bűntudatot is, amelyet egy személy a mások életére gyakorolt negatív hatása miatt érez.

Egyes kutatók tovább osztják a bűntudatot két kategóriára. Ezeket a kategóriákat a bűntudat fenti típusaitól elkülönítve lehet vizsgálni.

  • Maladaptív bűntudat: Ez a fajta bűntudat gyakran negatív hatással van az életre. Ilyen bűntudat lehet a krónikus bűntudat (szégyenérzettel kapcsolatos bűntudat) és egyéb bűntudat, amely mentális vagy érzelmi distresszhez vezet.
  • Adaptív vagy pro-szociális bűntudat: Ezt a fajta bűntudatot hasznosnak tartják, mivel a személynek a helytelen cselekedetek és a felelősség megértéséhez kapcsolódik.

A bűntudathoz számos forrás hozzájárulhat.

Család

A gyermek általában a családtagoktól, különösen a szülőktől tanulja meg a “helyes” és a “helytelen” fogalmát. Amikor a gyermek rosszul viselkedik, a szülők általában csalódottságukat fejezik ki, és következményt szabnak ki. A szülő csalódottságának tudata a megbánás érzését válthatja ki. A gyermek mindent meg akarhat tenni, hogy visszanyerje a szülei elismerését.

Kultúra

Ha egy személy kultúrája szerint egy bizonyos viselkedés helytelen, az illető bűntudatot érezhet, még akkor is, ha a saját erkölcsi kódexe azt mondja, hogy az adott viselkedéssel nincs semmi baj. Egy nem házas személy, aki olyan kultúrában nevelkedett, amely elriasztja a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, bűntudatot érezhet, amikor szexel, még akkor is, ha úgy gondolja, hogy teljesen rendben van, ha házasság nélkül is szexel.

A bűntudatos kultúra hangsúlyozza a személy viselkedésének másokra gyakorolt hatását, és ezt összekapcsolja azzal, hogy az adott személyt hogyan látják mások. Ha egy személy cselekedetei másoknak kárt vagy szenvedést okoznak, az illető elveszíti a társadalmi tiszteletet, vagyis az “arcát”. Amíg nem tesz jóvátételt, addig gyakran “kegyvesztettnek” tekintik a társadalom szemében. A bűntudat kultúráiban a hiba kijavítása, a bocsánatkérés és/vagy a jóvátétel valamilyen módon helyrehozhatja a kárt.

Vallási hiedelmek

Egyes vallási hagyományok jobban hangsúlyozzák a bűntudatot, mint mások. Ha egy személy cselekedetei nincsenek összhangban a vallás tanításaival, a bűntudat gyakran abból a hitből fakad, hogy egy isteni hatalom ismeri a tetteiket, és felelősségre vonja őket. Ez gyakran arra készteti az embert, hogy bevallja a hibáit, bűnbánatot tartson (ez egy önmagán belüli cselekedet), és tegyen valamit a hiba kijavítása érdekében.

A “bűntudat” vagy egy belső hang gondolata, amely megmondja valakinek, ha rosszat tett, nem szigorúan vallásos, de gyakran része a vallási hagyományoknak. Aki bűntudatot érez, azt ez a belső hang arra ösztönözheti, hogy valamilyen módon javítsa ki a hibáját.

Társadalom

A bűntudat származhat abból az aggodalomból, hogy mások mit fognak gondolni bizonyos meggyőződésekről vagy viselkedésről. Ily módon a társadalomnak nagy hatása lehet egy személy bűntudatára. A tudat, hogy más emberek láthatják és megítélhetik a cselekedeteket, befolyásolhatja az ember döntéseit. Ez a bűntudat lehet jó dolog, mivel támogatja a társadalmi normákat vagy erkölcsi szabályokat, amelyeket az emberek általában követnek, mint például: “Nem helyes lopni” vagy “Ha elütöm valaki parkoló autóját, hagyjak üzenetet a telefonszámommal és a nevemmel.”

A bűntudat hatásai

A bűntudat pszichológiai hatásai hasznosak lehetnek, ha arra ösztönzik a személyt, hogy változtasson a viselkedésén. Máskor azonban szorongást okozhatnak. Kutatások kimutatták, hogy a bűntudat és a depresszió például gyakran összefügg. A kutatások arra is utalnak, hogy a szorongás, valamint a kényszerbetegség (OCD) is összefügghet a bűntudat vagy a szégyen érzésével.

Ha valaki nem tudja kijavítani a hibáját, a bűntudat mindaddig fennmaradhat, amíg nincs lehetősége a jóvátételre. A jóvá nem tehető cselekedetből eredő bűntudat, például ha valaki úgy érzi, hogy közvetve ő okozta egy másik ember halálát, tartósan negatív hatással lehet az életére. A terápia gyakran segíthet a személynek abban, hogy foglalkozzon ezekkel az érzelmekkel, és átformálja a történtekkel kapcsolatos érzéseit.

A bűntudat másik hatása a bűntudatkomplexus. Ez az a tartós bűntudat, amelyet a személy az általa okozottnak vélt károk miatt érez. Lehet, hogy nem tettek semmi rosszat, de abban a félelemben élnek, hogy majd fognak, vagy azt hiszik, hogy mindig hibáznak, és “semmit sem tudnak jól csinálni”. A bűntudatkomplexus szorongással és szégyennel társulhat. Összefügghet az illető gyermekkorával: Ha a szülők túlzottan rosszallóak vagy visszatartják a dicséretet, a gyerekek gyakran érezhetnek bűntudatot azért, amit “rossznak” tartanak.”

A bűntudat fizikai tünetei

A fel nem oldott bűntudattal rendelkező emberek ingerlékenyek vagy mindig idegesek lehetnek. Túlságosan ragaszkodóak vagy bocsánatkérőek lehetnek.

A bűntudat érzései gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánulnak. These might include:

  • Insomnia or trouble sleeping
  • An upset stomach, nausea, or other digestive issues
  • Stomach pain
  • Muscle tension
  • Head pain
  • Tearfulness

Generally, addressing the guilt will help resolve these symptoms.

  1. Belden, A. C., Barch, D. M., & Oakberg, T. J. (2015). Anterior insula volume and guilt: Neurobehavioral markers of recurrence after early childhood major depressive disorder. JAMA Psychiatry, 72(1). Retrieved from https://jamanetwork.com/journals/jamapsychiatry/fullarticle/1935483
  2. Brown, B. (2013, January 14). Shame v. guilt. Retrieved from https://brenebrown.com/blog/2013/01/14/shame-v-guilt
  3. Holloway, J. D. (2005). Guilt can do good. Monitor on Psychology, 36(10). Retrieved from https://www.apa.org/monitor/nov05/guilt.aspx
  4. Huhmann, B. A., & Brotherton, T. P. (2013, May 31). A content analysis of guilt appeals in popular magazine advertisements. Journal of Advertising, 26(2). Retrieved from https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00913367.1997.10673521
  5. Peterson, T. J. (2016, July 7). Guilt: A distressing effect of anxiety. Retrieved from https://www.healthyplace.com/blogs/anxiety-schmanxiety/2016/07/guilt-a-distressing-effect-of-anxiety
  6. Schafler, K. (n.d.). The difference between guilt and shame. Retrieved from https://www.katherineschafler.com/blog/the-difference-between-guilt-and-shame
  7. Tilghman-Osborne, C., Cole, D. A., & Felton, J. W. (2014, August 3). Definition and measurement of guilt: Implications for clinical research and practice. Clinical Psychology Review, 30(5). Retrieved from https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4119878/
  8. Understanding guilt. (n.d.). Mental Illness Fellowship Australia. Retrieved from http://www.sharc.org.au/wp-content/uploads/2017/06/Understanding-guilt-Wellways.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.