Dr. Benjamin Rush a hazafiak mindenese volt: filozófus, orvos, a társadalmi igazságosság szószólója, politikus és a Függetlenségi Nyilatkozat aláírója – ez csak néhány jellemzője ennek a zseniális gyarmati elmének. A nagy energiával és buzgalommal rendelkező Rush minden törekvésében lelkes volt. Mélyen hatott rá a felvilágosodás, és minden tevékenységében ügyesen ötvözte az észt és a logikát. Mint ilyen, helyeselte a kísérletezést, szemben az anekdotikus bizonyítékokkal. A korabeli kémiai tanulmányai elsőrangúak voltak, és a mentális betegek szószólójaként a modern pszichiátria egyik amerikai megalapítójának tartják.
A New Jersey-i Főiskolán (ma Princeton Egyetem) 1760-ban végzett, a tizennégy éves Rush ezután a philadelphiai orvos, Dr. John Redman gyakornoka lett, aki arra bátorította pártfogoltját, hogy külföldön folytassa orvosi tanulmányait. 1766 és 1768 között a skóciai Edinburgi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol orvosi diplomát szerzett. Rush több nyelven is folyékonyan beszélt.
A gyarmatokra visszatérve Rush aktívan részt vett a hazafiak ügyében, miközben a gyarmatok és Anglia között forrongtak, majd elmérgesedtek a problémák. Rush tagja volt a Szabadság Fiainak, szolgált a pennsylvaniai gyűlésben, tagja volt a kontinentális kongresszusnak, aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, és két évig a kontinentális hadsereg több sebész főorvosának egyike volt. Harci orvosként is tevékenykedett a terepen, leginkább az 1777-es philadelphiai hadjárat során.
A forradalom után Rush az új alkotmány lelkes támogatójaként részt vett Pennsylvania alkotmányt ratifikáló konvenciójának tagjaként. Amikor 1813-ban meghalt, az új Egyesült Államok legismertebb orvosaként ünnepelték. Rush élete végéig hevesen kiállt a rabszolgaság gonoszsága ellen, ám ő maga is, mint sok alapítótársa, halálakor egyetlen rabszolga tulajdonosa volt.