Érezte már úgy, hogy elveszett egy idegen helyen?
- Érezte már úgy, hogy összezavarodott? Talán egy másik országban járt, ahol körülötte mindenki más nyelven beszélt? Eltévedtél a szállodád felé, és nem tudtad, hogyan kérj útbaigazítást? Ez a helyzet a legkiegyensúlyozottabb ember számára is idegesítő lehet. Mégis, ez csak egy kis ízelítő abból, hogy milyen érzés lehet egy delíriumban szenvedő számára. A delírium a zavartság akut állapota, amelyet a figyelem, a kognitív funkciók és az éberség hirtelen csökkenéseként írnak le. Az ismeretlen helyen való eltévedés forgatókönyvéhez hasonlóan a delírium tájékozódási zavart okozhat. Érzékelési torzulásokat, rendezetlen gondolkodást, sőt hallucinációkat is produkál.
- Egy fiatal nő, aki egy vadmedvét próbál lefényképezni a kórházi szobája előtt; egy anya, aki sír, mert azt hitte, hogy a lánya meghalt, pedig a lánya csak kilépett az ajtón; egy beteg, aki nem tudja, hol van és kik a körülötte lévő emberek. Ezekben az egyénekben egy dolog közös, a delírium. Ők is résztvevői a Kessler Alapítvány tanulmányának, amely a stroke utáni delíriumban megzavart agyi rendszereket vizsgálja. A tanulmány célja, hogy segítsen megérteni, hogy egyes betegek miért épülnek fel sikeresen a stroke után, míg másoknál miért alakul ki delírium, és miért kell hosszabb kórházi tartózkodással, rosszabb fizikai és kognitív funkciókkal, sőt, a halálozás esélyének növekedésével szembenézniük. Ha a klinikusok többet tudnak arról, hogy mi okozza a delíriumban fellépő akut agyi diszfunkciót, akkor talán képesek lesznek a megfelelő pillanatban beavatkozni, hogy megelőzzék vagy kezeljék ezt a szindrómát.
- A delírium – talán nem is olyan meglepő módon – összefügg a stroke utáni másik szindrómával, az úgynevezett térbeli elhanyagolással. A térbeli elhanyagoltságot a figyelem és a térbeli megismerés zavara jellemzi. A térbeli megismerés lehetővé teszi az egyének számára, hogy ismereteket szerezzenek és rendszerezzenek a környezetükről, és ezeket az ismereteket felhasználják a cselekvés tervezéséhez. A térbeli elhanyagoltságban szenvedő stroke-túlélők nem cselekszenek, illetve nem vesznek észre dolgokat a térnek a stroke okozta sérüléssel ellentétes oldalán. Úgy tűnik, hogy a térbeli elhanyagolásban szenvedők különösen hajlamosak a delírium kialakulására: minél súlyosabb a térbeli elhanyagolás, annál több delíriumtünet jelentkezik. Ez az eredmény, amelyről a 2016-os Neurorehabilitációs Világkongresszuson számoltak be, azt sugallja, hogy az arousal, a figyelem és a térbeli tájékozódás agyi rendszerei kritikus szerepet játszhatnak a stroke utáni delíriumban, ahogyan tudjuk, hogy a térbeli elhanyagolásban is.”
- Az agy jobb oldala szalienciát tulajdonít, koordinálja és áthelyezi a figyelmet a térbeli eseményekre, és kezdeményezi a térbeli cselekvés előkészítését. A jobb agyfélteke tehát a térbeli figyelem és cselekvés szempontjából domináns. A stroke-betegeken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a delírium, akárcsak a térbeli elhanyagolás, gyakrabban alakulhat ki jobb, mint bal oldali sérülések után. Lehet, hogy a térbeli figyelem és tájékozódás jobboldali domináns agyi hálózatának zavara felelős a stroke utáni delíriumért? A Kessler Alapítvány Stroke Rehabilitációs Kutatási Programjának kutatói viselkedési és agyi adatokat gyűjtenek ennek az elméletnek a tesztelésére, ami új figyelem- és viselkedésterápiák, valamint fiziológiai diagnosztikai eszközök és kezelések, például nem invazív agyi stimuláció előtt nyithat kapukat. A delíriumkutatás ígéretes jövője a betegek zavartsági állapotával kapcsolatos zűrzavar feloldása előtt áll.
- A szerző megjegyzése: A bejegyzéshez Olga Boukrina, a Kessler Alapítvány Stroke Rehabilitációs Kutatóprogramjának kutatója járult hozzá.
Érezte már úgy, hogy összezavarodott? Talán egy másik országban járt, ahol körülötte mindenki más nyelven beszélt? Eltévedtél a szállodád felé, és nem tudtad, hogyan kérj útbaigazítást? Ez a helyzet a legkiegyensúlyozottabb ember számára is idegesítő lehet. Mégis, ez csak egy kis ízelítő abból, hogy milyen érzés lehet egy delíriumban szenvedő számára. A delírium a zavartság akut állapota, amelyet a figyelem, a kognitív funkciók és az éberség hirtelen csökkenéseként írnak le. Az ismeretlen helyen való eltévedés forgatókönyvéhez hasonlóan a delírium tájékozódási zavart okozhat. Érzékelési torzulásokat, rendezetlen gondolkodást, sőt hallucinációkat is produkál.
Egy fiatal nő, aki egy vadmedvét próbál lefényképezni a kórházi szobája előtt; egy anya, aki sír, mert azt hitte, hogy a lánya meghalt, pedig a lánya csak kilépett az ajtón; egy beteg, aki nem tudja, hol van és kik a körülötte lévő emberek. Ezekben az egyénekben egy dolog közös, a delírium. Ők is résztvevői a Kessler Alapítvány tanulmányának, amely a stroke utáni delíriumban megzavart agyi rendszereket vizsgálja. A tanulmány célja, hogy segítsen megérteni, hogy egyes betegek miért épülnek fel sikeresen a stroke után, míg másoknál miért alakul ki delírium, és miért kell hosszabb kórházi tartózkodással, rosszabb fizikai és kognitív funkciókkal, sőt, a halálozás esélyének növekedésével szembenézniük. Ha a klinikusok többet tudnak arról, hogy mi okozza a delíriumban fellépő akut agyi diszfunkciót, akkor talán képesek lesznek a megfelelő pillanatban beavatkozni, hogy megelőzzék vagy kezeljék ezt a szindrómát.
A stroke és a delírium kockázata egyaránt nő az életkorral.