Sokféle forgatókönyv van, amikor torzítani szeretnéd a tájképeket: felnagyítani egy olyan témát, amely nagylátószögű objektívvel kicsinek tűnik, összezsugorítani egy magas tárgyat a kompozíció oldalán, vagy más drámai és kreatív hatások elérése érdekében. A Photoshop általános torzító eszköze elég jó munkát végezhet néhány képen, de van néhány fontos korlátja. Nem használhatja kifejezetten helyi területek megcélzására. Kényszeríthet arra, hogy fontos képtartalmat vágjon ki. Ezt megkerülheted a másolatok elferdítésével és összevonásával, de ez rengeteg munkával jár. És egyik módon sem működik a Smart objektumokkal, tehát destruktív szerkesztésről van szó.
Változatosan kipróbálhatod a Puppet Warp eszközt is, de ez nagyon képlékeny, és nehéz elkerülni a nem kívánt torzulást a felismerhető témáknál. Valószínűleg jobban alkalmas mozgó objektumok, például csíkos hullámok vagy felhők átformálására hosszú expozíciókban.
A Photoshopban található Perspective Warp eszköz tökéletesen alkalmas ezeknek a korlátoknak a leküzdésére. Segítségével könnyedén gyönyörű és természetesnek tűnő kiigazításokat végezhet a képén. A kulcs az, hogy tudd, hogyan használd tájképekhez, mivel az eszközt építészeti felhasználásra tervezték. A titok abban rejlik, hogy egy rácsot kell elhelyezni a beállítani kívánt célpont körül, majd a képet további rácsokkal kell beborítani, hogy megmondjuk a Perspective Warpnak, mely területeknek kell minél fixebbnek maradniuk.
A Perspective Warpnak két különböző módja van. Az “elrendezés” módban egy sor rácsot hozol létre, hogy meghatározd, mi mozogjon (vagy ne mozogjon, viszonylagosan szólva). A “warp” módban a létrehozott rácsok magjait húzza a kép megváltoztatásához.
1. lépés: Rácsok létrehozása “elrendezés” módban:
- Kattintson a “elrendezés” gombra a felső eszköztáron, vagy nyomja meg a <L> billentyűt az elrendezés módba lépéshez.
- A cél az, hogy létrehozzon egy rácsot a torzítani kívánt téma/terület körül, majd egy sor olyan rácsot hozzon létre körülötte, amelyek a teljes képet lefedik a szélekig. Minden rácsot össze kell kötni a mellette lévővel (ez az élek összecsapásával történik, ami kék élekkel jelenik meg, amikor egy rács sarokpontját egy másikéhoz húzza). Az extra rácsok lényegében azt mondják a Photoshopnak, hogy rögzítse az éleket, ami segít csökkenteni a torzítást a téma rácsán kívül (mindenhol biztosan lesz torzítás, a cél az, hogy kontrollálja azt, elkerülje az élek kivágását, és természetesnek tűnő eredményt kapjon).
- A rácsot bármelyik sarokpontra kattintva és húzva átformálhatja.
- Az utolsó lépést a <ctrl/cmd>-Z segítségével visszavonhatja.
- Törölhet egy rácsot, ha rákattint rá (úgy, hogy mind a négy sarokponton egy pont jelenjen meg), majd a <delete> gombra kattint.
- Ha mindent vissza kell állítani (az összes rácsot el kell távolítani), kattintson a felső eszköztáron lévő kör alakú nyílra.
2. lépés: A kép beállítása “warp” módban:
- Kattintson a “warp” gombra a felső eszköztáron, vagy nyomja meg a <W> billentyűt a warp módba lépéshez.
- Kattintson és húzza bármelyik sarokpontot a létrehozott rácsok közül.
- Ha két vízszintes vagy függőleges rácspontot szeretne rögzíteni, tartsa lenyomva a <shift> gombot, és kattintson az őket összekötő vonalra, amely ekkor sárgává válik. Ez hasznos lehet, hogy elkerülje a horizont torzulását (feltéve, hogy kezdetben vízszintes rácsot hozott létre, ellenkező esetben ez a pontokat torz tájolásba kényszeríti). Azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre több pontot mozgasson, ami felgyorsíthatja a folyamatot.
- Ha vissza kell állítania a torzítást, kattintson a felső eszköztáron lévő kör alakú nyílra. Ez nem befolyásolja az eredeti elrendezést.
Még néhány megjegyzendő dolog:
- A pixeleket csak addig lehet nyújtani, amíg a hiányzó részletek vagy a szemcsék természetellenesen fognak kinézni. Az, hogy meddig tolhatja a dolgokat, a témától és a kép megtekintésének módjától függ (nagyméretű nyomtatás stb.). Ha a téma kevés részletet tartalmaz, akkor egy kicsit tovább tolhatja a dolgokat azzal, hogy a megnyújtott területre némi zajt (szemcséket) ad, ami a részletek hamis érzékelését kelti, és a szemcsék egységesebbnek tűnnek az egész képen.
- A perspektivikus torzítást egy intelligens objektumra lehet alkalmazni. Ha azonban az adott intelligens objektum már rendelkezett rétegmaszkkal vagy szűrőmaszkkal, akkor ezek nem fognak átalakulni a pixelekkel együtt. Ebben az esetben az intelligens objektumot egy másik, nem maszkolt intelligens objektumba helyezheti.
- Ha egy intelligens objektumot warpolt, és a szélein hézagok (átlátszó pixelek) vannak, akkor vagy meg kell nyújtania a széleket, hogy megszabaduljon a hézagoktól, vagy ki kell vágnia, vagy raszterizálnia kell az intelligens objektumot, hogy tartalomfüggő kitöltést használhasson.
Az utófeldolgozási megjegyzések (a demó kezdete előtt a képen végzett munka):
- A kép 7 expozíció összetett keveréke. Egy az éghez, hat a különböző hullámformákhoz.
- Színek, tónusbeállítások és lencsekorrekciók a Camera RAW-ban. Megjegyzendő, hogy a lencsekorrekciók itt a hordó/párna torzulások kezelését jelentik, amelyek megakadályozzák, hogy a vonalak egyenesek legyenek. Amikor fentebb nagylátószögű torzításról beszélek, akkor arról beszélek, hogy a nagy látószög (technikailag a kamera és a tárgyak közötti távolság) hogyan változtatja meg a tárgyak relatív méretét. A közeli témák nagyobbnak, a távoliak pedig kisebbnek tűnnek. Ebben az esetben azt akartam, hogy a távoli tengerpart nagyobbnak tűnjön.
- Az expozíció összemosása, a kitérítés és égetés, további színbeállítások és a vignettálás mind a Lumenzia segítségével készült.
- Nik Color Efex Pro-t használtam a részletek javítására, és további kreatív effekteket adtam hozzá a Photoshopban.